Napi sajtószemle

A Népszava (9.o.) Reformokról tárgyal a bíborosi tanács címmel számol be arról, hogy tegnap kezdte meg harmadik ülésszakát a vatikáni reformokat kidolgozó bíborosi tanács. A lap kiemeli: erre a tanácskozásra készítette a Szentszék azokat a kérdőíveket, amelyeket január 31-éig kellett visszaküldeni a Vatikánnak. Egyes püspöki konferenciák nyilvánosságra hozták a kutatások eredményeit, mások azonban nem. A Népszava leszögezi: a napvilágra került válaszok alapján arra lehet következtetni, hogy sok hívő nem ért egyet családügyi, például családtervezési kérdésekben az egyház irányvonalával. Arról ugyan nincs hír, hogy kitérnek-e a közvélemény-kutatások eredményére, de a Kathpress osztrák hírügynökség szerint szó esik arról, részesülhetnek-e szentségekben az elváltak és újraházasodottak. E kérdésben az egyházi vezetésben sincs teljes egyetértés. Míg a bíborosi tanács koordinátora, Oscar Rodriguez Maradiaga hondurasi bíboros a könyörület fontosságát hangsúlyozza, Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa szerint ragaszkodni kell az eddigi szigorú irányvonalhoz.

A Népszabadság (3.o.) Szegények pénzéből építkezett című tudósítása szerint szegény, sokgyermekes családok megsegítésére létrejött alapítvány pénzét csapolta meg Franz-Peter Tebartz van Elst, volt limburgi püspök. Ez derült ki a korábbi botrányok nyomán. A lap szerint ezt az magyarázza, hogy a püspöki palota építésekor jócskán túllépett a tervezett költségeken. Az eredetileg tervezett 5,5 millióra becsült építkezés végül elérheti a 40 millió eurót. Mindez benne lesz abban a jelentésben, amit a német katolikus püspöki konferencia várhatóan szerdán hoz nyilvánosságra. Ezek után hozhatnak döntést arról, hogy mi történjen az egyelőre állásából felfüggesztett püspökkel.

A Népszavában (13.o.) Rónay Tamás Üstökös az olasz belpolitika egén címmel mutatja be a 39 éves Matteo Renzi firenzei polgármestert, a balközép Demokrata Párt vezetőjét, akit tegnap bízott meg kormányalakítással Giorgio Napolitano elnök. A cikkíró kiemeli, hogy Renzit szigorú katolikus nevelésben részesítették a szülei. Apja, Tiziano Renzi ma is kántor, s a Firenze közeli Rignano sull’ Arno templomában orgonál a szentmiséken, feleségével évente kétszer zarándokolnak Medjugoréba.

A maszol.ro Rasszista tanokat hirdetett vallásórán egy ortodox pap címmel, videót mellékelve számol be arról, hogy elvesztette hétfőn gyülekezetét egy ortodox pap, aki rasszista tanokat hirdetett vallásórán a temesvári pedagógiai líceumban. A lelkész-tanárt a diákjai leplezték le. Már néhány évvel ezelőtt videofelvételt készítettek az egyik óráról, ám a film csak a napokban került fel a YouTube-ra. A pap a diákoknak arról beszél: sajnálja, hogy Ion Antonescu marsall nem élt legalább még egy évet, hogy kiirtsa az összes romát. „Áthajtanék a cigányokon a gyalogátjárón. Többször is végigmennék rajtuk az autómmal… Antonescu szent volt, egy mártír” – mondta az órán a pap, aki szerint a holokauszt csak mese. A felvétel hétfőn bejárta a román sajtót. Délután a temesvári ortodox érsekség közleményt adott ki, amely szerint a papot megfosztják gyülekezetétől.

A Magyar Hírlapban (8.o.) Sinkovics Ferenc Magyar lelkek spirituális találkozása címmel emlékeztet rá: az idén lesz hat éve, hogy 2008-ban zarándokvonat indult Budapestről a csíksomlyói búcsúra. „Nagy dolog volt ez akkor. A magyarság összetartozása, de a vallási rituálé felől nézve is” – írja a szerző, kiemelve: a madéfalvi veszedelem 250. évfordulójára rendezett megemlékezés is bekerül a csíksomlyói búcsú idei programjába.

