Napi sajtószemle

– 2014. január 24., péntek | 9:41

A január 24-i nyomtatott lapok szemléje

A Népszabadságban (8.o.) Ortutay L. Gyula Vizsgálnák „Hitler pápájának” ügyét címmel úgy véli: méhkasba nyúlhat Ferenc pápa, aki a minap – legalábbis Abraham Skorka argentin főrabbi szavai szerint – megpendítette: kutatásra megnyitná az 1939-1958 között „uralkodó” XII. Piusz pápával kapcsolatos vatikáni archívum dokumentumait, még mielőtt folytatnák a világháború és a vészkorszak egyházfőjének szentté avatási eljárását. A The Sunday Times című lapnak nyilatkozva a rabbi azt állította, hogy Ferenc pápa szerint „a kérdés nagyon kényes, szükség van az alapos elemzésre”. A brit újság hozzáteszi, hogy XII. Piusz a bírálói szerint nem tiltakozott eléggé, azaz szemet hunyt zsidók millióinak elpusztítása felett a második világháborúban, ezért egyesek „Hitler pápájaként” emlegették. Ortutay L. emlékeztet rá, hogy Abraham Skorka hosszú ideje ápol szoros barátságot a mostani Ferenc pápával, a korábbi Mario Bergoglióval, Buenos Aires egykori érsekével. Elmondta: tavaly szeptemberben tekintették át XII. Piusz ügyét, amikor egy hetet töltött a Szent Márta-házban, ahol a pápa is lakik. Ez volt az első eset, amikor egy pápa és egy rabbi a Vatikánban egy fedél alatt töltött hosszabb időt. A cikkíró kifejti: több okból is előtérbe kerülhetett XII. Piusz ügye. A Vatikán bejelentette, hogy Ferenc pápa májusban a Szentföldre, Betlehembe és Jeruzsálembe látogat. A másik aktualitás, hogy április 27-én esedékes XXIII. János pápa és II. János Pál szentté avatása. Tavaly nyáron a vatikáni megfigyelők olyan értesüléseket közöltek, hogy Ferenc pápa mérlegelné, hogy XXIII. János esetéhez hasonlóan eltekintsen a szentté avatáshoz szükséges csoda bizonyításától XII. Piusznál is. Matteo Luigi Napolatino, a Történelmi Tudományok Pápai Bizottságának tagja akkor azt nyilatkozta, „csak a pápának van joga ilyen döntést hozni”. Napolitano több könyvet írt XII. Piuszról, szerinte a világháború időszaka pápájának teológiai megítélése nem a történészekre tartozik. Ám Ortutay L. Gyula szerint Skorka argentin főrabbi nyilatkozatából arra lehet következtetni, hogy Ferenc pápa és így a Vatikán egyelőre nem siet XII. Piusz szentté avatásával. „Lássák előbb a kutatók, hogy milyen dokumentumok is vannak a Vatikán titkos archívumában.”

A Magyar Nemzetben (16.o.) Pósa Tibor Ferencek egymás között címmel foglalkozik azzal, hogy ma a Vatikánban Ferenc pápa meghallgatáson fogadja Francois Hollande francia államfőt. Számos francia katolikus szervezet levélben fordult a Szentatyához, hogy felhívják a figyelmét azokra az intézkedésekre, amelyek Franciaországban sértik a keresztény hívek lelkét. A lap emlékeztet rá: Franciaországban a hetente templomba járó hívő katolikusok – a 63 milliós országban számuk hárommilliónál nem több – zömében a jobboldal szavazói. Francois Hollande így például azt is megengedhette magának, hogy egy évvel ezelőtt figyelmen kívül hagyja a homoszexuálisok házassága ellen országosan tiltakozók véleményét. Ugyanígy nem törődött a Franciaország hat legnagyobb vallását képviselők családot védelmező felhívásaival. Süket fülekre találtak XVI. Benedeknek és a francia katolikus egyháznak a halk intelmei is. Csak a látogatásra készülve hagyta el Hollande száját olyan méltatás, amelyben Ferenc pápát „a világ kivételes erkölcsi tekintélyének nevezte”. A cikkíró megállapítja: „A francia szocialista hatalom eközben a keresztények és jobb érzésű emberek lelkébe gázolva hihetetlen ámokfutást végez.” Erről szólnak a francia katolikusoknak a pápához küldött feljegyzései, köztük az, melyet csaknem százezer fiatal írt alá. A homoszexuálisok házasságát és örökbefogadási jogát rögzítő törvény mellett tavaly nyáron elfogadták azt a rendelkezést is, amely az emberi embriók tudományos felhasználását szabályozó törvényt lazítja. Jelenleg vitatja meg a francia nemzetgyűlés azt a szocialista beadványt, amely nagyon megkönnyítené az abortusz lehetőségét. Ferenc pápa támogatásáról biztosította az elmúlt hetekben az ez ellen tiltakozó franciaországi élet menetét. Még ebben az évben szándékoznak törvényt hozni az eutanázia engedélyezéséről, a válást pedig egyszerű beadványhoz kötnék. Az oktatási minisztérium határozott szándéka bevezetni a gendernevelés elveit, amikor a teljes egyenlőség alapján a gyermek akár – a szülők ellenében is – megválaszthatja nemét. Pósa Tibor szerint: „Mindezek után aligha meglepő, hogy a hatalom szó nélkül megy el katolikus szent helyek meggyalázása mellett.”

