Napi sajtószemle

A Figyelőben (Térjünk vissza az igazi gazdasághoz! 30-31.o.) a közelmúltban hazánkban járt Gianfranco Ravasi bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke nyilatkozik, aki elmondta: „XVI. Benedek az alapelvek pápája volt, igyekezett mindent azokból levezetni. Vele szemben Ferenc pápa sokkal nagyobb teret enged a tapasztalásnak, mondhatni, induktív módon a jelen valóságából indul ki. Kommunikációjának három nagyon fontos eleme van. Először is, sok hasonlatot használ a beszédeiben. A képekben gondolkodó televíziós társadalom ezt megérti. Másodszor, rövid, velős üzenetei vannak. Ezeknek nagy hatása van abban a világban, amely sokszor szlogenekkel, rövid üzenetekkel kommunikál. Harmadsorban, Ferenc pápa testbeszéde, mozgása is nagyon kifejező: dinamikus, kevéssé ügyel a méltóságteljes protokollra. Idetartozik, hogy az általános meghallgatásokon alig 10-15 percet beszél, az alkalmak nagyobbik része valós találkozás, párbeszéd a résztvevőkkel. Ez nekünk, a Kultúra Pápai Tanácsának nagyon megkönnyíti a dolgát.”

Ravasi bíboros elmondta azt is: „Bűnbánattal be kell ismernünk, hogy az egyháznak is van emberi, bűnös oldala. Mégis, ez nem jelenti azt, hogy ne szóljunk hozzá az embereket, a társadalmat foglalkoztató kérdésekhez. Tanúságtételünkben van egy radikális elem, ahogyan Assisi Szent Ferencben is volt nem kevés radikalizmus. Van még tennivalónk…, és törekszünk arra, hogy minél kevesebb legyen bennünk a bűn. Egészen konkrétan: Ferenc pápa néhány héttel ezelőtt igen kemény kézzel rakott rendet a Vatikáni Bank felügyelőbizottságában, hogy folytassa a pápasága kezdete óta tartó következetes korrupcióellenes tevékenységét.” A Kultúra Pápai Tanácsának elnöke leszögezte: „A kereszténység központi üzenete Krisztus megtestesülése, ennek hirdetése az egyház fő feladata, és jaj az egyháznak, ahogyan a német protestáns teológus, Dietrich Bonhoeffer fogalmazott, ha csak a szeretetszolgálattal, utolsó előtti valóságokkal, dolgokkal foglalkozik. Az evangélium szerepe, hogy a végső értékekre figyelmeztessen.” Gazdasági kérdéseket érintve a bíboros emlékeztetett rá: „A világ tudós közgazdászai, Joseph Stiglitz vagy Muhammad Junusz is amellett érvelnek, hogy szükség van a kapitalizmus reformjára, kell, hogy legyen a rendszerben a profit mellett fenntarthatóság, jó szándék, bizonyos területeken ingyenesség. A probléma sokszor abban van, hogy a gazdaságot néhányan a pénzügyekkel azonosítják. A kettő nem ugyanaz. Az egyház szerepe, hogy arra hívjon: térjünk vissza az igazi gazdasághoz. A lecsupaszított pénzügynek katasztrofális következményei vannak, ezt az elmúlt években tapasztalhattuk.” Gianfranco Ravasi állítja, hogy az Ó- és Újszövetség egyaránt képes releváns módon hozzászólni a jelen közgazdasági vitáihoz. Kérdésre válaszolva azt is elmondta: „Tagadhatatlan, minden vallásnak van valamilyen közös alapja, ami túlmutat az anyagi világon, ami spirituális természetű. A kereszténység alapja az igazságosság és a szeretet. A szeretet azonban a kereszténységben bőven meghaladja az igazságosságot. Ferenc pápa azért is lehet hatással még a nem hívőkre is, mert a szeretetet összekapcsolja az irgalmassággal. Minden keresztény egyház egyetért ezekben az alapokban. A keresztény extra az ellenség szeretete – az iszlámban ez például nincs benne.”

