Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Főhajtás… 5.o.) részletesebben, a Magyar Nemzet (Emlékező… 2.o.) három sorban számol be arról, hogy tegnap a nemzetközi holokauszt-emléknapon Ferenc pápa Abraham Skorka argentin rabbinak írt levelében elkötelezettséget szorgalmazott annak érdekében, hogy „az emberiség szégyenét képező borzalmak soha többé ne ismétlődjenek meg.” A Magyar Hírlap megemlíti: a Buenos Airesben működő Latin-amerikai Rabbiképző Szeminárium rektorának címzett pápai levelet hétfőn este olvasták fel az emléknap alkalmából a római Zenepark auditóriumában. A Szentatya a koncertre utalva megjegyezte: „a zene szavában él tovább a történelem könnyeinek csendes hangja, azon könnyeké, amelyek nyomot hagytak a népek lelkében és testében.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Pilinszky… 13.o.) beszámol arról, hogy a 2014-es holokauszt-emlékév jegyében tűzte műsorra a Nemzeti Színház Pilinszky János remekművét, a KZ-oratórium című, montázsdráma műfaj-megjelölésű színdarabot. A mű a vészkorszak áldozatainak állít emléket: az író-költő 1961-ben írta, eredetileg Sötét mennyország címmel, mai címét később kapta. A darab bemutatóját tegnap, a holokauszt emléknapján tartották a teátrum Gobbi Hilda Színpadán, de színre kerül ma és holnap is, valamint februárban egy alkalommal. A főbb szerepekben Bánsági Ildikó, Nagy-Kálózy Eszter és Szabados Zsuzsanna látható, de színpadra lép Sipos Mihály, a Muzsikás hegedűse is. Az előadást Katona Imre rendezte.

A Népszava (Feloszlathatja… 8.o.) cikke szerint a korábbi hírekkel ellentétben januárban már biztosan nem zárul le a vizsgálat a limburgi egyházmegyei vezető, Franz-Peter Tebartz-van Elst ügyében, akit a német sajtóban kirívó életmódja miatt csak „luxuspüspöknek” neveznek. A vizsgálat révén kívánják feltárni, követett-e el pénzügyi visszaélést a német főpap, akit a vizsgálat lejártáig „szabadságolt” Ferenc pápa. A Spiegel szerint a kutatás eredményét a korábbi tervekkel szemben csak februárban adják át a német katolikus püspöki kar elnökének, Robert Zollitschnak. A püspöki konferencia ugyanakkor cáfolta a Focus című magazin azon értesüléseit, amelyek szerint a vizsgálat megállapítja: a luxuspüspökkel szembeni vádak nem megalapozottak. A lap azt állította, hogy szakértők nem találtak bizonyítékot arra, hogy Tebartz-van Elst megkerülte volna az ellenőrző szerveket és elherdálta volna a pénzt. Szintén cáfolták azt az állítást, amely szerint akár fel is oszlathatják a limburgi püspökséget, s beolvasztanák a trieri és mainzi egyházmegyébe. A limburgi püspökség szóvivője, Stephen Schnelle a Spiegel internetes kiadásának elmondta: ez teljesen értelmetlen lépés lenne már csak amiatt is, mert gazdasági szempontból Németország egyik legtehetősebb egyházmegyéje. Thomas Schüller német egyházjogász szintén elképzelhetetlennek tartja a püspökség feloszlatását.

A Magyar Nemzet (14.o.) Szent ereklyét loptak el címmel számol be arról, hogy ellopták a II. János Pál pápa vérét tartalmazó ampullát az abruzzói San Pietro della Ienca templomból. A feltételezések szerint a tolvajok vagy nem tudták, mit loptak el, vagy anyagi haszonszerzés reményében vitték el az ereklyét. II. János Pál április 27-ei szentté avatásának közeledtével ugyanis sokat érhet a pápa vérét tartalmazó ampulla.

A Magyar Hírlap (Szentmise… 14.o.) tudósít arról, hogy ünnepi szentmisét tartottak tegnap este a médiában dolgozókért, a fővárosi Egyetemi Templomban, Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje ünnepéhez kapcsolódva. Ezután Székely János Esztergom-budapesti segédpüspök a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) nevében átadta a Szalézi Szent Ferencről elnevezett sajtóösztöndíjat a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Az elismerést ezúttal Debreceni Mihály, az MTVA kárpátaljai tudósítója vehette át.

A Magyar Nemzet (Sikeres volt… 9.o.) beszámolója szerint Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere tegnap bejelentette: albumba rendezik a 2013-as Szent István-emlékév eseményeit, március elején pedig a Szent István Király Múzeum kiállítást rendez a főbb eseményekből. A polgármester emlékeztetett rá: tavaly 225 rendezvény zajlott a városban, a nemzeti emlékhely augusztusban közel húszezer látogatót fogadott. Egy friss felmérés szerint a városlakók 60 százaléka részt is vett valamelyik eseményen, a válaszadók 85 százaléka elégedett volt a rendezvényekkel.

A Népszabadság (16.o.) Kész a királyi kápolna címmel közli, hogy tizenhárom évi munka után befejeződött a királyi kápolna felújítása Esztergomban. A kápolnát az 1180-as években III. Béla magyar király építtette saját használatra, francia minták alapján, és minden bizonnyal francia építőmesterek, szobrászok, kőfaragók, festők által. A kápolna a XIII. század végére az esztergomi érsekek használatába került. A restaurálást vezető Wierdl Zsuzsa elmondta: a kápolna a magyar művészettörténet rendkívüli fontosságú, világszínvonalú középkori emléke, a francia gótika első megjelenése Franciaország határain kívül. Falainak legkorábbi festményei, faragásai egyidősek a Halotti beszéddel. Feltárása óta soha ennyi mindent nem lehetett látni a királyi kápolnából. A felújítás valószínűleg újraértékeléshez is vezet majd.

Magyar Kurír