A Népszavában (9.o.) Rónay Tamás Reformokat várnak a hívek címmel ír arról, hogy január végéig kell eljuttatni a Vatikánba azokat a kérdőíveket, amelyeket a Szentszék küldött ki a helyi püspöki konferenciák segítségével a híveknek. A válaszokat az ősszel megrendezendő családügyi szinóduson elemzik. A cikkíró leszögezi: az már most látszik, hogy német nyelvterületen nem úgy gondolkodnak ezekről a kérdésekről, mint a Vatikán, sőt, amint a Kathpress rámutat, az egyházi álláspont és a hívek között hatalmas szakadék tátong ezeket illetően. Akadtak azért a Vatikán szempontjából is kedvező tapasztalatok. A hűség, a szeretet és a család továbbra is fontos értékek a katolikusok számára. A vallásnak ma is igen jelentős szerepe van a kapcsolatok kialakításában, a családban, a nevelésben. A bécsi egyházmegye elemzése szerint a megkérdezettek 68 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részben az egyház tanítása szerint él, 21 százalék pedig teljesen. 89 százalék a vallási értékeket gyermekeinek is tovább akarja adni. A grazi egyházmegyében 96 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy az elvváltakat és újraházasodottakat is részesíteni kell szentségekben. 71 százalék nem ellenzi az azonos neműek párkapcsolatát. 95 százalék pedig úgy vélte, az egyháznak el kell fogadnia az óvszer használatát és a hormonális fogamzásgátlást. Hasonlóak voltak az arányok Innsbruck, Linz és Felső-Ausztria egyházmegyéiben is. Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek reagált az eredményre. Elmondta: megindítónak tartja, hogy ilyen sokan válaszoltak a kérdésekre, még akkor is, ha „időnként igen erőteljesen bírálták a katolikus egyházat”. Az osztrák püspökök ígéretet tettek arra, hogy a kérdőíveket úgy adják majd át Ferenc pápának január végén esedékes vatikáni látogatásukon, ahogy megkapták azokat.

A Magyar Nemzet (Díjazták… 2.o.) beszámolója szerint Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a Képmás magazin Családbarát díjának átadóünnepségén kijelentette: csak az az ország lehet erős, amely határozott értékrenddel bíró családokra épül. A kormányfő – aki feleségét, Lévai Anikót helyettesítve vett részt a díjátadáson –  emlékeztetett rá, hogy Ferenc pápa a bíborosoknak címzett levelében „feladatot rótt rájuk, és rajtuk keresztül mindannyiunkra”, amikor azt írta: hangsúlyozni kell a köteléket, amely összeköti a közjót a házasságon alapuló család előmozdításával. A szakmai zsűri döntése alapján idén Horváth Ágnes, a Lánchíd Rádió munkatársa vehette át a Családbarát Médiáért díjat, Mohácsi Edit (Kossuth Rádió) és Czefernek Léna (csaladhalo.hu) különdíjat kapott, míg a közönségdíjas Miklya Luzsányi Mónika lett (parokia.hu).

A Magyar Hírlap (Az ötszázadik… 1.,3.o.) és a Magyar Nemzet (A reformáció… 2.o.) beszámolnak a Reformáció Emlékbizottság tegnapi, első üléséről. A testület a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából 2017-ben tartandó ünnepségeket készíti elő. Orbán Viktor miniszterelnök az alakuló ülésen elmondta: „Magyarország mindig akkor volt erős, amikor az állam nem ellenségének, hanem szövetségesének tekintette az egyházakat, különösképpen a történelmi egyházakat. Ezt a szövetségesi hagyományt szeretnénk folytatni”. Orbán Viktor egyúttal figyelmeztetett: szellemi megújulás nélkül Európa ma sem keveredhet ki a válságból. A miniszterelnök javaslatára miniszteri biztos segíti az emlékbizottság munkáját. Ezzel a feladattal Hafenscher Károlyt, a Magyarországi Evangélikus Egyház zsinatának lelkészi elnökét bízták meg. A plénum munkájában részt vesz Pápai Lajos győri megyéspüspök is. A testület operatív irányítója Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, református lelkész.

Magyar Kurír