Az erdon.ro (Fellebbeznek… ) beszámolója szerint a nagyváradi premontrei rend a semmisítőszéken fog fellebbezni a váradi ítélőtábla döntése ellen, mely elutasította a rend korábbi fellebbezését abban a perben, amelyet az állami restitúciós bizottság egy korábbi döntésének megsemmisítéséért indított. (Lásd február 14-i Sajtószemlénket.) A nagyváradi egykori premontrei gimnázium (jelenleg Mihail Eminescu Főgimnázium) épületének tulajdonjogára vonatkozó per legújabb fejleményéről Fejes Anzelm Rudolf apát, prépost-prelátus elmondta: egyelőre csak annyit tudnak, hogy az ítélőtábla elutasította a folyamodványukat, de az elutasítás indoklását nem közölte a jogszolgáltató intézmény. Fejes Anzelm Rudolf hozzátette: csak hónapok múlva várható az indoklás, annak birtokában fog a rend fellebbezni a semmisítőszékhez. Az apát leszögezte: az ítélőtábla egyelőre nem is tudná megindokolni a meghozott döntését, ugyanis az politikai nyomásra született. Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere megjelent a január 30-ai, közel három órán át tartó tárgyaláson, ahol felszólalt, és tizenöt percig beszélt. Mondanivalójának lényege az volt, hogy bárhogyan fordult is a történelem kereke, az Eminescu főgimnázium épületére szüksége van a városnak. Az apát állítja: a polgármestert nem idézte senki a tárgyalásra, olyannyira nem számítottak rá, hogy a bírónő fel sem ismerte. A prépost-prelátus elmondta azt is: azokban a perekben, amelyekben a polgármesteri hivatal is részes, általában a hivatalt szokták megidézni, és a jogtanácsos szokott megjelenni a tárgyalásokon, ezért is volt szokatlan, hogy ezúttal maga a polgármester jelent meg. Fejes Anzelm Rudolf közölte: amint Romániában végigjártak minden jogorvoslati lehetőséget, és nem születik a rend javára kedvező döntés, akkor a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordulnak majd.

A Magyar Nemzetben (8.o.) Czakó Gábor Az eset és a helyzet – 1944-2014 címmel különböző magatartásformákat hasonlít össze. Kerkai Jenő jezsuita páternek, a KALOT egykori alapítójának „alaposan végig kellett gondolnia a helyzetet 1944-ben, amikor bujdosó zsidókat telepített a jezsuita rendházban lévő szobájába, s ő maga leköltözött a pincébe. A kockázatot ő viselte, és nem én, a kései vélekedő. Sőt, amikor már Rákosi fegyházában ült, mert félmillió parasztlegényt megtanított gazdálkodni, művelődni, egyesületekbe, olvasókörökbe, dalárdákba szervezte őket, akkor – 1951-ben – kevesellték a jóságáért kirótt hat esztendőt, megtoldották még néggyel. Miért is? Zsidómentő volt, naná, hogy antiszemitizmus miatt. Közben szívbajossá és félvakká verték. Csak úgy, amikor rájuk jött, indoklás nélkül, nyilván a szocialista humanizmus jegyében.” Czakó szerint Kerkai Jenő tökéletesen szabad ember volt, hiszen amikor 1956-ban a forradalmárok kiszabadították, s biztatták, hogy menjen Nyugatra, ő ehelyett visszament Kádárék börtönébe. Ezzel szemben „Kádár nem volt szabad, Hruscsov és a szovjet, meg egy őrült eszme rabja volt haláláig: ez volt az ő léthelyzete. Rákosi is rab volt, még Kádárt is lecsukatta. Horthy Miklós sem volt szabad ember, hiába számítható a vészkorszak legnagyobb embermentőjének: nagyon sok emberen csak egy ideig tudott segíteni. A német megszállás alatt nem tudta az egész Wermachtot meg az SS-t porba verni, mindössze annyira futotta erejéből, hogy szétrúgatta Koszorús ezredessel Baky nyilasait. Ezzel is messze kiemelkedett a kortárs államfők közül. A hálás, vagyis a helyzetet átélt zsidók áldották, és haláláig tisztességgel eltartották Portugáliában.”

Magyar Kurír