Napi sajtószemle

A Népszava (8.o.) Egy éve mondott le XVI. Benedek pápa címmel idézi fel, hogy ma egy esztendeje jelentette be lemondását a pápai trónról XVI. Benedek. A lap kiemeli: Joseph Ratzinger kapcsolata felhőtlen utódjával, Ferenc pápával, nem zavarják egymás köreit. A lap megállapítja: Jorge Mario Bergoglio tavaly márciusi megválasztása óta jelentős változáson ment át a katolikus egyház. A Népszava ismerteti az Univision of Catholics hálózat által közölt felmérés eredményét, amelyet tizenkét országban 12036 ember megkérdezésével végeztek a Bendixen and Amandi International munkatársai. Ezek szerint a korábbiakhoz képest talán az a legnagyobb különbség, hogy sokkal nyíltabban lehet beszélni bizonyos gondokról. Nem tabu például, hogy a hívek egyes témákban egyáltalán nem értenek egyet a Szentszék irányvonalával. A megkérdezettek 87 százaléka elégedett Ferenc pápa eddigi tevékenységével. Ugyanakkor 78 százalék támogatja a fogamzásgátlók használatát, amivel elvileg legalábbis szembemennek az Egyház véleményével. Leginkább az 55 éven felüliek értenek egyet az Egyház irányvonalával. Az afrikai katolikusok 80 és a Fülöp-szigetekiek 76 százaléka egyetért azzal, hogy nőket nem szentelhetnek pappá. Európában viszont csak 30, az Egyesült Államokban 36 százalék a támogatók aránya. A legnagyobb földrajzi különbségek az azonos neműek házasságával kapcsolatosak. Miközben Afrikában 99 százalék ellenzi az elismerést, az Egyesült Államokban csak 40 százalékos az arány. Ám a generációk között is van különbség. A fiatalok és a nők ugyanis liberálisabbak az átlagnál. A felmérés szerint a világon a spanyol és a francia katolikusok tartoznak a legliberálisabbak közé, a legkonzervatívabbak viszont az afrikaiak és a Fülöp-szigetekiek. A Népszava megjegyzi, hogy a felmérés nem terjedt ki a német nyelvterületre, de a Vatikán által készített kérdőív alapján megállapítható, hogy a németországi, ausztriai és svájci katolikusok véleménye különösképpen eltér a Vatikánétól a családokat érintő témakörökben.

A Magyar Nemzet (14.o.) Önpusztító radikalizmus címmel ismerteti az Egyesült Államokban működő Pew Research (PRC) felmérésének eredményét, amelyből kiderül, hogy világszerte csökken a szélsőséges iszlám népszerűsége. A pakisztáni muszlimoknak 2004-ben még 41 százaléka gondolta úgy, hogy megengedettek a civilekkel szembeni öngyilkos merényletek, illetve az erőszak egyéb más formái. Ez az arány mára három százalékra csökkent. Tíz évvel ezelőtt a muszlim lakosság 57 százaléka gondolta úgy, hogy az öngyilkos merényletek legitim eszközök a politikai célok elérése érdekében, mára viszont már csak 12 százaléknyian támogatják az öngyilkos merényleteket. Nigériában négy éve még a megkérdezettek 49 százaléka vélekedett pozitívan a szélsőséges csoportok tevékenységéről, ma már viszont csak 8 százaléknyian.

A Magyar Hírlap (3.o.) A hit védelmében és a szegények szolgálatában, a Magyar Nemzet (6.o.) „A hit védelme és a szegények szolgálata” címekkel emlékeznek meg arról, hogy tegnap volt 25 éve annak, hogy megkezdte működését Magyarországon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely évente több százezer embernek nyújt segítséget, több mint kétszáz intézményi szolgálatot tart fenn.

A Magyar Nemzetben (6.o.) Velkei Tamás Már nem pokoli a torony címmel emlékeztet rá: éveken át szemlesütve beszéltek a veszprémiek a várost elkerülő út mentén álló, a helyiek által csak „pokoli toronyként” emlegetett néhai munkásszállóról. A tízemeletes épületben éveken át szörnyű állapotok uralkodtak, a bűnözés mindennapossá vált, még a postás is csak rendőri kísérettel ment a lépcsőházba kézbesíteni. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat azonban Jelenlét programjával bebizonyította: nincs lehetetlen, és szisztematikus munkával, a lakóközösséggel együttműködve fokozatosan állítja helyre az egykori nyomortelepet.

A Krónika című erdélyi hírportál (Magyar vetőmag…) hírül adja, hogy vetőmagot kap adományként a Dévai Szent Ferenc Alapítvány a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja segítségével. A projektnek két célja van: egyrészt azt szeretnék elérni, hogy az alapítvány önellátóan meg tudja termelni a kenyérsütéshez szükséges búzát, másrészt tangazdaságok létrehozásával segíteni szeretnék az erdélyi mezőgazdasági szakoktatást. Az akció ötletgazdája a gyergyószentmiklósi születésű Lázár Zoltán, aki korábban Tánczos Barna szenátor munkatársa volt a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban, jelenleg pedig a magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöki kabinetfőnöke. Lázár elmondta: a két intézmény felajánlásából 15 hektár termőterületet tudnak majd a Dévai Szent Ferenc Alapítvány által gondozott gyerekek számára bevetni. Nyilatkozik Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője. Elmondta: „A magyarországi agrárkamara arra biztat, hogy mivel kaptunk a somlyói barátoktól egy darab földet, vessük be, ültessünk búzát, adnak vetőmagot. Csíksomlyón kívül Gyergyószárhegyen is kiválasztottunk egy öthektáros területet, ezt is szeretnénk megművelni… Naponta 2500 gyerek eszik nálunk, s ha ez a kezdeményezés sikeres lesz, mi magunk tudjuk majd előteremteni a napi betevő falatot.” Csaba testvér emellett fontosnak nevezte, hogy a projekt keretében a fiatalok a gyakorlatban is elsajátíthatják a növénytermesztés alapjait. A projekt erdélyi koordinátora, Tánczos Barna szenátor a program mindkét pillérét fontosnak nevezte. Úgy véli, a mezőgazdaságban manapság csakis azok lehetnek versenyképesek, akik tudásalapú gazdálkodást folytatnak. „Böjte atya filozófiája és hozzáállása teljesen új síkra terelheti a térségben a mezőgazdasági szakoktatást. Ez a gondolkodásmód összecseng az én meglátásaimmal, hiszen valóban szükség van egy új koncepcióra az agrárképzés terén” – mondta a szenátor, aki hozzátette: a fiatalok számára ismét vonzóvá, a társadalom által ismét megbecsültté kell tenni ezt a szakmát, hiszen „a Székelyföld, de akár egész Erdély jövője is múlhat a helyes gazdálkodáson, az egészséges élelmiszer-alapanyagok megtermelésén”.

Magyar Kurír