Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Megvédik, mert istentagadó, a Magyar Nemzet (16.o.) Üldözött ateista címekkel számolnak be arról, hogy vallási üldöztetésre hivatkozva menedékjogot adott egy 23 éves ateista afgán állampolgárnak Nagy-Britannia. A férfi jogászai szerint vélhetően ez az első olyan eset, hogy valaki ateizmusa, azaz az Istenben való hit hiánya alapján kapott menedékjogot Nagy-Britanniában. Az anonim kedvezményezettről annyit lehet tudni, hogy 2007-ben menekült Nagy-Britanniába a hazájában dúló háború elől. Muszlimnak nevelték, de a szigetországban eltöltött hat év alatt istentagadó lett. Tartózkodási engedélye 2013 végéig szólt, de félő, hogy Afganisztánba visszatérve kivégeznék, az ottani jogrendszernek ugyan nem a hitehagyókat halállal büntető saríja az alapja, de a törvények „nem mondhatnak ellent” az iszlám útmutatásnak. A Magyar Hírlap szerint a mostani határozat precedensgyanús.

A Magyar Nemzetnek (Megújul… 2.o.) Bartucz Katalin, a Szeged-Csanádi Egyházmegye médiareferense elmondta: uniós pályázatok elnyerésével 2013-2015 között összesen 2,086 milliárd forintot fordíthat az egyházmegye a székesegyház, közismertebb nevén a fogadalmi templom felújítására és korszerűsítésére. A halaszthatatlan renoválás a Dél-alföldi Operatív Program száz százalékos támogatásával valósul meg.

A Magyar Hírlap (Restaurálják… 1.,12.o.) riportja szerint különleges témájú barokk freskók helyreállítása zajlik évek óta a belvárosi Szent Mihály-templom mennyezetén. A restaurátorcsoport egyik tagja, Győri Lajos a lapnak elmondta: a freskósorozat kiemelkedő fontosságát az jelenti, hogy a rózsafüzér titkainak számos jelenetét ábrázolja, ez ritkaságszámba megy a korszak templomaiban. Az egyébként is kvalitásos falképek helyreállítása a következő szakasszal az idén nyáron folytatódik. Az újság kérdésére, hogy a Habsburg-birodalom más, környékbeli területeihez, például Ausztriához és Csehországhoz képest a hazánkban található barokk freskók mutatnak-e valamilyen eltérést stílusban, tematikában, Győri Lajos rámutatott: nagyjából ugyanazok festették körbe a birodalmat a 18. századi nagy templomépítési programokban. Így nem mutatható ki különösebb magyarországi stílus, a kicsit későbbi, már hazai mesterek által alkotott falfestményeken azonban annyi látszik, hogy már nem a nagy mesterek munkái, inkább másod-harmadvonalbeli minőségű képek. Ezzel szemben a belvárosi Szent Mihály-templom freskói a csúcskategóriába tartoznak.

A Magyar Nemzetben (Ötvenévnyi… 6.o.) gróf Károlyi László nyilatkozik, akinek családja évszázadokon át élt Fóton, egészen a második világháború végéig. Károlyi majdnem húsz évvel ezelőtt tért vissza a szülői házba. Életét felidézve kiderül, hogy sikerült visszaszerezniük azt az asztalt és a rajta állt feszületet is, amelyen 1711-ben aláírta a család őse, Károlyi Sándor a szatmári békét. Ennek külön története van. A bútor és a fából készült feszület Károlyi László édesapjának dolgozószobájában állt, ezeket a háború végén sikerült átmenteni a fóti plébániára. A plébános összetűzésbe került a hatóságokkal, ezért Ákos Géza kanonok segítette ki: cserébe számos tárgyat vitt el a plébániáról, köztük az értékes feszületet, később pedig azt állította, ajándékba kapta a tárgyakat. Tizenöt évig tartott, amíg a váci püspökség segítségével visszaszerezte a család az ősi ereklyét, egy igazi nemzeti kincset.

Magyar Kurír