Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (Nincs titok… 5.o.), a Világgazdaság (XVI. Benedek megírta… 6.o.), az ujszo.com (XVI. Benedek…) és az erdon.ro (XVI. Benedek…) is közlik, hogy előrehaladt kora vezetett XVI. Benedek tavaly február 28-ai lemondásához – derül ki a nyugalmazott pápának a La Stampa olasz napilapban szerdán megjelent leveléből. Joseph Ratzinger ebben cáfolja az olasz és a nemzetközi sajtóban a lemondását övező és annak hátterét találgató feltételezéseket is. Leszögezi: nem kell túlzott jelentést keresni a döntésében, mivel nem húzódik semmilyen „titok” a távozása mögött. Minden más belemagyarázást „spekulációnak” nevez. Jelenlegi életéről XVI. Benedek azt írja, hogy imával telnek a napjai és „szívből jövő barátság” fűzi Ferenc pápához, akivel telefonon szokott beszélgetni.

A nyugatijelen.com Út egymás felé címmel emlékeztet rá: a temesvár-belvárosi református és a temesvár-józsefvárosi római katolikus nőszövetség tagjai tavaly januárban szerveztek első alkalommal közös imaórát, a kezdeményezést hagyományteremtőnek szánták. Ennek megfelelően az idei találkozóra az elmúlt csütörtökön, február 20-án került sor a józsefvárosi plébánia hittantermében. A vendéglátók nevében Szilvágyi Zsolt helyi plébános üdvözölte az egybegyűlteket, Fazakas Csaba esperest, Fazakas Enikő tiszteletes asszonyt, hitoktatót és minden résztvevőt. „Ez a találkozó is bizonyítja, hogy a nők könnyebben alakítanak ki kapcsolatokat, nyitottabbak a környezetük felé. Noha a Szentírás nem sok asszonyt említ, ne feledjük, hogy ők, az anyák, nagyanyák azok, akiktől az első szavakat és az első imákat tanuljuk” – fogalmazott bevezetőjében Szilvágyi Zsolt plébános. Ezt követően Fazakas Csaba esperes a kiválasztott szentírási rész kapcsán arra hívta fel a résztvevők figyelmét, hogy az istenkeresők útján adódhatnak megpróbáltatások, nehézségek, lemondások, a keresztény ember mégis vállalja, mert a tanítványokhoz hasonlóan érzi, hogy „jó nekünk Isten közelében lenni” Fazakas Enikő hitoktató vetítéssel szemléltetett előadásában Egyiptomot mutatta be néhány képben, mivel a keresztény nők idei világimanapja ehhez az országhoz kapcsolódik. Egyúttal szóbeli meghívót nyújtott át az egybegyűlteknek az ökumenikus imaórára, amelyet március 7-én, pénteken délután 5 órakor a belvárosi református templomban szerveznek. Befejezésül Ferenczy Johanna, a józsefvárosi katolikus nőszövetség elnöke üdvözölte a jelenlévőket, kiemelve, hogy a szeretet és kölcsönös tisztelet minden kapcsolat alapja. Mint kiderült, az ő számára az ökumenizmus a hétköznapi élet természetes velejárója, hiszen öt unokája közül egyet katolikus, egyet ortodox, egyet református, kettőt pedig evangélikus templomban kereszteltek.

