Napi sajtószemle

A római és a hazai karácsonyi szertartásokról 

A Népszabadság (1.,3.o.) Törődést és békét sürgetett Ferenc pápa, a Népszava (13.o.) Ferenc pápa a békéért imádkozott, a Magyar Hírlap (1.,5.o.) Békét kért az egész világra Ferenc pápa, a Magyar Nemzet (1.,9.o.) Megbékélést sürget Ferenc pápa címekkel számolnak be arról, hogy a békéért imádkozott és a társadalom peremén élők iránti szeretetet és törődést szorgalmazta első karácsonyi üzenetében a Szentatya. A római Szent Péter téren Ferenc pápa ennek szellemében kért békét a világ háború sújtotta térségeire és törődést az emberi kapzsiságtól gyakran kizsákmányolt bolygónak. Az ünnep másnapján a Szentatya a keresztényeket ért igazságtalanságok ellen emelt szót. 

A Magyar Nemzetben (7.o.) Sitkei Levente A béke művészete címmel arra figyelmeztet, hogy hinnünk kellene Krisztusban, „meg a megváltásban, meg a szeretet és az ima erejében. Komolyan kellene venni az egész karácsonyt, sutba dobni a játékkonzolt és a nagy képernyős tévét. Ha mi, Róma tőszomszédságában, ezeréves kereszténységgel a hátunk mögött elfelejtjük, miről is szól az ünnep, semmi jogunk a fejünket csóválni, bírálva a szíriai, közép-afrikai, kongói állapotokat. Hiszen a mi békénk is csak felületes, az ajándéközön nem tudja elfeledni, hogy mennyire elidegenedtünk egymástól, a csillogó nyakék egy szomorú szíven nyugszik, apa haragos, mert nem úgy áll a fa, ahogy kellene, anya ideges, mert biztos nem lesz olyan a halászlé, ahogy tervezi, s a gyerekek is megszokják, hogy karácsonykor az egész család kiabál, de legalább kapnak egy csomó mindent. Lehetőleg fülhallgatóval, mert akkor a veszekedést nem lehet meghallani.” A cikkíró leszögezi: „A pápa üzenete ezért legalább annyira nekünk szól, mint Szíriának vagy Afrikának, s az egész világnak. A béke művészének lenni minden ember kötelessége és hivatása. Nehéz kenyér, nem fizetik meg egyáltalán, rengeteg lemondással jár, de ez az egyetlen járható út.”

A Népszava (13.o.) Erdő Péter: Azt keressük, hogyan tudunk segíteni, a Magyar Hírlap (2.o.) Isteni fensőbbség a gyöngeségben címekkel Erdő Péter bíboros karácsony első napján elmondott ünnepi szentbeszédéből kiemeli, hogy a magyar katolikus egyházfő azt mondta: ha másokért dolgozunk, nem elveszítjük az életünket, hanem az odaadó szeretetben mindent megnyerünk. Ne azt keressük, hogy mit kaphatunk, hanem hogy miként tudunk másnak adni, segíteni, örömet szerezni. „Ha nem térünk le erről az útról, a mai este szelíd békéje hatalmába keríti egész életünket, és biztosan boldog lesz nekünk is a karácsonyunk.” A bíboros rámutatott: „A mi családjainkat is, a mi közösségeinket is Krisztus kapcsolja egybe, ő gyűjti össze szeretetben a népeket, ő az, akinek gondja van mindenkire.”

A Magyar Nemzet (4.o.) Építeni az élet és a szeretet kultúráját címmel a magyar katolikus egyházfő ünnepi szentmiséje mellett beszámol a protestáns vezetők karácsonyi istentiszteleteiről is. A Magyar Hírlap (2.o.) külön tudósít, Gáncs Péter az újrakezdés ünnepéről és Bölcskei Gusztáv: Karácsonykor letisztul minden címekkel. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke karácsony első napján, szerdán a debreceni Református Nagytemplomban igehirdetésében így buzdított: „Karácsonykor ikertestvérünk született, aki átölel, megbékéltet, megáld és megtart bennünket. Jézus születése, a karácsony a meglepetés mellett az alázat ünnepévé vált, hiszen le kell hajolnunk ahhoz, hogy lássuk a gyermeket, aki olyan, mint a többi, és aki ugyanakkor senkihez sem hasonlítható. Kaparjuk le szívünkről a kérget, szemünkről a hályogot, hogy meglássuk, ki van itt.” Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke pedig a budapesti Deák téri evangélikus templomban ugyancsak karácsony első napján bemutatott istentiszteletén kiemelte: karácsony az újrakezdés ünnepe, amelynek jelentőségét a teremtéshez lehet mérni. Karácsony arra a harmonikus együttműködésre hívja fel a figyelmet, amely az Atya-Fiú-Szentlélek egységben tapasztalható meg, s amelynek tagja a Betlehemben megszületett Jézus. „Minden élet, minden világosság forrása Isten, aki nem törődött bele, hogy az ember a világosság helyett a sötétséget, az élet helyett a halált választotta, ezért küldte a Földre Jézust, akinek segítségével mindenki újrakezdheti életét.”

