A Magyar Hírlap (5.o.) Antropológiai visszalépés a melegházasság egyenrangúsítása címmel számol be arról, hogy Ferenc pápa tegnap a Róma központjában levő Gesu-templomban 350 jezsuita pappal közösen celebrált szentmisét Jézus szent neve liturgikus ünnepén. A Magyar Hírlap tudósítása szerint eközben Charles Scicluna máltai segédpüspök a sajtónak azt mondta: Ferenc pápa egy magánkihallgatáson „antropológiai visszalépésnek” nevezte azt a máltai törvényjavaslatot, amely az azonos neműek házasságát jogilag egyenrangúvá tenné a férfi és nő közötti házassággal.
A Népszabadság (2.o.) Erős mondat címmel idézi Ferenc pápát: „A papi oktatást aprólékos kézműves munkával, nem pedig rendőri módszerekkel kell megvalósítani. A szíveket kell képezni, máskülönben kis szörnyetegeket nevelünk.”
Ugyancsak a Népszabadságban (8.o.) Miklós Gábor Szoknyás kisfiúkkal riogatnak című beszámolója szerint „Különös kultúrharc dúl Lengyelországban. Ezúttal a katolikus egyház lendült támadásba.” December végén a templomokban felolvasták a püspöki kar levelét, amelyben az úgynevezett gender ideológia ellen indítottak támadást. Az elemzők egy része szerint az egyházi vezetők nem véletlenül választották a genderügyet. „Ezzel az egyszerű témával lehet a konzervatív, falusi közönséget a legkönnyebben megszólítani. A liberálisok, a feministák, az Európai Unió a család ellen törnek, kötelezővé tennék a homoszexualitást, a kisfiúkat szoknyába öltöztetnék és férfiakat mosogatásra kényszerítenének – így fordítható át vodkázás közben, a kocsmai beszélgetések nyelvére fordított dokumentum. Ráadásul a nyilvánosságban így nem esik szó a papi pedofília eseteiről vagy az egyház lankadatlan anyagi igényeiről. Nincs szó az erkölcsi válságról, sem arról, hogy egyre kevesebben választják a papi pályát Lengyelországban.” A cikkíró szerint a klerikális konzervatívok egyértelműen elköteleződtek a kormányzó Polgári Platform (PO) fő riválisa, a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) mellett, amelynek vezetője, Jarosław Kaczyński szívesen csatlakozik a genderellenes frontokhoz, ha cserébe támogatást kap a szószékről. Miklós Gábor azonban emlékeztet rá: a katolikus tábor sem egységes, többek – így Grzegorz Ryś krakkói segédpüspök – ellenzik az egyház harcias fellépését, és inkább párbeszédet szeretnének a modern élet jelenségeiről. A cikk szerzője kifejti: „A lengyel társadalom többsége ugyan templomjáró, és a katolikus egyház tekintélye is nagy, ám a mindennapi gyakorlat távol áll a konzervatív tanításoktól. Nem véletlen, hogy Ferenc pápa megnyilvánulásait, toleranciára felszólító tanítását mekkora figyelemmel kíséri éppen a liberális lengyel média. Az egyház szemére vetik, hogy túl sokat foglalkozik a bioetikai kérdésekkel, ahelyett, hogy a szegénység ellen küzdene. Azt sugallják, hogy Ferenc szavai – például az egyházi szegénységre és szerénységre irányuló felszólítások – valójában a lengyelországi katolicizmus kritikái.”
A Népszava Szép Szó című mellékletében (2.,4.o.) Szunyogh Szabolcs Egy bariton Betlehemben címmel felidézi, hogy amikor legutóbb Betlehemben járt, a Születés-templomban, az ikonosztáz előtt éppen egy fekete bőrű görög pap énekelt csodálatos, bariton hangján. A cikkíró úgy érezte, „talán az Örökkévaló Szelleme is ott van köztünk, talán éppen az ártatlanul véresre vert, halálra kínzott zsidó fiú emlékében, és tágra nyitott szívvel hallgatja a szárnyaló zsoltárt; mert nincs az a tisztességes isten, akit le ne nyűgözzön a szépség és a művészet. Lehet, hogy az egész mese. Lehet. Végül is minden csak történet, a vallás is az; de ez a karácsonyi történet, ez tiszta és szívhez szól. Van vallási történet, ami nem szerethető. Ez az… Egy nő, egy édesanya a főszereplője, aki átöleli a kisbabáját. Pásztorok, mágusok, angyalok kavarognak a háttérben. Vagy csak a tűzhely fénye lobog. Teljesen mindegy, mert hiszünk az édesanyában, hiszünk az ember ember általi megértésében. Hiszünk ebben.”
Magyar Kurír