Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Csaknem hétmillióan találkoztak már Ferenc pápával címmel számol be arról, hogy a Pápai Ház Prefektúrájának közlése szerint pápasága eddigi kilenc hónapja alatt több mint 6,6 millió ember vett részt Ferenc pápa nyilvános vatikáni szereplésein. (Lásd január 2-ai, tegnapi számunkban a 6,6 millió hívővel találkozott Ferenc pápa megválasztása óta című hírünket – a szerk.)

A HVG-ben (40-41.o.) Laskovity J. Ervin Elméleti közgazdagság címmel megállapítja: harmadikutas megoldásokat sürgettek, illetve sürgetnek a pápák – XIII. Leó, XI. Pius, XXIII. János, II. János Pál, XVI. Benedek, Ferenc – a gazdasági élet visszásságainak orvoslására. A cikkíró idéz Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdításából: „A pénznek szolgálnia kell, nem uralkodnia.” A The Atlantic című bostoni lap felhívta a figyelmet, hogy a Szentatya ezzel szinte szó szerint idézte a fél évszázada elhunyt magyar gazdaságtörténészt, szociálfilozófust, Polányi Károlyt. A közgazdasági főáramlattal szembemenő tudós legismertebb (1944-ben megjelent, A nagy átalakulás című művében kifejtett) elve ugyanis az volt, hogy a közgazdaságnak kell a társadalmat szolgálnia, s nem fordítva, illetve, hogy „a kapcsolatokba épült gazdaságra van szükség, nem arra, hogy a kapcsolatok épüljenek be a gazdaságba.” A HVG cikkírójának ismertetőjéből azonban kiderül, nem ez az egyetlen hasonlóság. Ferenc pápa és Polányi Károly is egyetértenek abban, hogy nem igazolódott be a még az 1930-as években emlegetni kezdett – majd a reagani kínálati gazdaságpolitikával megvalósítani próbált – elv, amely szerint a társadalom versenyképes egységeinek többletjövedelméből valamennyi majd az alacsonyabb rétegekhez is „lecsorog.” A pápa szerint amikor kicsordulna, mindig megnövelik a poharat, így a szegényeknek soha nem csurran-cseppen semmi belőle. Márpedig „ha nem osztjuk meg vagyonunkat a szegényekkel, az olyan, mintha ellopnánk tőlük, és megfosztanánk őket a megélhetésüktől. Ez nem a saját vagyonunk, ami birtokunkban van, hanem az övék” – írja a Szentatya. Ferenc pápa és Polányi gondolatai a nagy újkori válságok kapcsán is párhuzamba állíthatók: a bajok gyökerének mindketten a piacgazdaság elterjedését, illetve azt tartják, hogy nem sikerült az „embert” a gazdasági tevékenység középpontjában tartani. A HVG megkeresésére Polányi Károly Kanadában élő lánya, Kari Polányi Levitt emeritus közgazdászprofesszor, az MTA tiszteletbeli tagja elmondta: „Édesapámnak alighanem kedvére valók lennének a pápa szavai, és annak ellenére is tudna velük azonosulni, hogy nem volt hívő ember, Jézust is inkább forradalmárnak tartotta.” Megszólal a cikkben Marian Tupy, a The Atlantic másik szerzője is, aki szerint „a pápa jól hangzó, de vajmi kevés valóságalapot tartalmazó frázisokat pufogtat a szabad piac elleni kirohanásaiban.” A Világbank felmérései szerint ugyanis 1990-2010 között a felére csökkent a világon a szegénység, amihez a fejlődő országok nagymértékben hozzájárultak azzal, hogy piaci alapú gazdaságra váltottak, amely minden korábbi rendszernél többet tett a világ szegénységének felszámolásáért. Tupy szerint a statisztikák egyértelműen bizonyítják: a legszabadabban működő rendszerekben a legkisebb mértékű a szegénység.

A Magyar Nemzet (2.o.) Mindig 6-án ünneplik a katolikusok a vízkeresztet címmel ismerteti a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tegnapi közleményét: ez évtől január 6-án ünnepli a magyarországi katolikus egyház a vízkeresztet, nem pedig a január 6-ához legközelebbi vasárnap. Így az idén hétfőre eső ünnepen a híveknek kötelező részt venniük szentmisén. (Lásd tegnapi, január 2-ai számunkban a Vízkereszt ünnepe kötelező ünnep című hírünket – a szerk.)

Magyar Kurír