Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Pápák találkozója a Vatikánban címmel számol be arról, hogy tizenkilenc új bíborost kreált a hétvégén Ferenc pápa. A lap kiemeli, hogy az ünnepi szertartáson megjelent a Szentatya elődje, XVI. Benedek is. A lap egy fotót közöl, amelyen köszöntik egymást. 

Az erdon.ro Az ukrán békéért is imádkoztak címmel tudósít arról, hogy az elmúlt pénteken Boldog Bogdánffy Szilárd vértanú-püspök földi születésének 103. évfordulóján esti dicséretet tartottak a nagyváradi Székesegyházban. Átadták az idei A hit szolgálatában érdemérmet is. Böcskei László megyéspüspök kifejtette: a katolikus egyházban a boldogok és szentek mennyei születését, vértanúságát ünneplik meg, illesztik be a naptárba. Bogdánffy Szilárd esetében ezt a napot október 3-án ünnepeljük, mely közel áll vértanúságának napjához, 1953. október 1-jéhez. Így mintha eltérés mutatkozna, mikor a vértanú-püspök földi születésnapjára, 1911. február 21-re emlékezünk, és a dicséretben közbenjárását kérjük az egyházmegyéért, népünkért, az egész egyházért. A főpásztor hangsúlyozta: mivel Bogdánffy is egy totalitárius rendszer áldozata volt, a jelenlevők külön kérjék a közbenjárását azok érdekében, akik jelenleg Ukrajnában a szabadságukért, a jogaikért, jobb életkörülményekért harcolnak, csatlakozva ezáltal az ukrán püspökökhöz, papokhoz, hívekhez, akik szintén kérik a Szentlélek erejét, iránymutatását azért, hogy megszűnjenek a zavargások, illetve a béke ajándékáért is imádkoznak. A püspök ezután kiemelte: a földi születésnap megünneplésekor tulajdonképpen az emberi élet kibontakozását csodálhatjuk meg, mely Bogdánffy Szilárd esetében komoly szolgálatot, az Isten melletti elkötelezettséget, és a hivatás melletti, a legvégsőkig való kitartást jelentette. Vértanúsága a kiválasztottság fontosságára kell hogy figyelmeztessen bennünket, és hálát kell adnunk Istennek azért, hogy az örökkévalóság iránti vágyat helyezte el a teremtményeiben, mely gondolatot Bogdánffy élete folyamán gyakorlatba ültetett. Példája helyes önértékelésre kellene hogy ösztönözzön minket, és arra kell késztetnie, hogy megértsük: az apostoli élmény hozzátartozik földi életünk kibontakozásához, ezért válaszolnunk kell amikor az Úr szól hozzánk, mert külön tervet gondolt ki nekünk, egyenként, külön-külön. Ugyanakkor a vértanú-püspökhöz hasonlóan sokszor nekünk is küzdenünk, harcolnunk kell démoni erőkkel, győzni azonban csak úgy tudunk, ha nem mulandó ideológiákra alapozzuk életünket, hanem Istennek tetszően cselekszünk, az ő igazságát követjük. Bogdánffy Szilárd földi pályafutásából pedig bátorságot meríthetünk annak érdekében, hogy mi is helyes döntéseket hozzunk, az ő áldozatvállalása erősítse meg a mi tanúságtételünket is.
Az esti dicséret zárómozzanataként átadásra került a Böcskei László püspök által 2012 végén alapított A hit szolgálatában elnevezésű ezüst érdemérem és oklevél. Kispataki Piroska, a szalárdi egyházközség híve azért vehette át a díjat, mert szerényen és hűséggel hosszú évtizedek óta áll a helyi plébánia szolgálatában, életpéldájával és kitartó felelősségvállalásával kitűnt a hitnek a szolgálatában, s emellett a hívek előtt köztiszteletnek örvend.

A Magyar Hírlap (Czike Imre János atya… 2.o.) és a Magyar Nemzet („Isten sokféle munkát adhat” 4.o.) is beszámolnak arról, hogy Czike Imre János atya, ciszterci szerzetes kapta idén a „Parma fidei – Hit pajzsa” díjat a budai Szent Imre-plébéniatemplomban szombaton (Lásd tegnapi, február 22-ei számunkban az Átadták az idei Hit Pajzsa díjat című hírünket – a szerk.)

