Napi sajtószemle

A Világgazdaság (5.o.) A pápa megszüntetheti a vatikáni bankot címmel számol be arról, hogy Federico Lombardi szentszéki szóvivő tegnap közölte: átalakítaná az IOR vatikáni bank működését Ferenc pápa. A lap kiemeli: az elmúlt években sokat bírált, pénzmosással is vádolt bank sorsa a pápa által felállított, az egyházi reformokkal megbízott bíborosi tanács ülése második napjának témája volt. Lombardi elmondta: az IOR vagy etikus bankká alakul át, vagy megtartják működési kereteit, de átláthatóbb lesz, ám az is elképzelhető, hogy a Szentatya felszámolja. A szóvivő utalt egy negyedik megoldásra is: az IOR és az Apostoli Szék Vagyonkezelőségének egységesítésére.

A Magyar Nemzet (Napi… 15.o.) az olasz La Repubblica című napilap egyik cikkét ismerteti: az orgánum részletesen számol be II. János Pál pápa naplójának lengyelországi kiadásáról, arra keresve a választ, miért nem teljesült Karol Wojtyla utolsó kívánsága, miért nem égették el a feljegyzéseket. Ennek kapcsán felvetődik a naplót magához vevő személyi titkár, jelenleg krakkói érsek, Stanislaw Dziwisz felelőssége, ám a La Repubblica megjegyzi: a személyes kommentárok nyilvánosságra hozatalát a lengyelek többsége pozitívan fogadta. A kiadó a könyv körül zajló vitákban igyekszik mindenkit megnyugtatni: a naplók megjelentetésének hasznát a II. János Pálnak emléket állító krakkói központ építésére fordítják. A feljegyzésekben Karol Wojtyla felveti az egyházat érintő aktuális kérdéseket, véleményt mond híres történelmi személyekről, és feltárja több íróhoz fűződő személyes viszonyát. Csalódnak azonban azok, akik történelmi kulisszatitkokat vagy személyes feltárulkozást várnak az 1962-től íródott naplóktól, helyette imák, elmélkedések sorakoznak az oldalakon.

A kronika.ro (Kolostorban… ) beszámolója szerint a Sihastria Raraului moldvai ortodox kolostorban tartózkodott az a 15 éves bukaresti lány, aki a múlt héten tűnt el, és a hatóságok három napig keresték. Ioan Larion Neagoe szerzetes, a kolostor házfőnöke a rendőröknek először letagadta, hogy Iulia Ionescu járt volna náluk, a nyomozóknak azonban sikerült rekonstruálniuk, hogy hol tartózkodott a lány szerdától szombatig. Kiderült: a fővárosból autóbuszból Targu Neamtba utazott, két éjszakát az Agapia, egy éjszakát pedig a Sihastria Raraului kolostorban töltött. Larion Neagoe közölte: „Sajnálom, hogy félrevezettem a rendőrséget, és nem értesítettem a kislány szüleit. Viszont ezek a szabályaink, így próbáljuk védelmezni híveinket.” A diáklány gyóntatópapja egyébként úgy nyilatkozott: korábban figyelmeztette a szülőket, hogy lányuk kolostorba szeretne vonulni, de az édesanya tagadta, hogy tudomása lett volna erről.

A Népszava (Pécsi egyházmegye… 16.o.) és a Magyar Hírlap (Börtönt kértek… 14.o.) is beszámolnak arról, hogy az ügyész öt évnél hosszabb letöltendő, a védő pedig felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta tegnap a Pécsi Törvényszéken a Pécsi Egyházmegye egykori vagyonkezelőjére. A vádirat szerint a munkáltatójának 1994-2010 között százmillió forintos nagyságrendű vagyoni hátrányt okozó W. Gyulát az ügyészség hűtlen kezeléssel, jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével, adócsalással és a számvitelrendjének megsértésével vádolják.

A Népszabadság (6.o.) Huszár-vágás, a Magyar Nemzet (4.o.) Ítélet várható a szegregációs vitában címekkel számolnak be arról, hogy február végén hirdet ítéletet a bíróság a görög katolikus egyház nyíregyházi, túlnyomó többségben romák által lakott Huszártelepen lévő iskolájának bezárásáért indított szegregációs perben – derült ki a tegnapi tárgyaláson. Az iskolát a Mohácsi Erzsébet vezette Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány (CFCF) akarja felszámoltatni, mert az szerintük hátrányos megkülönböztetést jelent a cigány gyerekeknek. Mindkét lap idézi Kocsis Fülöp görögkatolikus püspököt, aki elmondta: a husztártelepi szülőket senki nem kötelezi arra, hogy hozzájuk írassák gyermekeiket. Javasolta, hogy az önkormányzat állítsa vissza az iskolabuszt, ezzel is elősegítve, hogy azok a szülők, akik városi iskolába akarják íratni a gyermeküket, könnyebben megtehessék azt. A püspök közölte: felmenő rendszerben gondolkodnak, a középiskolán túl a felsőoktatásban való részvételt is szeretnék elősegíteni a hátrányos helyzetű gyermekek számára, ezért tárgyalnak a Nyíregyházi Főiskolával az együttműködés lehetőségéről. Kocsis Fülöp sajnálatát fejezte ki, hogy az iskola, így a gyerekek, családok sorsa egy „jogi pingpongasztalon” dől el. „A CFCF jogvédő szervezet, a jogot védi, a mi tevékenységünk viszont nem a jogot védi” – szögezte le, visszautasítva a szegregációs vádját. Hangsúlyozta: a huszártelepi gyerekeknek megvan a lehetőségük és a joguk a szabad iskolaválasztáshoz.

