Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Csúcsszerv a pápai pénzügyek élén címmel számol be arról, hogy átalakította Vatikánváros eddigi gazdasági-pénzügyi működését Ferenc pápa, aki hétfőn úgynevezett gazdasági titkárságot hozott létre. A Szentatya saját kezdeményezésére döntött az új intézmény kialakításáról. Az olasz sajtóban azonnal „vatikáni szuperminisztériumnak” nevezett intézmény felügyeli a Szentszék és Vatikánváros gazdasági és adminisztratív tevékenységét. A titkárság élére a pápa prefektusként George Pell bíborost, az ausztráliai Sydney 72 éves érsekét nevezte ki. Munkáját egy főrevizor és egy tizenöt tagú bizottság segíti. Az utóbbit nyolc bíboros vagy püspök és hét világi személy alkotja.

A Magyar Hírlap (Befejeződött… 13.o.) beszámolója szerint végre ismét állványok nélkül látható a római Szent Péter tér. A teret övező barokk oszlopcsarnok restaurálása öt évig tartott. A világ egyik legismertebb terének helyreállításán több mint száz művészettörténész, restaurátor, mérnök dolgozott. A restauráló csapat több ország szakértőiből állt. A 2009 tavaszán kezdődött munkát eredetileg négy évre tervezték, de az átadás majdnem egy évet késett. A helyreállításhoz a legmodernebb technikát használták.

A maszol.ro Tavasszal kezdik a statiszták kiválasztását a Márton Áron-filmhez címmel ad hírt arról, hogy zajlanak az előkészületek a Márton Áron püspök életét bemutató játékfilm forgatására. A projektet kivitelező Mustármag megújulás-szolgálat közölte: jelenleg a stáb és a színészek kiválasztása zajlik, tavasztól a statiszták keresése is elkezdődik. „Most azon dolgozunk, hogy véglegesítsük a forgatókönyvet, ugyanakkor a szakmai stáb összeállítása is zajlik” – tájékoztatott Farkas Katalin. A Mustármag munkatársa hozzátette: ezzel egy időben a színészek kiválasztása is napirenden van, azt azonban nem kívánta elárulni, jelöltek-e már valakit a főszerepre. Az illetékes annyit még elmondott, hogy a statiszták kiválasztásának módozata is kidolgozás alatt áll, ehhez többek között lelkigyakorlatok formájában szeretnék megszólítani a vidéki lakosságot. A Mustármag közösség tavaly decemberben jelentette be egy csíkszeredai ajtótájékoztatón, hogy Márton Áron egykori gyulafehérvári római katolikus püspök életét ábrázoló játékfilmet szeretnének forgatni. Mint akkor elhangzott, a filmnek „közösségi súlypontja” lesz, ezért a forgatás során több mint húsz erdélyi helyszínt keresnek fel, mintegy 140 település lakóit vonva be a tömegjelenetek felvételébe. A csíksomlyói búcsú megjelenítéséhez például Csík-környéki lakosokat vonnának be, a csíkszentdomokosi forgatásokhoz pedig felcsíki statisztákat választanak ki. A megvalósításban a fő szempont az, hogy elsősorban erdélyi szereplőket, színészeket, szakembereket kérnek fel a forgatáshoz, s amikor minden helyi lehetőség kimerült, csak akkor vennének igénybe magyarországi vagy külföldi segítséget eszközökben, pénzben, szakemberekben. A legkevesebb 700 ezer eurós költségvetésű film rendezője viszont a magyarországi Dér András Balázs Béla-díjas alkotó lesz. A tervek szerint a játékfilm legkorábban 2015-re készülhet el. Aki ennek megvalósításában szeretne közreműködni, vagy bármilyen segítséget tud nyújtani, az a mustarmag2000@yahoo.com e-mail címen jelentkezhet.

A Magyar Nemzet (4.o.) Pénteken eldől a cigány iskola sorsa címmel ír arról, hogy még a héten kiderül, bezárják-e a nyíregyházi huszártelepi görögkatolikus iskolát. A főként cigány gyerekeket oktató Sója Miklós iskola felszámolását a Mohácsi Erzsébet vezette Esélyt a Hátrányos helyzetű Gyermekeknek Alapítvány kezdeményezte, amely szegregáció miatt beperelte a Hajdúdorogi Egyházmegyét és a nyíregyházi önkormányzatot. Az iskolát a szülők és a kormány is megmentené, mert az személyre szabott felzárkóztató programjával nemhogy elkülönít, hanem éppen az integrációt segíti elő. A felzárkózás érdekében tett kormányzati erőfeszítéseket Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke is méltatta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek írt levelében.

A Népszabadság (6.o.) Beszervezett evangélikus püspökök címmel számol be arról, hogy a közelmúltban a Luther Kiadónál megjelent egy több mint 700 oldalas kiadvány, amely két egykori evangélikus vezető, Káldy Zoltán és Ottlyk Ernő püspök ügynöki tevékenységét ismerteti. A szerzők: Csepregi András, Ittzés Ádám, Kertész Botond és Mirák Katalin. A Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében tartott eseményen nyugalmazott evangélikus püspökök mellett Balog Zoltán emberi erőforrások miniszter is részt vett. A bemutatón Prőhle Gergely, evangélikus országos felügyelő, külügyi helyettes államtitkár kijelentette: „A magyar közéletben az evangélikus egyház az egyetlen szervezet, amely következetesen foglalkozik a titkosszolgálati múlt feltárásával.” Czene Gábor tudósító kitér arra is, hogy évekkel ezelőtt, az ügynöklista nyilvánosságra kerülésekor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia az egyházak ellen indított szervezett támadásról beszélt. „Nem akarunk tetemrehívást” – indokolta Veres András, a püspöki kar akkori titkára, hogy a katolikus egyház miért nem követi az evangélikusok példáját. A cikk szerzője emlékeztet rá: „lassacskán aztán a katolikusok is felülbírálták saját álláspontjukat”, és 2006 tavaszán Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát vezetésével alapítványt hoztak létre a háború utáni pártállami időszak vizsgálatára. A püspök-főapát közölte: „A teljes nyilvánosság pártján állok, még akkor is, ha az egyház számára kellemetlen információkra bukkanunk.”  Czene hozzáteszi: a múltfeltárás azonban igen döcögősen haladt, és Várszegi Asztrik évekkel később megállapította: „Látványos eredmény még nincs.” A főapát végül 2010 decemberében lemondott az alapítvány éléről, helyét Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök vette át. „A katolikus ügynökmúltról azóta még kevesebbet lehet hallani” – írja Czene Gábor.

A Magyar Hírlap (2.o.) Harrach: Hívő ember nem tesz ilyet címmel számol be arról, hogy tegnap országszerte megemlékeztek a kommunista diktatúra áldozatairól. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője Budapesten tartott megemlékezésén elmondta: a kommunizmus tombolásának százmillióan estek áldozatul, és hétmillió ember fordult meg a Gulagon. Harrach leszögezte: a XX. század mindkét őrült eszméje – a nácizmus és a kommunizmus – is embertelen volt, és az emberiesség motívumait teljesen nélkülözte. „Hívő ember nem tesz ilyet, ennek a magatartásnak istentelen eszmék voltak a gyökerei, valamint a hatalom mámora” – mondta Harrach Péter a szörnyűségekre célozva.

Magyar Kurír