A kronika.ro Tüzet hozott Péter páter című beszámolója szerint Sebestyén Péter trilógiájának harmadik részét, a Tüzet hoztam! című kötetét mutatták be a napokban Marosvásárhelyen, ahol a csíkszépvízi származású római katolikus pap immár nyolc éve szolgál. A templom falain kívülről, rádióból és írott sajtóból is jól ismert atya a liturgikus C év evangéliumi indíttatású heti útravalóit foglalta legújabb könyvébe. A hírportál kiemeli: a szerző a megszokott egyedi, könnyed és derűs stílusában, a lelki üdvösség örök távlatait feszegetve tükröt tart olvasói elé, elgondolkodtat, s azokkal is megszeretteti Istent, akik eddig esetleg nem hittek benne. Amint a kötetet méltató egykori katona- és egyetemi évfolyamtárs, az irodalomtörténész Balog László fogalmazott, Sebestyén Péter témaválasztása pazar gazdagságról árulkodik, nincs két egyforma téma, sem sematikus kidolgozás, bátran nyúl kényes dolgokhoz, szeretettel, kellő tapintattal, ugyanakkor mindig határozottan állást foglalva közli az egyház tanítását. A kronikaro. megállapítja: a Péter páternek becézett, mindig mosolygós pap írásai révén is közel áll az emberekhez, az összes olvasójához és hallgatójához, nem csupán plébániai híveihez. „A Gondviseléstől kapott tálentumai révén együtt érez az emberekkel, szövegeivel, gondolataival képes az ember szívét felmelegíteni, képes a sebeket begyógyítani. Egyetlen olvasóját sem hagyja magára, kitartásra, megújulásra buzdítva az elesetteket, a kétkedőket, a keresőket, a más vallásúakat is" – méltatta barátját Balog. A csíkszeredai könyvtárigazgató szerint hála az Istennek, hogy a napról napra meghátráló Marosvásárhelynek vannak még szép számmal olyan felelősen gondolkodó értelmiségei, mint Péter páter, aki éppen azokkal a tálentumokkal veszi fel a harcot a tunyaság, maradiság, a mindennapos hazugság, a megalkuvás, a tájba simulás ellen, amelyeket az Istentől kapott. A református Henter György vártemplomi lelkész a Sebestyén Péterben égő tűzről beszélt. „Van, aki úgy gondolkodik, hogy a tűzben a jégszív is megolvad, más, ha eltéved, tűzoszlopot lát és hazatalál. De akadnak szalmaszálak, pozdorják is, akik félelmükben vizet szórnak a tűzre. Van, aki áldja, van, aki átkozza a tüzet és a tűzhordozót… Péter páter minden beszédében és minden írásában meglobogtatja a tüzet.”
Saját vallomása szerint a szerző hisz a lelkek megszépítésében, hiszen ezt ő maga is megtapasztalta. Legújabb kötetéről pedig elmondta, hogy „prédikációt lehet ihlet nélkül is írni, de ahhoz, hogy a Szentlélek tüze is ott legyen, átimádkozott éjszakák kellenek". Péter páternek azonban nemcsak éjszakánként, hanem, mint elárulta, napközben, kaszáláskor, úszás vagy éppenséggel cigizés alatt is a következő vasárnapi prédikációján jár az esze.

A szekelyhon.ro Egyházi tanulmányi nap Csíksomlyón címmel tudósít arról, hogy Család – Szülőföld – Erdély – Európa címmel rendeztek konferenciát szombaton Hargita megye tanácsának csíksomlyói Multifunkcionális Központjában. A szervezők az EU egyik alapító atyájának, a luxemburgi születésű, német-francia kereszténydemokrata Robert Schumannak a szavait választották mottóul, mely szerint „Európának érdekében áll, hogy ura legyen saját sorsának”. A budapesti Márton Áron Társaság és Hargita Megye Tanácsa által szervezett rendezvényen megnyitóbeszédet mondott Soós Károly, a Márton Áron Társaság elnöke. „A család témát azért tartottam fontosnak, mert gyakran azt halljuk, hogy a család válságban van, és fontos, hogy egy jövőkép rajzolódjon ki a számunkra” – mondta köszöntőjében a teológus. Liviu Jitianu egyetemi adjunktus nyitó előadásában rámutatott: napjaink divatszava lett a krízis és a válság, ezzel indokolunk meg mindent, legyen szó munkanélküliségről vagy akár alacsony minimálbérről. „A krízis-mantra beköltözött a területünkre. Nem elsősorban gazdasági válság van, hanem rendszer- és kulturális válság” – hangsúlyozta a BBTE Katolikus Teológia Karának oktatója. A rendezvény záró imádságát Csató Béla csíkszentkirályi római katolikus plébános végezte.

A Magyar Nemzet (4.o.) Egyházak a szakképzésben? című beszámolója szerint Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szombaton Hódmezővásárhelyen a vásárhelyi református közoktatás 20. évfordulóján rendezett konferencián elmondott beszédében közölte: az egyházak a következő uniós költségvetési ciklusban százmilliárd forintot költhetnek oktatási, egészségügyi és szociális intézményeik fejlesztésére. Az egyházaknak az általános iskolák és a gimnáziumok után nyitniuk kell a szakképző intézmények felé is. A rendezvényen Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök emlékeztetett rá: a rendszerváltás környékén elsősorban attól függött egy egyházi iskola indítása, hogy hol és milyen állapotú ingatlant kaptak vissza az államtól és az önkormányzatoktól. Ma már szerencsére azon múlik, hogy a szülők és a pedagógusok túlnyomó többsége igényli-e ezt. A főpásztor kiemelte: a baloldali kormányok közül egyik sem teljesítette azt, amit az állam és az egyházak között a kilencvenes évek elején kötött szerződés szerint kellett volna. A jobboldali kormányok idején ilyen negatív megkülönböztetés nincs. Kiss-Rigó László egyúttal közölte: a Szeged-csanádi egyházmegye Hódmezővásárhelyen szeretne szakképző intézményt működtetni. Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke hangsúlyozta: nem szorul magyarázatra, hogy az egyházak miért vesznek részt a közoktatásban, inkább az, hogy a rendszerváltozás előtt negyven éven át miért nem működtethettek iskolát. Gáncs Péter egyetértett abban, hogy szükség van a szakképző iskolák esetében is az egyházak részvételére. Szerinte érdemes lenne megfontolniuk a keresztény egyházaknak, hogy miként fogjanak össze az állami iskolákban folyó hitoktatás terén. Fölösleges ugyanis, hogy – legalábbis az általános iskolák alsó tagozatán – három hitoktató három különböző osztályteremben egy időben húsz gyermeknek tanítja például a karácsony történetét, amely azonos mindhárom felekezetnél. Győri József, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona igazgatója azt fejtegette, hogy az egyházi iskolák alapítása és működtetése során oda kell figyelmi a tényleges és valós igényekre. Fontos feladat emellett megtalálni az egyensúlyt a szakmaiság és a lelkiség között, például a diákok felvételénél.

Magyar Kurír