Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Békét és igazságot sürgetett a pápa, a Magyar Hírlap (5.o.) A béke a családon belül kezdődik, a Magyar Nemzet (1.,14.o.) Békét kért a pápa az év első szentmiséjén címekkel tudósítanak arról, hogy a béke világnapján elmondott szentmiséjén az egyház küldetéséről beszélt Ferenc pápa a római Szent Péter-bazilikában. A déli Úrangyala-imádság előtt tartott beszédében pedig a Szentatya békét és minden jót kívánt az új évre a világnak.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Sitkei Levente Káin bélyege címmel kiemeli, hogy Ferenc pápa elődjét, XVI. Benedeket idézte, hogy a globalizáció szomszéddá tesz minket, de nem testvérekké. A cikkíró emlékeztet rá, hogy miután Káin önzésből és irigységből megölte testvérét, Ábelt, azt kérdezte az Úrtól: hát őrzője vagyok én testvéremnek? Ferenc pápa pedig éppen erre mutatott rá: „igenis őrzői vagyunk egymásnak, akármit tanít is a mai kor embere. Minden ember felelős minden emberért, egy közös atya gyermekeiként ez kötelességünk. Ha ez nem megy, akkor marad a biztonsági lánc, a szomszéd zöldebb füve s a mészárlás Szíriában.” A szerző figyelmeztet: illúzió azt hinni, hogy Ferenc pápa népszerűsége az isteni szellemből fakad. „A mai kor szelleme szerint nem szabad semmiféle felső hatalmat elfogadni, a példaképeket össze kell törni.” Sitkei arra is kitér, hogy Ferenc pápa tegnap felszólította a híveket, hogy háromszor egymás után mondják: Mária, Isten anyja, ahogy az ötödik században az efezusi zsinaton tették a régi keresztények. „Szűz Mária kultusza valaha nagyon élő volt, mára eltűnőben van, épp a testvériség érzésével együtt” – írja a szerző, és megállapítja: „Ferenc pápa nagyon aktív és nagyon hatásos egyházi vezető, de a körülötte levő médiahajtás nem jelenti azt, hogy a társadalom jobbá, szeretetteljesebbé vált. Ő egyszerűen virtuálisan és fizikailag is népszerű, az elgondolkodó, roppant bölcs Benedek után fiatalos és friss, pedig pontosan ugyanazt az üzenetet adja át. Akinek van füle, hallja, de nagy kérdés, hogy ki akarja hallani az itteni üzenetet, meghallani az evangéliumot a média alkotta zűrzavaron keresztül, s ki az, aki inkább beteszi a füldugót, hogy továbbra is csak magával foglalkozzon.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Betlehemeket rongáltak, a Magyar Hírlap (14.o.) Gyalázatos tett címekkel számolnak be arról, hogy Szentendrén két betlehemet is meggyaláztak ismeretlen tettesek az elmúlt napokban. Horváth-Hegyi Olivér, a szentendrei evangélikus gyülekezet lelkésze elmondta: a templom udvarán felállított csoportot múlt vasárnapra virradóra rongálták meg, míg a Fő téren található betlehemből egy nappal később az éj leple alatt kilopták a kis Jézust és egy bárányt. A közlemény szerint a tettesek lefejezték és leköpdösték a kisded Jézus jászolban fekvő szobrát. A rendőrség megerősítette, hogy a december 29-ei hajnalra virradóra egy evangélikus templom udvarán felállított betlehem öt figuráját megrongálták. Az ügyben a rendőrség garázdaság miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz. A másik ügyben a rendőrséghez még nem érkezett bejelentés.

A Népszabadságban (9.o.) Hajba Ferenc Évemberek címmel felsorol néhány nevet azok közül, akiket az RTL Klub az év emberének jelölt. Közük van Robi atya is, az olaszországi Velencét Murakeresztúrra cserélő plébános, aki az ajánlás szerint „összetartó, életvidám közösséget varázsolt.” Örömet tudott teremteni „ebben a savanyú, keserű világban.”

Ugyancsak a Népszabadságban (14.o.) Ongjerth Hanna Égig ugró címmel mutatja be Pál Ferenc római katolikus papot, a Szent Mihály-templom helyettes plébánosát, mentálhigiénés szakembert, a tavalyi Prima Primissima közönségdíjasát, aki válogatott atlétából, magasugró-bajnokból lett lelkipásztor. „Isten tervében papként szerepelek” – indokolja döntését magától értetődő természetességgel. „Új hivatástudata szabaddá tette: Elfogadta, hogy átalakul az értékrendje, és elengedte a változástól való félelmet… Bár a 218-at már nem tudná megugrani, tizenhat évig tartó sportolói múltja megtanította tisztelni a testét. Figyel a jelzéseire, és máig ügyel, hogy ne kényeztesse el, de ne is zsigerelje ki. Hiszen, ahogy ő fogalmaz, a teste a legfőbb munkatársa. Az előadásain ráadásul alaposan megdolgoztatja, így hát fontos, hogy jó viszonyban legyenek. Mert egyre többen hallgatják kedd esténként, nemcsak a közönség soraiban, hanem otthon, a számítógép előtt ülve is. Ezek az alkalmak elsősorban egy mentálhigiénés szakember előadásai, aki papi elhivatottsággal és szakmai igényességgel beszél az élet szeretetéről, társas viselkedésről, spiritualitásról, párkapcsolatokról.” Ha azt kérdezik tőle, miként elmélkedhet nyilvánosan a szerelem természetéről valaki, aki huszonéves korában cölibátust szerzett, azt feleli: „Ez is egy szakma, így másoktól átvett tapasztalatokból is tanulható. Egy páros tanácsadáson jártas papnak olyan mélységben beszélnek az emberek a saját világukról, ahogyan senki másnak. Nem sztorikat hall tőlük, hanem azt, hogy mit éreznek, és mit élnek át… A sebésztől sem kérik számon a műtét előtt, hogy kivették-e már a vakbelét. Elég, ha tudja, hol és hogyan kell vágni és varrni.”

Magyar Kurír