Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Pornóra kényszerítés a vád a pap ellen címmel számol be arról, hogy letartóztatták a délkelet-csehországi Havlickuv Brodban azt az 52 éves római katolikus papot, aki az alapos gyanú szerint hónapokon át igyekezett intim kapcsolatra rávenni, és végül megerőszakolta 32 éves szakácsnőjét. Egy 13 éves lányt pedig arra kényszerített, hogy levetkőzzön, és ezután pornófelvételeket készített róla. A házkutatás során ez utóbbi bizonyítékokat a rendőrök megtalálták. Petr Suchomel, a Hradec Králove-i egyházmegyei hivatal titkára a lapnak elmondta: a pap tagad, és rágalmazásnak tartja a feltételezést. Ennek ellenére a püspök az igazság kiderítéséig felfüggesztette őt az állásából, és úgy határozott, hogy addig semmilyen lelkipásztori feladatot nem végezhet.

A maszol erdélyi hírportál Olajat könnyezik egy izraeli Madonna-szobor címmel közli, hogy zarándoklat indult Észak-Izraelben egy Madonna-szoborhoz, amely a helyiek szerint olajat könnyezik. A libanoni határ közelében fekvő Tarsiha városkában egy keresztény család azt állítja: csoda történt a házukban. Oszama Hauri és felesége egyik nap azt vette észre, hogy olaj borítja a nappaliban lévő Szűzanya-szobrot. A feleség, Amira szerint a szobor beszélt is hozzá, és azt mondta neki, hogy ne féljen. Miután az olaj borította szobrot meglátta egy szomszéd is, híre járt az állítólagos csodának, és csak a múlt héten kétezren keresték fel a „könnyező" Madonnát. A család szerint az a legkülönösebb, amikor egy könnycseppnek látszó olajfolt pereg végig a szobor arcán. Amint az AP írja – ahol az esetről egy felvétel is megtekinthető –, a szobor egyes részei nedves tapintásúak az után is, hogy letörölték róla az olajat.

A Magyar Hírlap (5.o.) Divatba kell hozni Magyarországon a csángók kultúráját címmel harangozza be, hogy február 15-én tizennyolcadik alkalommal rendezik meg a budapesti Petőfi Csarnokban a Csángó Bált Áder János államfő fővédnökségével. Németh Zsolt külügyi államtitkár ennek kapcsán emlékeztetett rá: a jászvásári (Iasi) katolikus püspökség máig nem engedélyezte az anyanyelven való misézését – amit különben már a II. Vatikáni Zsinat garantált a hatvanas években, később pedig egy 2005-ös Európa tanácsi csángójelentés is kívánatosnak tartott.

A Magyar Nemzet (2.o.) Katedrán a szívsebész és a püspök címmel ad hírt arról, hogy ötven év fölöttieknek indul ma tízszemeszteres, ingyenes, másoddiplomás, multidiszciplináris senior-oktatás a Kaposvári Egyetemen. A 120 hallgató részvételével kezdődő senior oktatási programtól Szávai Ferenc rektor azt várja, hogy sokféle korosztály kedvet kap a tanulmányokhoz. Repa Imre rektorhelyettes a lappal közölte: az egyetem négy kara összefogásával induló képzést önként vállalták. Az első szemeszter előadói között katedrára lép Botos Katalin közgazdász, Papp Lajos szívsebész, Beer Miklós váci püspök, Horn Péter akadémikus és Vidnyánszky Attila színházigazgató.
A Népszavában (7.o.) Rónay László A küldetés lényege címmel nem ért egyet Gábor György vallásfilozófussal, aki a közelmúltban azt mondta, hogy a keresztény egyháznak mindig ellenzékben kell lennie, perlekedve a mindenkori hatalommal. Rónay állítja: ez az elképzelés sem az egyház lényegének, sem küldetésének nem felel meg. Kifejti: „A keresztény egyház, mint Jézus alapította szervezet, nem a mindenkori politikai paletta egyik színe, hanem Isten igéjének letéteményese. Felül áll a romlékony politikán, megbízatása nem korhoz kötött. Az egyház nem állhat sem jobbra, sem balra. Megtehetik ezt az egyház tagjai, politikai elkötelezettségüket, világnézetüket képviselve, s ezt Ferenc pápa egyenesen feladatukká teszi.” Rónay felidézi János evangéliumát, amelyben Jézus Pétert és az apostolokat bízta mg azzal, hogy az ő küldetésében járjanak: „Legeltesd juhaimat, legeltesd bárányaimat” (21,15). Háromszor mondta ezt Péternek, akitől előbb háromszor is megkérdezte, szereti-e? A cikkíró megállapítja: „A szeretet szelídsége hatja át ezt a küldetést. Nem erőszakkal és nem karddal kell hirdetni az evangélium igazságát, hanem megértéssel, beleérzéssel, ahogy a Gábor György által említett Ferenc pápa is szeretné. El kell felejteni az öntudatlanul működő reflexeket, helyettük még tudatosabbá kell tenni a pásztor szerepéből adódó magatartást, a nyáj minden tagjáért érzett felelősséget.” Rónay László idéz édesapjának, Rónay Györgynek 1973-ban íródott húsvéti cikkéből, amely azonban nem jelenhetett meg a cenzúra miatt: „… könnyű lemondani a hatalom jelvényeiért az egyetemes szeretet egyetlen jeléről. Ilyen könnyen szinezi a megígért és várt Szentlelket és erejét a hatalomvágy a ’világról való’ uralom délibábjává. Délibábbá, mely ettől a perctől kezdve súlyos kísértésként követi az egyházat történelmi útján…” Rónay László figyelmeztet: ha a kereszténynek mondott pártok „szemük elől tévesztik a szegényeket, s önérdeküktől vezérelve cselekszenek, akkor rosszul” valósítják meg küldetésüket, de ők „szerencsére, nem az egyház. Még csak nem is képviselik. Istenre hivatkoznak, de mint tudjuk: ’Isten nevét hiába ne vedd’!”

A Magyar Hírlapban (3.o.) Bayer Zsolt Túlnyalás címmel ismerteti a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián által készített felmérés eredményét, amelyből kiderül: 2003-2010 között 28 százalék volt hazánkban az antiszemitizmus aránya, míg 2013 végén ez lecsökkent 21 százalékra. A mérsékelten antiszemiták aránya legmagasabb az MSZP és a DK híveinek körében (25, illetve 24 százalék). A Fidesz-KDNP szavazói közül 19 százaléknyian mérsékelten antiszemiták. A Medián azt is megállapítja: „Az antiszemitizmus szignifikánsan erősebb azok körében, akiket születésükkor semmilyen felekezetbe nem jegyeztek be, nem vesznek részt a vallási életben, nem tartoznak semmilyen vallásfelekezethez, nem vallásosak vagy nem tudják megmondani, vallásosak-e. Ezzel szemben a felekezethez tartozás, a vallási életben való jobbára szimbolikus részvétel a maga módján vallásosság kisebb előítéletességgel jár.” Bayer hozzáteszi: „Ezért teljesen felesleges és ostoba a magyarországi egyházak elleni kampány is.”

Magyar Kurír