Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (6.o.) Mindenkit tisztelni kell – szólít fel a pápa, a Népszava (2.o.) Jobb napokban reménykedik a világ, a Magyar Hírlap (11.o.) Zöld pápai üzenet címekkel közölnek részleteket XVI. Benedek pápa idei első szentmiséjén elhangzott homíliájából. A Magyar Nemzet mindössze egy fotót közöl. A lapok kiemelik, hogy a Szentatya minden ember megkülönböztetés nélküli tiszteletére, egyúttal a természet megóvására szólított fel.

A Magyar Nemzetben (27.o.) György Zsombor Béke velük című, Indiáról szóló összeállításában felteszi a kérdést: a rohamos modernizáció mellett megőrizheti-e régi jelentőségét a vallás Indiában, vagy pedig Európához hasonlóan felülírja a szakralitást a globalizáció és a versenyszemlélet? A cikkíró megemlíti, hogy a Kerala állambeli Kochi város katolikus templomában találkozott József atyával. Az állam 32 milliós lakosságának 18 százaléka keresztény, ehhez a plébániához 1350 család tartozik, 80 százalékuk rendszeresen részt vesz a szertartásokon. A cikkből kiderül: a karácsonyt itt nem csupán szűk családi körben ülik meg, hanem zenés-táncos fesztiválokat szerveznek, a lényeg az, hogy egész közösségek ünnepeljék a Megváltó születését. Karácsonyfát is állítanak, a házakat, templomokat pedig feldíszítik, akárcsak Európában. Hóra azonban nincs sok esély, napközben 35 fok körüli az átlaghőmérséklet. A vallásgyakorlók száma kissé csökken a keresztények körében, de József atya megértő. Elmondta: nem a hit jelentéktelenedik el, hanem a munka mellett a fiataloknak egyszerűen kevesebb idejük jut a szertartásokra. Véleményt nyilvánít egy hindu filozófus, Sárma is, aki szerint a hinduk körében a modernizáció nem vet gátat a vallásgyakorlásnak, a szülők többsége pedig a templomba járástól függetlenül átadja gyermekeinek a hitet és a gondolkodásmódot. Arra tanítják őket, hogy lázadás helyett ismerjék meg önmagukat, fedezzék fel az apró csodákat, próbáljanak a gyakran szűkös körülmények között is minél boldogabban élni, és mosolyogjanak rá a világra, s persze embertársaikra is. A cikk szerzője hozzáteszi: „Ez pedig fontos megtartóerő, hiszen a legszegényebbeket leszámítva Indiában ritkán találkozunk olyan emberrel, aki elégedetlen a sorsával. Úgy tűnik, idejében megtanulják, hogy az számít igazán, ami belül van.”

Hazai hírek

A Magyar Nemzetben (4.o.) Farkas Melinda Akik csak Isten kegyelmében bízhatnak című összeállítása szerint az állam „levette a kezét a segítségre szorulókról: az idősekről, a betegekről, az árvákról, az adóssággal küzdőkről és a fedél nélkül élőkről. Januártól drasztikusan csökken a hajléktalanellátók, az idős- és fogyatékosotthonok támogatása. Korábban kerülnek utcára az állami gondozott fiatalok, munkájukat és otthonukat veszíthetik el a fogyatékosok, segítség hiányában egyre többen válhatnak hajléktalanná.” A lapnak nyilatkozó Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke figyelmeztetett: a hajléktalanellátás támogatásának drasztikus csökkentése drámai következményekkel járhat. Jelentősen megnőtt az utcára került vagy életveszélyes körülmények között élő gyermekes családok száma, de az állam máig képtelen volt kiépíteni olyan rendszert, amely megfelelő menedéket jelentene nekik. A családok átmeneti otthonaiban állandó telt ház van, a bekerülni vágyókat várólistára teszik. Férőhely hiányában azonban a gyermekes anyák gyakran megpróbálnak elrejtőzni a szociális munkások elől, mert attól tartanak, hogy a gyermeket elszakítják tőlük. A szülők ezért erdőkben, sátrakban húzzák meg magukat a kicsikkel, ezzel azonban közvetlen életveszélynek teszik ki őket. A máltaiak alelnöke leszögezte: ha az állam most nem akadályozza meg a családok szétesését, akkor a gazdasági válság után még hosszú ideig számolni kell az elhúzódó szociális válsággal. Nemcsak azok a gyermekek vannak életveszélyben, akik közvetlenül az utcán élnek, hanem azok is, akik fűtetlen konténerekben, lakókocsikban, telepi viskókban húzzák meg magukat. Vecsei Miklós bizonyosnak tartja, hogy a mostani télen több lesz a menedéket kereső, mint tavaly, de azt egyelőre még nem látni, milyen mértékű lesz a létszámnövekedés. Kijelentette: elvileg senkinek nem kellene az utcára szorulnia, krízis esetén ugyanis éjszaka megnyithatók az úgynevezett időszakos férőhelyek. Ágy tehát lenne, a gond az, hogy ezeket nem tudják miből finanszírozni, a pluszférőhelyek megnyitása esetén ugyanis olyan kevés pénzt ad az állam, ami csak a töredékét fedezi az ellátásnak. Ha az adott ellátónak van elég pluszpénze adományokból, akkor meg tudja nyitni a krízishelyeket, de ha nincs, kénytelen lesz zárva tartani azokat. Az a helyzet állhat elő, hogy lesz ugyan hely, mégsem engedik be a fagyoskodó embereket.

Magyar Kurír