Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Hajléktalanok a pápánál címmel számol be arról, hogy majdnem kétszáz hajléktalan és illegális bevándorló várta vasárnap Ferenc pápát a Róma legnagyobb vasútállomása szomszédságában levő Jézus Szent Szíve-plébánián az elvándorlók és menekültek világnapján. Az orgánum kiemeli: a pápa a Szent Péter téren délben mondott beszédében azt kérte a migránsoktól, ne veszítsék el egy jobb világba vetett reményüket.

A Népszava (8.o.) Több száz papot bocsátott el a pápa címmel közli, hogy XVI. Benedek pápa két év alatt közel négyszáz papot taszított ki a papi rendből gyermekekkel szemben elkövetett szexuális visszaélések miatt. A lap rámutat: a 2011-12-es évekre vonatkozó statisztika az első olyan dokumentum, amelyben a Vatikán részletekkel szolgál a hivatásukból elbocsátott papok számáról. A statisztika az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának meghallgatására készült. A Szentszéknek azon vádak alól kellett tisztáznia magát, miszerint éveken át lehetővé tette szexuális erőszak elkövetését több ezer gyermekkel szemben azáltal, hogy megvédte pedofil papjait és saját hírnevét az áldozatok kárára. A független szakértőkből álló ENSZ-bizottság február 5-én teszi közzé végső észrevételeit és ajánlásait.

A Magyar Nemzet (16.o.) Villám csapott a riói Krisztus-szoborra címmel számol be arról, hogy egy viharban megsérült a Rio de Janeiro fölé magasodó hatalmas Megváltó Krisztus-szobor, a brazil metropolis egyik leghíresebb idegenforgalmi látványossága. A 38 méteres szobor a várost csütörtökön sújtó viharban veszthette el jobb hüvelykujjának egy részét. A brazil űrkutatási intézet tájékoztatása szerint több mint negyvenezer villám cikázott át Rio állam egén a háromórás csütörtöki felhőszakadásban, amelynek következtében számos fa kidőlt, és víz alá került Rio de Janeiro több utcája. A riói érsekségen a modern világ hét csodája közé sorolt Megváltó Krisztus fenntartásáért felelős Osmar Raposo atya elmondta, hogy a szobrot még februárban helyreállítják. Szavai szerint jelentős tartalékaik vannak abból a fajta kőből, amelyből a műalkotást 1931-ben eredetileg megépítették.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Szabadtéri mise… 2.o.) beszámolója szerint szabadtéri szentmisét mutatott be tegnap Árpád-házi Szent Margit emlékére Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Konferencia (MKPK) elnöke a margitszigeti domonkos kolostor romjainál. Este a fővárosban pedig ünnepi istentisztelettel kezdődött meg az ökumenikus imahét a Kálvin téri református templomban. A nyitó szertartáson szentbeszédet mondott Erdő Péter, s igét hirdetett Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök.

Szintén a Magyar Nemzetben (Virágzó kultúrát dúltak fel a tatárok 9.o.) Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója elmondta: kőházakból épült, több kilométer hosszú, jómódú település, halastavak, gyümölcsök, tekintélyt parancsoló bazilika és hatalmas szerzetesi kolostor ékesítette az 1241-es tatárdúlásig a bugaci tájat. Mindez egy három évig tartó ásatás során derült ki, ahol a régészeknek sikerült megelőzniük a fémdetektorral kutató műkincstolvajokat. A több száz, nemesfémből készült vagy aranyozott, tűzzománccal díszített lelet közül is kiemelkedik egy ötvösremek, amelyben Szent Péter ereklyéjét őrizhették.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (10.o.) Vizuális hitvallás a Teremtőről címmel számol be arról, hogy a napokban megnyílt a kétdiplomás, roma származású festőművésznő, Bódi Barbara kiállítása a Madách Színház előterében található Tolnay-szalonban. A tárlatot Lévai Anikó, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete nyitotta meg. A kétgyermekes Bódi Barbara a lapnak elmondta: két nélkülözhetetlen kapaszkodója van, az egyik a férje, a másik pedig „az eleven, mindennapokban megélt hit… Az embert érik mindenféle hatások, jók és rosszak is, van, amit fel tud dolgozni, van, amit nem, vagy csak nehezen. A hit viszont minden időben és helyzetben segít. Minden siker vagy kudarc azt mutatja meg számomra, hogy milyen erővel, hittel kértem a Teremtőmet. Az ő áldása, segítsége nélkül ez a kiállítás sem jöhetett volna létre, és nem találtam volna meg az utam, amin keresztül kifejezhetem magam.” A lap szerint a művésznő álmait és vágyait hittel tudja valóra váltani, s olykor csodákat is átél. Ilyen csoda volt, amikor egy zarándoklat során olajfestményt ajándékozhatott Ferenc pápának, és pápai áldással térhetett haza.

Szintén a Magyar Nemzetben (8.o.) S. Király Béla Harangzúgás vagy amit akartok? címmel leszögezi: a harangzúgás egy település lelkének éneke. A cikkíró elmeséli, hogy a francia fővárostól délkeletre fekvő Melun város határában, közvetlenül a Szajna partján található egy szépséges falu, a négyszázötven lelket számláló Boisettes. A közelmúltban egy idetelepült pár panasszal fordult az illetékes bírósághoz, hogy az órát jelző harangszó nagyon hangos, állítólag depressziósok lettek tőle. A bíróság ezért úgy döntött, hogy nem szólhat többé a harang, csak a nemzeti ünnepeken vagy vészhelyzetben, illetve a mise előtt. A döntés annak ellenére született meg, hogy kétszáz helyi lakos aláírásával kérte a harangszó megtartását. A cikkíró figyelmeztet: „Bár helye és ideje van a világi hívságoknak, és önmagában minden emberi életformát tisztelhetnénk, az európai jog fullajtárjainak nem kellene leborulniuk a devizaalapú új undokok lábai elé. Nem kellene szervilisen kiszolgálniuk minden jöttment önkényes alanyt és változó divathangulatú fogyasztót. A Szajna-parti faluban a harangszó zavarja a szabadidejüket agyoncsapókat, és a közösség, ahova befurakodtak, mit sem számít. Itthon, a Duna-parti Szentendrén lefejezik és leköpdösik szilveszter éjszakáján a templom előtt berendezett betlehem kisded Jézusát. A szent fiú azokért is szenvedett, akik a pénzuralom számára fölösleges, ’nem hatékony’ embernyájként ma úgy kallódnak szerteszét az öreg kontinensen, mint a rozsdavert acél a gazzal felvert hátsó udvarban. Meddig hátrálunk még, mikor szólal meg mindnyájunkban külön-külön és együtt a lélekharang?”

Magyar Kurír