A Népszabadság beszámolója azt emeli ki, hogy bár sokan ítéletre számítottak tegnap, a Nyíregyházi Ítélőszék elhalasztotta a határozathozatalt az iskola ügyében. „Egy taktikus húzással az esetleges szegregációt megvalósító egyházat is képviselő ügyvéd olyan helyzetbe hozta a bírót, amelyben nem volt mód ítéletet hozni: az alperes jogi képviselője a tárgyalást megelőző napon, vagyis hétfő este váratlanul egy ellenkérelmet nyújtott be, amely a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szerepéről szól.” Mohácsi Erzsébet, a CFCF elnöke kijelentette: „Felháborító a Klik szereplése. Közel egy év alatt meg sem szólaltak, tavaly március óta nem is jelentek meg a tárgyalóteremben. Mostani nyilatkozatuk csak arra volt alkalmas, hogy elodázza az ítélethozatalt.”

A Magyar Nemzet (2.o.) Százéves ifjú iskola címmel tudósít arról, hogy tegnap bemutatták a százéves Budai Ciszterc Szent Imre Gimnázium történetéről szóló könyvet, amelynek főszerkesztője az intézmény tanára, Turócziné Pesty Ágnes. A szerzők szerint a Szent Imre az elpusztíthatatlan, modern keresztény hagyományt testesíti meg. Az ünnepi rendezvényen Prőhle Gergely külügyi helyettes államtitkár elmondta: „Olyan állandóság van a Szent Imre Gimnáziumban, amit a szocializmus évtizedei alatt sem tudtak kiirtani. Óriási erőt kell, hogy adjon nemcsak a kereszténységnek, hanem egy egész társadalmi osztálynak is.” A helyettes államtitkár úgy vélte: nagyvonalú gesztus volt a rend részéről, hogy az 1948-ban államosított, József Attilára átkeresztelt intézménynek azokat az éveit is „ciszrerciként” ismerte el, amikor világi irányítás alatt álltak. A József Attila-i „mindenséggel mérd magad” ars poetica és a keresztény hitelvek között egyáltalán nem olyan nagy a különbség – mondta Prőhle Gergely. Hámori József egykori kulturális miniszter emlékeztetett rá: ebben az intézményben a mendeli genetikát vagy a Teilhard de Chardin-i posztdarwinizmust is előbb ismerhették meg tanáraiktól a diákok, mint mások az országban. Ezt a színvonalat csak főiskolán lehetett elérni. A Magyar Nemzet beszámolója szerint minden megszólaló „öregdiák” a Clairveaux-i Szent Bernát alapította rend tanítási és erkölcsi elveinek szellemi folytonosságát emelte ki. Párdány Miklós, aki húsz évig volt igazgatója az intézménynek, hangsúlyozta: 1956 után kiváltképpen nyilvánvalóvá vált, hogy sok minden ciszter eredetű maradt a József Attila falai között. Ez volt a gránitalap, amire a rendszerváltozásig több generáció építkezhetett.

Az erdon.ro hírportál (Ki kell lépni…) beszámol a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye plébániáin szolgáló egyháztanácsok minapi találkozójáról, amelyen előadást tartott Kuzmányi István, hírportálnuk igazgató-főszerkesztője is (Lásd február 17-ei számunkban a Ki kell lépni a komfortzónából című tudósításunkat – a szerk.)

A Népszabadság (Tóratekercsek… 1.,5.o.) és a Magyar Hírlap (Tóratekercseket… 1.,12.o.) is hírt adnak arról, hogy Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija bejelentette: a nácik, majd a második világháború után a szovjet hadsereg által Magyarországról, a holokauszt áldozataitól eltulajdonított tóratekercseket hoznának haza Oroszországból. A tárgyalások már megindultak, elsődleges céljuk ugyanakkor a Mózes öt könyvét tartalmazó írások restaurálása, majd közzétételének megszervezése. Köves Slomó közölte: 103 szakrális műkincset találtak a Nyizsnij Novgorod-i Lenin Könyvtárban, ez történelmi felfedezés.

Magyar Kurír