Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (2.o.) Becket Tamásra emlékeztek címmel tudósít arról, hogy az 1170. december 29-én vértanúhalált halt egykori canterburyi érsek, Becket Tamás emlékére tartottak konferenciát tegnap – immár tizenhetedik alkalommal – Esztergomban. Köszöntőjében Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök emlékeztetett: a XII. században II. Henrik angol király által „az egyház jogai melletti kiállása miatt” meggyilkoltatott angol szent magyarországi tisztelete a középkor után a XX. század hatvanas-hetvenes éveiben kezdett újra megerősödni, és szerencsére ma is él. Greg Dorey, az Egyesült Királyság nagykövete leszögezte: Becket Tamás életpéldája arra tanít bennünket, hogy a hatalommal szemben akár az életünk árán is ki kell állnunk amellett, amit valóban helyesnek tartunk. Bár a mai Európában nyilván nem kerülünk olyan éles helyzetbe, mint a XII. századi érsek, most is komoly erkölcsi kihívások elé állíthat bennünket az élet. A nagykövet a vasfüggöny leomlásának huszadik évfordulójára utalva figyelmeztetett: fel kell idézni azok emlékét, akik életüket áldozták a szabadságért és a békéért. Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője II. János Pál pápát idézve hangsúlyozta: a múltra való emlékezés a jövő iránti elkötelezettség záloga. Deutsch felidézte: két évtizede a szabadság iránti vágy győzte le a kommunizmust, emberek milliói választották az elnyomás által teremtett hiány helyett a teljességet. A posztkommunizmust is meg kell haladni, és ez nem Kárpát-medencei, hanem európai kérdés – mondta az EP-képviselő.

A Népszabadság (Késő barokk… 9.o.) a Magyar Nemzeti Galériában rendezett kiállításról tudósít, amely a XVIII. században élt és alkotott Franz Anton Maulbertsch osztrák (német?) festőművész freskóit mutatja be. A lap fotót közöl Maulbertsch Mária bemutatása a templomban című olajvázlatáról, amelyet a szombathelyi székesegyház kupolafreskójához készített.

A Magyar Nemzet (Egymásnak feszül… 14.o.) és a Népszabadság (Kocsis fejezte be… 8.o.) is közlik, hogy Arnold Schönberg, magyar származású osztrák zeneszerző főművének, Mózes és Áron című operájának színpadra állításával világpremierre készülnek a Nemzeti Filmharmonikusok. Kocsis Zoltán, a zenekar fő-zeneigazgatója a csonkán maradt mű harmadik felvonásának szövegére szerzett zenéjével kiteljesedik Schönberg monumentális vállalkozása. A mű Kocsis Zoltán által befejezett változatát először január 16-án hallhatja a közönség a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A világhírű zongoraművész tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a harmadik felvonáshoz mindössze a törvény elsődlegességét hirdető Mózes és a választott nép megmaradását legfőbb értéknek tekintő Áron drámai dialógusát írta meg Schönberg, a komponálást azonban a harmincas évek elején abbahagyta. „Abszurdnak éreztem, hogy Mózes és Áron párbeszéde, éppen az a folyamat, amelynek végén Áron erkölcsileg megsemmisül, csak prózában hangozhatott el” – mondta Kocsis Zoltán, aki Schönberg örököseinek engedélyével, a zeneszerző fennmaradt instrukciójának figyelembevételével komponált zenét a szöveghez. A Népszabadság kiemeli, hogy a Mózes és Áron Schönberg saját korábbi színműve, A bibliai út nyomán készült, „amely egyfajta válasz a németek zsidóellenességére, egyben saját zsidó identitásának megnyilvánulása.”

Magyar Kurír