Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Ferenc pápa elítélte az abortuszt címmel számol be arról, hogy tegnap Ferenc pápa fogadta a Szentszékhez akkreditált diplomatákat. Beszédében az abortusz kérdését is érintette, s kijelentette: „Maga a gondolat is rémisztő, hogy legyenek gyermekek, akik aztán nem láthatják meg a fényt.” Hasonló hangnemben ítélte el s az emberiség elleni bűntettnek nevezte, ha a gyermeket megfosztják gyermekkorától, gyermekkatonaként fegyvert adnak kezébe, avagy modern rabszolgaság formájában piaci áruvá változtatják.

A Magyar Hírlap (6.o.) Pápai intelmek címmel közli, hogy szegénységet kért a pápa attól a tizenkilenc katolikus főpásztortól, akikből február 22-én kreál bíborost. Az erről szóló, a világ tizenkét országába küldött pápai levél hangsúlyozza, hogy a bíborosi cím nem kitüntetést jelent, hanem egyszerű szolgálatot.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (2.o.) Vállalhatatlan DK-s programpontok című összeállítása szerint balliberális körökben is értetlenséget szült Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnöknek, a Demokratikus Koalíció (DK) elnökének az az elképzelése, hogy kormányra kerülve felmondanák a vatikáni szerződést, megszüntetnék az összes egyházi privilégiumot és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást. A lap szerint nem valószínű, hogy ezt az MSZP és az Együtt-PM támogatná. Az orgánum emlékeztet rá: „A bevallása szerint korábban rendszeresen bérmálkozó Gyurcsány – némi rákosista felhanggal – úgy fogalmazott, Magyarországon a vallásos meggyőződésnek a legszentebb magánügynek kell lennie”, majd arról beszélt, hogy „Ferenc pápával egyetértve le kell térdelni a szegényekhez, ájtatosság helyett pedig alapítsuk meg a legszegényebbek bankját.”

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (Európa éltető ereje 2.o.) Klukon Edit zongoraművésznő, az Immaculata Alapítvány elnöke nyilatkozik. A művésznő még 2007-ben egy Mária-szobor megalkotására kérte fel Mátyássy László szobrászművészt. Az alkotás elkészült, a szobrot tavaly ősszel állították fel a budai Vár déli oldalán. Klukon Edit elmondta: „A Szűzanya alakjában olyan asszonyt csodálunk, aki immár kétezer éve a példaképünk lehet, szelídségre, csöndes figyelemre, és ha kell, bátorságra tanít bennünket. Mindenre, amivel a hozzánk legközelebb állókat segíteni tudjuk és biztonságot adhatunk nekik… A szakmai zsűri a Mária Anya nevet viselő szobrot egy emberként felállításra ajánlotta, és 2013. november 9-én Mátyássy László Madonnája megjelent a Vár fokán. Hálásan gondolok minden adományozóra, nélkülük ez lehetetlen vállalkozás lett volna. Amiként a néprajzkutató Erdélyi Zsuzsannának és a művészettörténész Dávid Katalinnak is köszönettel tartozom, mert megerősítettek abban, hogy ez a szimbólum – anya gyermekével – egyetemes, a több ezer éves zsidó-keresztény kultúra pedig Európa éltető ereje.” A zongoraművésznő elmondta azt is: „Utazásaim során, a zenén és a képzőművészeten keresztül, múzeumokban, katedrálisokban járva, egyre mélyült a kapcsolatom az égiekkel. Az indíttatást – természetesen – otthonról hozom, és a Jóisten később is mindig utamba vezérelte azokat a barátokat, tanítókat, akik figyelmeztetnek és segítenek. Fra Angelico, Giotto Scrovegni-kápolnája, Michelangelo Pietája, Bach és Liszt Ferenc, Satie és Dukay, Haydn… Mind formálják a lelkemet, és nem engedik el a kezemet. Találkozásom életem párjával, Ránki Dezsővel, gyermekeink, Soma s Fülöp megszületése szintén ennek a csodának a részei.” Klukon Edit arról is szólt, hogy mivel jól ismerik Liszt Ferenc vallásosságát, Mária-tiszteletét, felállították Mátyássy László Mária a gyermek Jézussal cím alkotásának kisméretű bronzváltozatát a világhírű zongoraművész és zeneszerző bayreuthi sírkápolnájában, talapzatán a következő felirattal: „Ave Maria, 1811-2011, Hálás magyar honfitársai”

Ugyancsak a Magyar Nemzet RTV melléklete (9.o.) beharangozza, hogy az M3 január 21-én 15.40-kor levetíti a Híres magyar könyvtárak sorozatban a pannonhalmi apátság könyvtárát bemutató, 1979-ben készült filmet.

Magyar Kurír