Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Ferenc pápa: A mai családot lenézik, a Magyar Nemzet (14.o.) Vatikáni tanácskozás a családról címekkel írnak arról, hogy a család a témája a Vatikánban kezdődött rendkívüli tanácskozásnak, amelyre Ferenc pápa megválasztása óta első alkalommal hívta össze az egyház bíborosait. A világ minden részéből 180 bíboros érkezett a Vatikánba, köztük Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek, valamint az a 19 főpásztor, akit Ferenc pápa szombaton bíborosi rangra emel. Ferenc pápa a bíborosok előtti felszólalásában úgy fogalmazott: „a mai családot bántalmazzák és lenézik.” A Szentatya hangsúlyozta: tenni kell azért, hogy elismerést kapjon, „mennyire jó, igaz és szép családot alkotni, családnak lenni ma, ez elengedhetetlen a világ élete, az emberiség jövője miatt.” A Magyar Hírlap megjegyzi: a családról szól majd az októberre meghirdetett püspöki szinódus is, amelynek főrelátora Erdő Péter bíboros lesz.

A kronika.ro Jótékonysági est Böjte Csaba árvái számára címmel ad hírt arról, hogy jótékonysági estet rendeznek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány szovátai Szent József Gyermekotthona javára a mai napon a budapesti Magyarság Házában. Az eseményen az Óbudai Népzenei Iskola növendékei és a Szent József Gyermekotthon lakói adnak közös hangversenyt, fellép a Csillagszemű Néptáncegyüttes, a táncházban az Óbudai Népzenei Iskola tanárai és növendékei muzsikálnak. Böjte Csaba, a rendezvény fővédnöke üzenetét Kobzos Kiss Tamás, az Óbudai Népzenei Iskola igazgatója olvassa fel. Az est teljes bevétele a szovátai Szent József Gyermekotthont támogatja. A rendezvényen köszöntőt mond Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, az est védnöke. A hírportál emlékeztet rá: a szovátai Szent József Gyermekotthon 2003 szeptemberében kezdte meg működését. Az ingatlan megvásárlására a magyarországi gyermekek gyűjtötték össze a pénzt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) kezdeményezésére. A Gyulafehérvári Egyházmegye a Szent Erzsébet-napi gyűjtésből komoly összeget ajánlott fel az ingatlan felújítására és Németországban is gyűjtést szerveztek. Az első lakrész 2003-ban készült el, és így Pál Mária vezetésével 10 gyermek költözhetett be az épületbe. A ház azonban 2004 nagypéntekére virradó éjszaka leégett. A tűzeset után újjáépített otthont 2005-ben szentelték fel. A közadakozásból épült, kilenc lakrészt, konyhát, ebédlőt, raktárakat magába foglaló 1500 négyzetméter területű otthonban jelenleg mintegy 100 gyermek él.

A Magyar Nemzet (9.o.) Az öröm bennünk van címmel számol be arról, hogy Az öröm hangja címmel adott jótékonysági koncertet a mátraverebély-szentkúti kegyhely javára tegnap este a budapesti Szent István-bazilikában Alessandro Brustenghi olasz ferences szerzetes. A polgári napilap hírportálunk tudósítása alapján számol be Alessandro testvér szerdai sajtótájékoztatójáról (Lásd tegnapi, február 20-i számunkban az Assisi hangja a Magyar Kurír szervezésében adott sajtótájékoztatót című tudósításunkat – a Szerk.)

A Magyar Hírlapban (8.o.) Farkas Péter Mit nem támogat egy keresztény? címmel leszögezi: a keresztényeknek kötelességük részt vállalni a közéletben, mert „a politikai együttélésnek az emberi személy az alapja és a célja” a II. Vatikáni Zsinat szerint. A szociológus szerző idézi néhai II. (Boldog) János Pál pápát is: a politika „okos fáradozás a közjó érdekében.” Farkas ugyanakkor figyelmeztet: keresztény politikus és választó nem támogathatja az abortuszt, az eutanáziát, a fogamzásgátlás nem természetes módját, a homoszexualitást. „Keresztény választó nem támogathat továbbá olyan politikai erőket, amelyek a történelmi egyházakat üldözik, szidalmazzák. Álságosan aggódnak mindenféle úgynevezett kisegyházakért, miközben követelik, hogy például a katolikus egyház tartson egyenlő távolságot minden párttól.” A cikk szerzője tényként állapítja meg: „Krisztus egyháza kétezer éve ugyanott áll. A pártok vannak különböző távolságra tőle. S még akkor is teljesíteni fogja evangelizáló küldetését, amikor a pártok már a történelem szemétdombján lesznek.” Farkas szerint „Az ásatag liberalizmus újra politikai tényezővé akar válni, pedig a választók 2010-ben már ítéletet mondtak felette.” A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy a valódi demokrácia „nem pusztán szabályok formális betartásának eredménye, hanem olyan értékek elfogadásának a gyümölcse, amelyek a demokratikus eljárási módokat inspirálják: minden személy méltósága, az emberi jogok oltalmazása, a közjó mint a politikai élet céljának és mértékadó kritériumának elismerése. A keresztény gyökereit vesztett és megtagadó neoliberális Európának ma fontosabb a szexuális kisebbségek joga a családokénál, az állatok jogai a személy méltóságánál, a bankok profitja a nemzetek jövőjénél. Európának vissza kell találnia a keresztény tanítás alapelveihez és alapértékeihez. E nélkül nincs jövője, ez a pusztulás útja.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Csak húsvét után… 1.,2.o.) értesülései szerint a Keresztény-Zsidó Tanács egyeztetést szorgalmaz a vészkorszakban érintettek képviselőivel. Ismeretes, hogy a Mazsihisz bojkottálja a holokauszt-emlékév központi eseményeit, mivel a kormány több követelésüket sem teljesítette. Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Mazsihisz vezetőinek írt levelében közölte: A választások után tárgyal a holokauszt-emlékévvel kapcsolatban felmerült vitás kérdésekről. Attól tart ugyanis, hogy a választási kampányban „a legnagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját.” Orbán Viktor emlékeztetett rá: a német megszállás áldozatainak szentelt emlékmű felállítását már elhalasztotta a kormány. A miniszterelnök leszögezte: kormánya zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben.

Magyar Kurír