Napi sajtószemle

A Magyar Hírlapban (7.o.) Szentmihályi Szabó Péter Sarkosan fogalmazva címmel a magyar-lengyel barátságról elmélkedve kiemeli, hogy a sok közös eszme és történelmi hős mellett összeköt minket II. János Pál személye, „mert a lengyel pápa egy kicsit a mienk, magyaroké is volt.” A cikkíró úgy véli: nagyon ránk férne most is a „Ne féljetek!” biztatása, amit „a nagy pápa” kimondott 1978-ban a Szent Péter téren. Mint később megfogalmazta: „Bizonyos értelemben ez a buzdítás minden embernek szólt, hogy győzzék le a félelmet a mai világhelyzetben, Keleten és Nyugaton, Északon és Délen. Ne féljetek attól, amit ti magatok teremtettetek, ne féljetek attól, amit az ember maga hozott létre, és amely mindennap egyre veszélyesebb lesz számára! És végül: ne féljetek önmagatoktól!” Szentmihályi Szabó Péter hozzáteszi: csak az a fontos, hogy „ne mondjunk le mindarról, amit évszázadok óta sikerült megőriznünk. A Gondviselésbe vetett hitet és a haza szeretetét.”

A delmagyar.hu Gyurcsánnyal beszélgetne a püspök címmel közli, hogy beszélgetésre hívja a farsangi időszakban Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök Gyurcsány Ferencet, a DK elnökét és Orosz Gábort, a párt szegedi ügyvezető alelnökét. A DK helyi szervezete tavaly decemberben „vicces, mulatságos” levélben szólította meg a püspököt, aki a maga részéről szívesen fogadja, hogy a kampányba kerüljön egy kis humor is, a püspökség advent idején azonban komolyabb, nagyrészt karitatív tevékenységekkel, programokkal volt elfoglalva.

A Magyar Nemzetben (7.o.) Ugró Miklós Gyurcsány megvilágosodása címmel reagál arra, hogy a volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a közelmúltban egyik előadásában azt mondta: Magyarországon ismét meg kell vívni a kulturkampfot a keresztény-konzervatív erőkkel, és történelmi példaként említette, hogy a XIX. század hetvenes éveiben Németországban Bismarck kancellárnak sikerült  háttérbe szorítania a világi hatalmat igénylő katolikus egyházat, igaz, ehhez kellett egy új pápa is IX. Pius halála után. Ugró szerint azonban a kulturkampf lényegesen több volt, mint egyszerű vita. Felidézi: miután a bismarcki Németország parlamentje egymás után hozta meg az egyházellenes intézkedéseket, IX. Pius „nem túl szerencsés módon”, 1875. február 5-én kiközösítéssel sújtotta mindazokat, akik az egyházellenes törvények meghozatalában és végrehajtásában közreműködtek. Bismarck erre még keményebb és súlyosabb intézkedéseket rendelt el. Az egész birodalom területén kötelezővé tették a polgári házasságkötést. Elrendelték az egyházi vagyon lefoglalását, a plébániák vagyonának laikus testületek általi kezelését, az egyház támogatására befizetett pénzek zárolását. Az ókatolikus szekta jogot kapott arra, hogy a katolikus templomokat és javakat igénybe vegye. Eltörölték a porosz alkotmány azon cikkelyeit, amelyek a katolikus egyház önkormányzatiságát és mozgásszabadságát biztosították. 1878-ban a 12 porosz püspök közül már csak négy volt a helyén, a többiek börtönben vagy internálva. Az 1200 plébánia fele üresen állt, 480 rendházat sajátítottak ki, 4000 szerzetest és több száz papot kiutasítottak az országból, vagy internálták őket. Bismarck a törvények többségét csak IX. Pius halála és az új pápa, XIII. Leó megválasztása után, az 1880-ban megkezdett tárgyalások nyomán vonta vissza. Ugró Miklós rámutat: a kulturkampf, „Gyurcsány elképzelésével szemben”, nem Bismarck győzelmével, hanem kompromisszummal ért véget 1887. április 29-én, a béketörvény aláírásával. A cikkíró emlékeztet rá, hogy a kulturkampfot hazánkban is megvívták, „1946-1950 között Rákosi Mátyás vezetésével. Gyurcsány, amikor kulturkampfra vágyakozik, valójában Rákosi egyházpolitikáját szeretné feltámasztani. Ám miként Bismarck példája is jelzi, a tudatlanság a politikában is nagy hajtóerő.”

A Népszava (3.o.) Fideszes eligazítás papoknak? címmel idézi Csenger-Zalán Zsolt fideszes parlamenti képviselőt, Zsámbék polgármesterét, aki elmondta: semmi köze nem volt a választási kampányhoz annak, hogy a Budakeszi térségében működő katolikus papoknak, református lelkészeknek és a környéken működő más felekezetek képviselőinek tartott zártkörű gyűlést a napokban a város művelődési házában Hölvényi György egyházügyi államtitkár. Csenger-Zalán szerint a beszélgetés elsősorban az egyházak jövőbeni pénzügyi megsegítésével volt kapcsolatos. A képviselő cáfolta a kampány és a gyűlés közti összefüggést, de elismerte, hogy ebben a ciklusban hasonló rendezvényt még nem tartottak az egyházak képviselőivel.

Magyar Kurír