Egyéb témák

A Magyar Hírlap (2.o.) Boldog Salkaházi Sárára emlékeznek címmel harangozza be, hogy az 1944. december 27-én mártírhalált halt szociális testvér halálának évfordulóján, ma délután hat órakor az Üllői úti Örökimádás-templomban mutat be szentmisét Erdő Péter bíboros, ezt megelőzően, ötkor a Szociális Testvérek Társasága koszorúzást szervez a Bokréta utca 3. számú házon lévő emléktáblánál. 

A Magyar Nemzet (3.o.) Ahol a lelkipásztor, ott jobb a morál címmel ismerteti azt az interjút, amit Márfi Gyula veszprémi érsek 70. születésnapja alkalmából adott az MTI-nek. A főpásztor leszögezte: nem szeretné, ha újra katolikus, evangélikus vagy muzulmán államban kellene élnie. „Az egyház ne vegye át az állam szerepét, de az állam se szóljon bele az egyház ügyeibe” – mondta Márfi Gyula. Hozzátette: egyház és állam összeolvadását, de szétválasztását is ellenzi, mindkettőt komoly hibának tartja, mert „az állampolgár vallási igénye iránt az állam nem lehet közömbös.” Szerinte a papságnak egyszerűnek, szerénynek, nyitottnak kell lennie, s ő szinte minden világi meghívást elfogad, hogy az egyház tanításait közérthetően közvetítse. Tapasztalata szerint ahol a lelkipásztori szolgálat magas színvonalú, ott jobb a munka- és adózási morál, nagyobb a közbiztonság, s több gondot fordítanak az értékek megőrzésére. Kiemelte: örül, hogy nálunk nincs államegyház, s az egyházak az állam szempontjából egyenrangúak. A veszprémi érsek ezzel kapcsolatban felidézte: karácsony előtt járt nála David Baer, a Texasi Lutheránus Egyetem oktatója, akinek a magyarországi egyházak helyzetével kapcsolatos korábbi bírálatára nyílt levélben válaszolt, s a polémia nagy visszhangot váltott ki. Baer egyebek között azt kifogásolta, hogy a magyar alaptörvény sérti a lelkiismereti és vallásszabadságot, s bírálta az egyházak elismerésének és nyilvántartásba vételének szabályozását. Levelére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Márfi Gyula is reagált. Mindketten hangsúlyozták: hazánkban vallásszabadság van, de az állam valóban azon közösségeket részesíti előnyben, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak az ország fennmaradásához. A bíróság – ahol még számos, a kommunista diktatúrát kiszolgáló ember dolgozik – pedig Márfi Gyula szerint az elmúlt húsz évben bebizonyította, alkalmatlan az egyházak nyilvántartásba vételére, százas nagyságrendben jegyeztek be csak a támogatásért alakuló „egyházakat”. David Baer a lapnak elmondta: Márfi érsekkel egyetértettek abban, óvakodni kell attól, hogy a pártok politikai céljaik megvalósításához felhasználják az egyházakat. Hozzátette: a vallásügyi törvényről nem esett szó, amellyel kapcsolatban továbbra is fenntartásai vannak.

A Népszabadság (Elégedetlen… Erős szekularizáció… 18.o.) ismerteti a Semmelweis Egyetem Magatartás-tudományi Intézete által frissen publikált Magyar Lelkiállapot 2013 című egészségszociológiai tanulmányának legfontosabb következtetéseit, amely szerint a magyarok többet stresszelnek és egyre kevésbé vallásosak. A lap emlékeztet rá: a vallásosság, a magukat vallásosnak mondó személyek aránya a 2006-os felmérésig növekedett, azóta azonban a nem hívők aránya minden korcsoportban emelkedett: a 65 év fölöttiek körében 10 százalékról 19 százalékra nőtt. Hasonló arányt lehet kimutatni a vallásukat nem gyakorlók esetében. Minden korcsoportban csaknem a felére csökkent azok aránya, akik rendszeresen gyakorolják vallásukat (13 százalékról 7 százalékra). 2006 és 2013 között tehát a magyar társadalomban igen erős szekularizáció figyelhető meg – állapítja meg a Népszabadság. A nemeket illetően a férfiak 38 százaléka nem hívő, a nőknél 28 százalék az arány. 

A Népszabadság (Messiás… 11.o.) és a Magyar Nemzet (Händel… 15.o.) is közlik, hogy Händel Messiás című oratóriuma csendül fel ma este 8 órakor a budapesti Szent István-bazilikában. Közreműködik Szakács Ildikó, Bakos Kornélia, Megyesi Zoltán, Tóth János, a Budapesti Kórus, a Belvárosi Főplébánia Énekkara, a Monarchia Szimfonikus Zenekar, vezényel: Virágh András. A Magyar Nemzet arról is hírt ad, hogy Bubnó Tamás, a hazai egyházzenei élet meghatározó művésze szerkesztésében a Szent Efrém Férfikar négyrészes zenei utazásra invitálja a közönséget. Notre Dame-koncertjeiket a BMC koncerttermében tartják mától négy napon át este fél nyolckor. A műsorok nem pusztán a Notre Dame-katedrális zenéjéből, illetve a zenetörténetben Notre Dame stílusnak nevezett időszakból merítenek, hanem megmutatják, hogy ezek az alkotások hogy hatottak az európai zenetörténet fejlődésére. Ma este a Ludus Danielis középkori misztériumjátékot szólaltatják meg.

Magyar Kurír