Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (24.o.) Wekerle Szabolcs Ajtórés címmel foglalkozik azzal, hogy Belgiumban várhatóan még május előtt elfogadja a parlament alsóháza az eutanáziatörvény kiterjesztését, amelynek révén gyerekek is kérhetik a kegyes halált. A belgiumi szenátus 2013. december 12-én mondott erre igent. A javaslatról február óta folyt a vita, az összes nagyobb egyház – a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, a mozlimok és a zsidók – közös nyilatkozatban fejezte ki tiltakozását, mindhiába. A cikkíró rámutat: ma már az életuntság is lehet ok eutanáziára, és bár a gyerekek esetében erről nyilván nincs szó, az elsősorban hívő közírók félelmeit nem lehet lesöpörni az asztalról. Miközben a Belgiumban legerősebb katolikus egyház és más sem propagálja az értelmetlen és cél nélküli szenvedést, ráirányítják a figyelmet az életről, az élet befejezéséről való emberi rendelkezés veszélyeire. „Pandóra szelencéje kinyílt, és csak idő kérdése, mikor repül le a teteje” – fogalmazott egy vitacikkében René Stockman, a belgiumi Szeretet Testvérei nevű katolikus szervezet vezetője. Szerinte az abortusz 1990-es belgiumi legalizálásával megszületett „a halál kultúrája”, amely mostanra, a gyerekeutanázia megszavazásával, kiteljesedett. Ő is, mások is azt hangoztatják, hogy az eutanázia nem más, mint résnyire nyitott ajtó, amelyet később sarkig tárhatnak. Wekerle Szabolcs figyelmeztet: figyelembe véve azt, hogy az eutanázia bevezetésekor Hollandiában is csak a valóban elviselhetetlenül szenvedő emberek „éltek a lehetőséggel”, míg ma már társadalmi mozgalmak szökkennek szárba a pszichiátriai gondokkal küzdők vagy épp az életüket megunt idősek eutanáziájának engedélyezéséért, „talán az efféle gondolatokat sem árt komolyan venniük a kegyes halál feltétlen híveinek.”

A Népszabadság (2.o.) Hajsza a feljelentő után című beszámolója szerint Barnáné Horváth Melinda, a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának szóvivője a lappal közölte: idén januárban megszüntették a Szeged-Csanádi Egyházmegyénél azt a nyomozást, amelyet tavaly július 19. óta folytattak költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A nyomozás során több helyszínen, köztük a Szeged-Csanádi Egyházmegye intézményeinél is foglaltak le iratokat, megvizsgálták az egyházmegye és a hozzá kapcsolódó gazdasági társaságok és intézmények korábbi ellenőrzési iratait. Tanúkat is kihallgattak, három alkalommal meghosszabbították a nyomozás határidejét. A nyomozást végül azért szüntették meg, mert a vizsgálat alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. Az újság kérdésére Barnáné Horváth Melinda közölte azt is: a fokozott ügyészi felügyelet mellett befolyásmentesen folytatták a nyomozást. Az orgánum úgy tudja, hogy decemberben, még a nyomozás megszüntetése előtt megindult a Szeged-Csanádi Egyházmegyében a hajsza a lehetséges bejelentők után.

A Népszabadság (2.o.) Csak a karitatívok oszthatnak ételt, a Népszava (11.o.) Újabb megaláztatás előtt címekkel közlik, hogy tegnap és ma kétezer adag meleg ételt oszt ki a budapesti Batthyány téren két nagy karitatív szervezet, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Baptista Szeretetszolgálat. Mindkét lap kiemeli: a cél a figyelem felhívása a nélkülöző emberekre. Az ellenzéki pártok ugyanakkor össztüzet zúdítottak a kormánypárti városvezetésre, mivel jelenleg a karitatív szervezeteken kívül mások nem oszthatnak ételt közterületen (A témával kapcsolatban lásd tegnapi, január 17-ei számunkban a Közösen oszt ételt a Máltai és a Baptista Szeretetszolgálat című hírünket – a szerk.)

A Magyar Hírlap (Szentmise… 18.o.) közli, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan ünnepi szentmisét mutat be vasárnap délelőtt 11 órakor Erdő Péter bíboros a Margit-szigeti domonkos kolostor romjainál, Árpád-házi Szent Margit emléknapjához kapcsolódóan. 

A Népszabadság (Megemlékeztek… 2.o.), a Magyar Hírlap (A gettó… 18.o.) és a Magyar Nemzet (Megemlékeztek… 2.o.) beszámolnak a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulóján tegnap megtartott megemlékezésről. Deutsch László főrabbi beszédében hangsúlyozta: nem volt értéke az emberi életnek a holokauszt idején, amikor megkülönböztették, üldözték a zsidóságot és hatmillió európai, ezen belül hatszázezer magyarországi áldozata lett a népirtásnak. A Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet közli, hogy a megemlékezésen részt vett Alberto de Castello, a Vatikán magyarországi apostoli nunciusa is. 

A Magyar Nemzet (Átadták… 2.o.) beszámolója szerint tegnap átadták az egykori zsidómentő svéd diplomatáról elnevezett Raoul Wallenberg-díjakat. Bódis Krisztina filmrendezőtől többek között Forrai Tamás, a jezsuiták magyarországi rendtartományának főnöke vehette át az elismerést. 

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Taposóaknák 23.o.) Sinkó Péter, a Magyar Rádió rádiókabaréjának nyugdíjba vonuló főszerkesztője nyilatkozik, akinek édesapja Sinkó Ervin, az Új Ember újságírója volt. Az öncenzúráról elmondta, hogy az létezett. „Még így is sokszor megégettük magunkat. Feljelentések ma is érkeznek, igaz, ezek az utóbbi időben már nem politikai, inkább erkölcsi kifogásokat hoznak fel. A fiatalok például rajongói a kiváló angol Monty Python-humornak, csakhogy nem érzékelik, hogy ami egy protestáns kultúrában elmegy, nem feltétlenül tolerálható a katolikus kultúrkörben. Vagyis amíg Angliában senki nem háborodik fel azon, hogy Krisztus a kereszten dalra fakad…, addig nálunk hallgatói levelek hada érkezik, ha a Szent Koronán lévő alakokkal viccelünk.”

Magyar Kurír