Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (15.o.) Megújul a Megváltó riói szobra címmel számol be arról, hogy megkezdődött kedden a Rio de Janeiro fölé magasodó Krisztus-szobor rekonstruálása. Ismeretes, hogy a brazíliai nagyváros jelképét villámcsapás rongálta meg néhány nappal ezelőtt, a szobor a viharban elveszítette jobb hüvelykujjának egy részét, emellett egy ponton a feje is megsérült. A pótlást abból a tartalékból végzik, amelyet még az építés után raktároztak el. A lap emlékeztet rá, hogy az 1926-1931 között készült szobrot az elmúlt évtizedekben többször is felújították: 1980-ban és 1990-ben II. János Pál pápa látogatása alkalmából renoválták, tizenegy éve pedig elektromos mozgólépcső épült a monumentális alakhoz. Legutóbb négy éve csaknem egymilliárd forintnak megfelelő összegből újították fel.

A Magyar Hírlap (3.o.) „Itt a kulturkampf ideje” című beszámolója szerint újra az egyházat és a kereszténységet támadta Gyurcsány Ferenc, ezúttal a magyar kultúra napja alkalmából. „Ha valamikor meg kell vívni a kulturkampfot, annak itt az ideje!” – jelentette ki a DK elnöke a párt „Kultúra és hatalom” című konferenciáján az egykori német kancellár, Bismarck és IX. Pius pápa közötti vitára hivatkozva. A volt miniszterelnök kifejtette: „Ez a vita arról szólt, hogy a világi hatalmat képviselő Bismarck vissza akarja szorítani a világi hatalmat igénylő katolikus egyházat. Bismarck később megnyerte ezt a meccset, igaz, ehhez egy új pápaválasztás is kellett Pius halála után. Mi csak jó egészséget kívánunk Ferenc pápának, nehogy valami áthallás legyen.” Gyurcsány Ferenc szerint azért kell megvívni az eredeti értelemben vett kulturkampfot, mert az a gondolkodás, amelyet a keresztény konzervatív világ közvetít, szemben áll mindazzal, amit a felvilágosodás óta a szabadelvűek és a baloldaliak közvetítenek. A jelenlegi keresztény-konzervatív értékrendet valló kormány kultúrpolitikájáról a DK elnöke azt mondta: az monolitikus és egysíkú, „a világ leírásában a kételyek, az alternatív értelmezési lehetőségek elmaradnak. Itt csak a jéghegy csúcsa a hittan- és az erkölcsoktatás.”

Ugyancsak a Magyar Nemzetben (Szabadság… 9.o.) Tomasz Man lengyel drámaíró nyilatkozik, akinek 111 című drámáját a közelmúltban mutatták be a Kaposvári Csiky Gergely Színház színészei. A darabban egy fiú megöli szüleit, majd a húga segítségével letartóztatják. A drámaíró elmondta: „… az általam a 111-ben bemutatott család alapvetően jobboldali beállítottságú, de a jobboldal kevéssé toleráns változatához kötődik, amit számos álértelmiségi allűr jellemez, amihez gyakran rasszizmus társul, ráadásul katolikusnak vallják magukat. Én személy szerint katolikus vagyok, de úgy gondolom, hogy az igazi katolikus mindenkit szeret, nem csupán a katolikusokat.” Tomasz Man szerint a családkultusz a mai napig nagyon fontos Lengyelországban, de figyelmeztet: ha nincs szeretet a családban, akkor nincs más, csak a halál. Vallja, hogy a gyerekeknek kell adni egy erkölcsi tízparancsolatot. „A fiam az iskolából ráadásul más viselkedésmintákat hoz haza. Például, hogy a pénz, a versengés a legfontosabb, hogy szabad káromkodni, verekedni, vagy hogy az elsőáldozásra csak azért van szükség, mert ajándékot kapunk.”

Magyar Kurír