Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Áthelyezik a német „luxuspüspököt” című beszámolója szerint kizártnak nevezte a német sajtó által „luxuspüspöknek” nevezett Franz-Peter Tebartz-van Elst limburgi egyházmegyéjébe való visszatérését Oscar Rodriguez Maradiaga tegucigalpai érsek, aki Ferenc pápa tanácsadó testületének, a Bíborosi Tanácsnak a koordinátora, így az egyházi vezetés legbefolyásosabb személyiségei közé tartozik – írja a lap. A főpásztor a Kölner Stadt-Anzeiger című német újságnak elmondta: „Tudom, hogy sok hívőt sértett meg a botrány. A nyílt sebre nem tanácsos alkoholt önteni. Ha valaki hibázik, akkor azt el kell ismerni, bocsánatot kell kérni érte, s más helyet kell keresni.” Maradiaga érsek ezzel arra utalt, hogy a „luxuspüspök” áthelyezésre számíthat. A Népszava szerint a Tebartz-van Elst elleni eljárás januárban zárulhat le. Karl Lehmann mainzi bíboros, a német katolikus püspöki kar volt elnöke a Kathpressnek elmondta: gyors megoldást kell találni az ügyben. Hozzátette: Ferenc pápa kiválóan ismeri az eset részleteit. Georg Ganswein, a Pápai Ház prefektusa arra számít, hogy több, a püspökkel szembeni vád nem állja majd meg a helyét.

A Magyar Hírlap (Tömeges csonkítások… 5.o.) és a Magyar Nemzet (Bizonyítékok… 14.o.) is beszámolnak arról, hogy Genfben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén Navi Pillay, a szervezet emberi jogi főbiztosa közölte: A legszörnyűbb erőszakcselekményeket követik el egymással szemben a keresztények és a mozlimok a Közép-afrikai Köztársaságban. Példaként említette a célzott gyilkosságokat, a kivégzéseket, a tömeges csonkításokat és az emberek elhurcolását. Az ENSZ megfigyelői által összegyűjtött bizonyítékok között olyan fényképeket és tanúvallomásokat találni, amelyek azt támasztják alá, hogy az egyik helyi keresztény milícia, az Antibalaka tagjai mozlim férfiakat, nőket és gyerekeket csonkítottak meg a meggyilkolásuk előtt és után. Navi Pillay hozzátette, hogy Banguiban, az Ali Baboló-i nagymecsetben több ilyen megcsonkított holttestet találtak. Közben az ország parlamentje tegnap Catherine Samba-Panza személyében megválasztotta az új ideiglenes államfőt, akinek legsürgetőbb és egyben legnehezebb feladata a rend helyreállítása lesz.

A Magyar Hírlap (Raffaello… 13.o.) közli, hogy elhagyta a vatikáni képtárat Raffaello Folignói Szűz Mária című festménye, amely a héten az umbriai Foligno városában látható. Az 1511-12-ben festett művet Sigismondo de’ Conti, II. Gyula pápa titkára rendelte meg Raffaellótól hálaadásként Szűz Máriának, miután a nemes ember folignói házát villámcsapás érte, mégsem okozott benne kárt. A képet először a római Capitolium dombján lévő Santa Maria in Aracoeli-templomban állították ki, ahová de’ Contit eltemették. 1566-ban a Raffaello-festmény a folignói Szent Anna-templomba került, innen 1797-ben a francia csapatok Párizsba vitték, ahol az eredetileg fatáblára festett olajképet vászonra helyezték át. Az alkotás 1816-ban jutott vissza Rómába, ahonnan először tavaly nyáron vitték el, hogy a drezdai Raffaello-kiállításon bemutathassák. Januárban egy napig Milánóban is látható volt.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Korai keresztény emlék… 12.o.) hírül adja, hogy az UCA News katolikus sajtóügynökség tudósítása szerint a kereszténység egyik legkorábbi, talán a IV. századig is visszanyúló nyomát találhatták meg a kelet-kínai Lojang város térségében, egy folyóparti sziklamélyedésben. A sziklaüreg fölé keresztet véstek a kőbe, és mivel hasonló, például Buddha-szobrokkal jelzett barlangokat és bemélyedéseket temetkezési célokra használtak annak idején, a kutatók úgy gondolják, hogy a kereszttel jelzett helyre keresztények földi maradványait temethették. A világhírű Lungmen-barlangokhoz közeli hely 316 és 907 között volt használatban. Az általánosan elfogadott nézet szerint a kereszténység csak a Tang-dinasztia idején (618-907) jutott el Kínába.

A Népszabadság (Emlékmű… 5.o.) és a Népszava (Történelmileg hazug… 1.,13.o.) is közlik, hogy a kormány megszállási emlékművet állít fel az V. kerületi Szabadság téren a német megszállás 70. évfordulója alkalmából. A tervezet szerint az egytonnás, lehunyt szemű, széttárt karjaival áldásosztást, keresztre feszítést és megadást egyszerre jelképező Gábriel angyal, „Isten embere” felett 4,5 méteres kiterjesztett szárnyú birodalmi sas lebeg. Csaknem hétméteres timpanon jelképezné a birodalmi sas fészkét. Köröttük 13 súlyos – némelyik kéttonnás – süttői mészkőoszlop, illetve oszloptöredék sora állna a „klasszikus humánum” megtestesítéseként.

Magyar Kurír
(bd)