Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Új bíborosokat kreál Ferenc pápa címmel közli, hogy összesen tizenhat, nyolcvan év alatti bíborost kreál Ferenc pápa a február 22-ei konzisztóriumon. A lap kiemeli, hogy a pápa tavaly márciusi egyházfővé választása óta első ízben nevez ki kardinálisokat (Lásd január 12-ei, tegnapi számunkban a Ferenc pápa 19 bíborost kreál a február 22-ei konzisztóriumon című hírünket – a szerk.)

A Magyar Nemzetben (Kritika… 6.o.) Batiz Laura Sarolta közgazdász, domonkos nővér nyilatkozik, aki elemezve Ferenc pápa Evangelii gaudium című apostoli buzdítását, leszögezi: „A pápa teljesen hű az egyház társadalmi tanításához. Abban hoz újat, hogy rendkívüli határozottsággal rávilágít a lényegre. A gazdasági életnek szerinte az a problémája, hogy a jelenlegi főáramú megközelítésben az ember nem alanya a gazdaságnak, hanem a tárgya, és ki van szolgáltatva a különböző gazdasági mechanizmusoknak. Rávilágít a szereteten alapuló emberi kapcsolatok fontosságára. Arra, hogy a legnagyobb probléma ma a világban az ember önzése. Ennek kimondása nagy bátorságra és lényegrelátásra vall… Az Evangelii gaudium, vagyis az Evangélium öröme gazdaságról szóló részében Ferenc pápa bírálja azt a jelenséget, hogy az ember eszköz csupán a gazdasági erőtérben, aminek következménye a szegénység és a jövedelem egyenlőtlen eloszlása. Ezt a kettőt ragadja meg mint a mai világban uralkodó krízis legfőbb tényezőit. Útmutatását visszavezethetjük az egyház mindenkori tanítására, ami az emberi méltóságról beszél. Az egyház társadalmi tanításának az egyik alappillére az emberi méltóság, amit már XIII. Leó pápa a Rerum novarum kezdetű enciklikában megfogalmazott. Utána az összes pápai megnyilatkozásban megmutatkozott ez a pillér. Ha az ember méltóságáról beszélünk, akkor minden egyes ember méltóságáról kell, hogy szóljunk, és a szegények méltóságáról is. Amit Ferenc pápa még nagyon élesen és határozottan megfogalmaz, hogy a szegénység legfőbb oka az egyenlőtlen jövedelemelosztás. Ezt nemcsak az egyházi tanítás mondja, hanem nagyon sok közgazdász is, akik kritikával illetik a főáramú gondolkodásmódot, hiszen David Korten Tőkés társaságok világuralma című könyvében már a '90-es években a 20-80-as társadalomról beszél, arról, hogy a világ leggazdagabb húsz százaléka birtokolja a jövedelmek nyolcvan százalékát. Ez az arány mostanra 10-90-re nőtt. A pápa nagyon szépen megragadja a szegénység problémájában az egész világgazdaság betegségét.” A kérdésre, hogy mi a különbség Marx és Ferenc pápa gazdaságkritikája között, Laura nővér kifejtette: „A marxizmus gyűlöletet, osztályharcot hirdet. Ez tökéletes ellentéte az egyház tanításának, ami a szereteten alapszik, és ezt már XIII. Leó pápa is megfogalmazta. XI. Pius pedig a Quadragesimo annóban 1931-ben leírja: az egyház úgy akarja megszüntetni a tőkés-munkás ellentétet, hogy azok szakmák szerint egy-egy hivatásrendben tömörüljenek, és a szeretet alapján oldják meg a konfliktusokat, mert az ember képes erre, hogy a szeretet alapján áll, és a szeretetet gyakorolja… II. János Pál és Ferenc pápa társadalomszemléletének talán a legkedvesebb alappillére a szolidaritás, ami a szegények iránti különleges szeretetet jelenti.” A domonkos rendi szerzetesnő figyelmeztet: „Meg kell hallgatni Ferenc pápa katekéziseit, beszédeit, írásait, buzdításait. Mindegyik a szeretetről, a békéről, az egységről szól, és ő soha nem áll meg az embernél, hanem mindig tovább mutat Istenre. Amikor szeretetről, az ember és az Isten szeretetéről, az etikáról és az erkölcsről beszél, akkor is kimondja, hogy ezek Istenhez vezetnek. Az a csodálatos, hogy az egyház tanítását olyan módon tudja közvetíteni az embereknek, hogy azt nagyon sokan megértik.”

A Magyar Nemzet (14.o.) EU-akció Közép-Afrikában című beszámolója szerint közös katonai akciót indít az EU a Közép-afrikai Köztársaságban a biztonság helyreállítása és a további mészárlások megelőzése érdekében. December óta a fellázadt keresztény harcosok már többször összecsaptak a mozlimokkal, országszerte káosz van, és tombol az erőszak – írja a lap. A tudósítás emlékeztet rá: az egykori francia gyarmaton a lakosság 35 százaléka törzsi vallású, 25 százaléka római katolikus, 25 százaléka protestáns, 15 százaléka pedig szunnita mozlim, ezért régóta rendszeresek a felekezeti összetűzések. A moszlim Michel Djotodia elnök tavalyi hatalomra kerülése után rendet ígért, de nem sikerült megfékeznie az indulatokat, ezért külföldi nyomásra a hét végén leköszönt hivataláról.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Tüntetés… 3.o.) beszámol arról, hogy a Spanyolországban tervezett abortuszkorlátozás ellen tiltakozott a spanyol nagykövetség előtt több baloldali civil szervezet szombaton Budapesten. A nagykövetség munkatársának, majd Erdő Péter bíboros képviselőjének is átadott petíciójukban leszögezték: minden nő joga, hogy eldöntse, akar-e gyereket, vagy sem. Szerintük Spanyolországban a valódi gond a jelentős munkanélküliség, amelyről a spanyol kormány az abortusz betiltásával csak el szeretné terelni a figyelmet.

A Népszabadságban (6.o.) Czene Gábor Semjén Zsolt tévedése: nem jött össze a konkordátum címmel megállapítja: „A bejelentés, hogy Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció felmondaná a vatikáni szerződést, lényegesen nagyobb figyelmet kapott, mint az, hogy a múlt hónapban a fideszes parlamenti kétharmad – a szocialisták tartózkodása mellett – jóváhagyta a megállapodás módosítását. Közben kezd feledésbe merülni, hogy a kormányzat ennél merészebb terveket szövögetett: korábban egy teljesen új egyezmény, minden részletre kiterjedő konkordátum aláírására készült… Végső soron Semjén Zsoltnak és a kormánynak is csak a szerződés módosítására futotta. A kormány – miközben továbbra is kötelezettséget vállal, hogy az egyházi intézmények az új törvényi környezetben is ugyanolyan támogatásban részesülnek, mint az államiak – fedezi a ’kötelezően választhatóvá’ tett hitoktatás költségeit, növeli az egyszázalékos adófelajánlások kiegészítésének mértékét.” Czene szerint a szentszéki megállapodás módosítása közvetett módon azt is mutatja, hogy a kormány egyelőre nem akar új egyház-finanszírozási rendszert bevezetni. A cikkíró azt is kiemeli, hogy lekerült a napirendről a volt egyházi földbirtokok utáni kárpótlás.

Magyar Kurír