Napi sajtószemle

A Magyar Narancsban („Ha én…” 16-17.o.) Semjén Zsolt, a KDNP elnöke nyilatkozik, aki elmondta. „… komolyan vesszük, hogy mi egy keresztény párt vagyunk. Ebből következik, hogy a biblikus hagyomány az Ószövetség-Újszövetség összetettségében van jelen. Azt állítom, hogy ebben az értelemben az ószövetségi tradíciót a maga újszövetségi értelmezésében a Kereszténydemokrata Néppárt képviseli, mint egy bibliai alapokon álló párt.” A kereszténydemokraták elnöke arra is emlékeztet: „A keresztényszocialista irányzatok katolikus ihletettségből jöttek létre. Két pápai enciklikán, az 1891-es Rerum novarum és az 1931-ben kihirdetett Quadragesimo anno tézisein nyugszanak. Alapgondolatuk az, hogy sem a munka tőke nélkül, sem a tőke munka nélkül nem létezhet. Mindazonáltal a munka elsődleges a tőkével szemben. Ez az irányzat nem antikapitalista, mert a magántulajdont jogosnak tartja, viszont nem tartja ’szentségnek’ vagy korlátlannak. Éppen ezért mondja ki, hogy igenis, korlátozni lehet a magántulajdont a közjó érdekében. Mindezek rendkívül megtermékenyítően hatottak az egész politikai gondolkodásra, noha – kiindulópontjuk okán – értelemszerűen katolikus körökben terjedtek elsősorban. Megjegyzem, az Európai Unió mindhárom alapító atyja, Adenauer, Schuman és De Gasperi hívő katolikus volt.” Semjén Zsolt a Fidesz-KDNP szövetséget a magyar történelem legsikeresebb politikai konstrukciójának tartja, amelynek lényege az, hogy „… a szavazatgyűjtésben a Fidesz dominál, viszont a szellemi forrásvidéket a KDNP biztosítja. Ahogyan Orbán Viktor felfestette, a Fidesz olyan, mint egy hajó, amely megy a tengeren viharban is, zátonyok között is. De a KDNP az a horgony, amely az örök értékekhez köti a szövetséget.”

A Magyar Nemzet (Brutális lányverés… 2.o.) beszámolója szerint osztálytársai vertek meg több alkalommal brutálisan egy diáklányt a szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskolában. A verésekről egy mobiltelefonos felvétel készült, amit egy szülő juttatott el a szerkesztőségbe. Az iskolában csak László Péter, az intézmény igazgatója hajlandó névvel nyilatkozni, mint mondta, a felvételeken látható verés hétfőn történt. Behívták az érintettek szüleit is, és fény derült arra is, miért bántalmazták társai a diáklányt, de az igazgató személyiségi jogokra hivatkozva nem beszélt az okokról. Egyúttal leszögezte: az intézményt most több orgánum negatív színben akarja feltüntetni, a valóságban azonban a keresztény iskola missziót végez. Az iskolában óriási a hátrányos helyzetű diákok aránya, olyan gyerekeknek adják meg az esélyt a tanulásra, ezen belül pedig a tisztességes emberré válásra, akiknek máskülönben esélyük sem lenne erre. Nem elitgimnáziumról van szó, hanem rosszul szocializált, nehezen kezelhető, hátrányokkal küzdő fiatalok szakiskolájáról, akiknek nevelése-oktatása rendkívül nehéz feladat. Az egyház által működtetett iskolába főként olyan gyerekek járnak, akiket más intézménybe nem vettek fel. Buda Bernadett, a szekszárdi rendőrkapitányság szóvivője elmondta: a megvert lány a korábbi bántalmazások miatt nem tett feljelentést, a felvételek nyilvánosságra kerülése után azonban hivatalból vizsgálatot indítottak.

A Heti Válaszban (Végveszélyben… 64-65.o.) Segesváry Viktor közgazdász, teológus-filozófus nyilatkozik, aki 1956-ban menekült el Magyarországról. Évtizedeket töltött Afrikában, Ázsiában, Amerikában, jelenleg ismét Európában él. Munkásságának fő területei a kultúrák és vallások közötti párbeszéd, a globalizáció vizsgálata. Elmondta, hogy az idén két könyve jelenik meg, Szabó István püspök ígérete szerint a Magyar Református Egyház kiadja Az iszlám és a reformáció című teológiai disszertációját, s megjelenik az Amerikában már 2004-ben kiadott Civilizációk dialógusa című műve is. A 79 éves teológus-filozófus leszögezte: „Akinek az Isten a szívébe ültette a vallás magvát, az nem térhet ki a kegyelem elől. Soha nem vesztettem el a hitemet. Ahogy az erős nemzeti érzés, úgy az erős hit is segít mások megértésében. Soha nem volt konfliktusom hívő emberrel, a svájci ferences baráttal éppúgy megértetem magam, mint egy hithű muszlimmal. A világban nem a vallások közötti konfliktusok feloldhatatlanok, hanem az istenhívők és az istentelenek közötti ellentétek. A nyugati fogyasztói társadalom, amely lassan tönkreteszi a környezetét, milyen alapon akarja ráerőszakolni elképzelését más kontinensek népeire? Svájci sétáim során naponta látom az olvadó gleccsereket, Indiában százmillió ember ivóvízkészlete került veszélybe a hőmérséklet emelkedése miatt. Közben az amerikai polgár azzal hivalkodik, hogy három-négy autót is tart háromtagú családjának, és terepjáróval indul el háromszáz méternyire lévő úti célja felé. És akkor még nem beszélek az élelmiszer-pazarlásról, az utazási tébolyról.” Segesváry Viktor hangsúlyozza: „A technológiai fejlődés kétségkívül sok jót hozott az emberiségnek. Az internetet korunk legfontosabb vívmányának tartom. Naponta több órát töltök a számítógép előtt. Amikor cikkeimben a globalizmus ellen lépek fel, akkor nem a technikát, hanem a világszemléletet kárhoztatom: a nyugati ember mértéket nem ismerő önzését. Hamis felsőbbrendű tudatát. A megoldás a nevelés lehet, hogy az emberben ne csak a fogyasztói, hanem a lelki, a transzcendentális identitás is kialakuljon. Különben elpusztul a világ.”

Magyar Kurír