A Magyar Nemzet (16.o.) Gazdasági csőd szélén a katolikus kiadó címmel számol be arról, hogy csőd előtt áll a német könyvkereskedés egyik legnagyobb vállalata. A római katolikus egyház tulajdonában álló Weltbild (Világkép) kiadó bejelentette fizetésképtelenségét, több mint hatezer alkalmazottat fenyeget elbocsátás. A lap megállapítja: a gazdasági kényszer valójában csak a közelgő csőd egyik oka. A másik probléma, hogy az egyházon belül vita robbant ki a vállalat karakteréről. A kiadó kínálatában ugyanis helyet kaptak erotikus és ezoterikus művek is, amelyek azt a célt szolgálták volna, hogy a keresztényi világnézetet közös nevezőre hozzák a modern piac követelményeivel. Ez az irányvonal azonban kiváltotta a Joachim Meissner kölni érsek vezette konzervatív tábor ellenállását. Olaj volt a tűzre, amikor a lemondott XVI. Benedek pápával szoros kapcsolatot ápoló Peter Seewald író is megállapította: „A Weltbild egy lélek nélküli áruház, távol áll az egyháztól és annak céljaitól.” Ugyanez a véleménye a német sajtó nagy részének is, a Die Welt például azt írta: „Néhány mondvacsinált javaslattal igyekeztek megnyugtatni a tulajdonosokat, elhitetve velük, hogy valódi egyházi médiahatalmat birtokolnak.”

A Magyar Nemzet (Eutanázia… 14.o.), a Népszabadság (Gyermek is kérheti… 2.o.) és a Népszava (Eutanázia… 8.o.) is beszámolnak arról, hogy Belgium lesz a világ első olyan országa, amely korhatár nélkül, gyógyíthatatlan beteg gyermekekre is kiterjeszti az eutanáziát, miután a belga parlament alsóháza tegnap elfogadta az erre vonatkozó törvényjavaslatot, amire a felsőház még decemberben igent mondott. Már csak Fülöp király aláírására van szükség, hogy a tervezet jogszabállyá váljon. A belga törvényjavaslat szerint ahhoz, hogy a gyermeket a halálba lehessen segíteni, gyógyíthatatlan betegnek kell lennie, csillapíthatatlan fájdalmakban kell, hogy szenvedjen, tudatában kell lennie döntése súlyának, fel kell fognia az eutanázia jelentését, több alkalommal kell kérnie annak alkalmazását, a gyermek szüleinek és orvosának jóvá kell hagynia azt. A Magyar Nemzet idézi André-Joseph Léonard brüsszeli érseket: „A törvények kimondják, hogy a kamaszok nem képesek fontos döntések meghozatalára, ha gazdasági vagy érzelmi kérdésekről van szó, de hirtelen képesek lettek eldönteni azt, hogy valaki megölje őket.”

A kronika.ro erdélyi hírportál Elutasították a premontreiek fellebbezését címmel tudósít arról, hogy jogerősen elutasította csütörtökön a nagyváradi ítélőtábla a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság fellebbezését abban a perben, amelyet a római katolikus rend a román állami restitúciós bizottság egyik korábbi, számára kedvezőtlen döntésének megsemmisítése érdekében indított. Az egyházi ingatlanok restitúciós bizottsága korábban megtagadta a rend egykori nagyváradi iskolájának a visszaszolgáltatását arra hivatkozva, hogy az épület már 1936-tól a román államé volt, és ezért nem illetékesek dönteni. A testület ugyanis csak a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal hivatott foglalkozni. E határozatot fellebbezték meg a premontreiek, akik szerint az épület fölötti tulajdonjogot csak 1945 után vesztették el, ezért az egyházi ingatlanok restitúcióját szabályozó törvényes előírások értelmében jogosultak visszakapni az épületet. A nagyváradi ítélőtábla szóvivője tegnap tájékoztatott a bíróság ítéletéről, amely megalapozatlannak találta és elutasította a rend fellebbezését. A premontreiek korábban első, illetve másodfokon is elvesztették a pert. A bíróság ugyanakkor elutasította a perben érintettként résztvevő nagyváradi polgármesteri hivatal négy kérését, amelyekben egyrészt a rend jog- és cselekvőképességét kérdőjelezték meg, és a jogvita lezárását kérték mondván, hogy a volt premontrei gimnáziumot a román állam jogerős bírói végzéssel szerezte meg. Varga Andrea, Romániában élő magyarországi jogtörténész, aki a per tárgyát képező iskola ügyében 2013 márciusa óta képviseli a premontrei rendet, elmondta: kedvezőnek ítéli, hogy a bíróság elutasította az önkormányzat mindegyik kérését, mert ez lehetővé teszi, hogy folytassák a jogi küzdelmet. Hozzátette: nem lepte meg az ítélet, mert szerinte a helyi román sajtó az elmúlt hónapokban rendszeresen, Ilie Bolojan nagyváradi polgármester pedig a legutolsó tárgyaláson mondott beszédében politikai nyomást gyakorolt a bírókra. Közölte: a bírákra nehezedő politikai nyomás miatt a román Legfelső Bírói Tanácshoz fordult. A nagyváradi premontrei rend ingatlanvagyonát több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épület, valamint mintegy 1100 hektár földterület alkotta. Jelenleg több per van folyamatban Romániában, amelyet a rend indított egykori vagyona visszaszerzése érdekében.

Magyar Kurír