A szekelyhon.rom Amikor a papot hívják udvari bolondnak címmel interjút készített Pásztori Kupán István református teológiai professzorral, aki a hétvégén Marosvásárhelyen tart humorleckét. Elmondta: sokan azt hiszik, hogy a humornak és a hitnek semmi köze egymáshoz, ez azonban nem igaz. „Az élet minden területén szükség van a humorérzékre, így van ez a hittel is, arról nem is beszélve, hogy milyen jó humora van magának a Jóistennek is. Személy szerint azért tartom fontosnak a humort, mert használom a hétköznapokban. Középiskolában és egyetemen is tanítok, és elmondhatom, hogy annyi különbség van a két generáció között, hogy középiskolában három-, egyetemen pedig ötpercenként kell bedobni egy-egy viccet ahhoz, hogy figyeljen a társaság. Másrészt azt mondják, hogy akkor szegény az eklézsia, ha a pap egyben a harangozó is, de még szegényebb, ha a harangozó prédikál, és ha már a papot hívják udvari bolondnak, akkor nagy bajok vannak. Érteni kell az élet tragikomikumát. Én ezt Péter Miklós tanár-lelkipásztortól tanultam meg leginkább, aki börtönben volt a kommunizmus ideje alatt. Teológusokként arról faggattuk Miklós bácsit, hogy miként vészelte át azt a nehéz időszakot. Ő csak két dolgot nevezett meg: a hit és a humor éltette, számára ez egy túlélési reflex volt.” A református teológus a Jóisten humoráról kifejtette: „Volt erről egy nagyszerű tanulmány az Út című teológiai folyóiratban Veres László marosszentkirályi lelkipásztor tollából Humor a Bibliában címmel. Az írás több bibliai jelenet humorát élezi ki, többek között Jézus példázatait is. Képzeljük csak el, amint a farizeusok magamutogatón sétálnak és gerendák lógnak ki szemeikből, vagy ott van a csodálatos Énekek Éneke, amely gyönyörű képet fest a menyasszonyról, azonban egyszer valaki lerajzolta a kedvest leíró metaforákat, és bizony nem a legszebb menyecske kerekedett ki belőle. Számomra azonban a legjobb példája Isten humorának a Jónás története, amelyet Babits Mihály is kiválóan bemutat a Jónás könyve című művében. Kezdjük azzal, hogy Jónás el akar menekülni Tarsisba, el akar bújni a mindent látó Isten elől. Előbb elmenekül, majd miután mégis teljesítenie kell küldetését, vérszomjasan várja, hogy elpusztuljon Ninive. A nagy várakozásban Isten árnyékot biztosít neki egy tök segítségével, amelyet később elpusztít egy féreg által. A próféta gyerekes módon lázad azért, hogy a hőségben kell várnia az akcióra, és még mindig nem történik semmi. Nagyon dühös lesz, amikor nem történik meg a pusztítás, végül pedig Isten a helyére teszi Jónást. A kamaszként viselkedő felnőtt férfit móresre tanítja Isten, megmutatja neki, milyen éretlenül viselkedett, ezt Babits nagyon jól bemutatja: ’Te szánod a tököt amely egy éjszaka támadt s egy másik éjszaka elhervadott; amelyért kezed nem munkálkodott; amelyet nem ápoltál, nem neveltél, lombja alatt csak lustán elhevertél. És én ne szánjam Ninivét, amely évszázadok folytán épült vala fel?’ A cél nem a pusztítás, aki az örökkévalóságból gazdálkodik, annak másak a prioritásai, és ezt Jónásnak is meg kellett értenie.” 

A Magyar Nemzetben (4.o.) Velkei Tamás „Visszamegyek valahogy a kályhához” címmel készített riportot arról, hogy lassan két éve tart az a program, amelyben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – két partnerével, a XV. kerületi önkormányzat egyesített szociális intézményével és a MaCeko Szociális Szolgáltató, Képző és Foglalkoztató Nonprofit Kft.-vel karöltve – segíti a hajléktalanok visszailleszkedését a társadalomba. Több mint százan vehetnek részt a projektben, tető kerül a fejük fölé, előadásokat hallhatnak arról, hogy viseljék méltósággal helyzetüket, mit kell tenniük egy állásinterjúban. Többeknek adtak szakmát a kezükbe, amely segítségével jó eséllyel illeszkedhetnek vissza a társadalomba. 

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Courbet, Munkácsy, Tiziano… 9.o.) közli, hogy 30 milliárd forintnak megfelelő euró áll az MNB rendelkezésére 2018-ig műkincsvásárlásra. A lap kiemeli: az összeg nyilvánvalóan többszöröse annak az árnak, amelybe a Debrecenben kiállított Krisztus-trilógiának, Munkácsy Mihály monumentális alkotásának az egyik darabja kerülne. A képek közül a Krisztus Pilátus előtt című bérleti szerződése júliusban lejár, és ha nem születik megoldás, az öt és fél millió kanadai dollár (1,1 milliárd forint) biztosítási értékű műremeket le kell akasztani a falról, és visszaszállítani Kanadába, tulajdonosához, a Hamilton Galériába. Felmerülhet a trilógia másik darabja, a Pákh Imre műgyűjtő tulajdonában lévő Golgota megvásárlásának a kérdése is, hiszen a hírek szerint ennek a letéti szerződése is lejárt, illetve hamarosan lejár, ezt azonban a műgyűjtő nem kívánta kommentálni, és azt az értesülést sem, hogy az alkotásra több vevő is jelentkezett, akikkel tárgyalást folytat. Ha felvetődne is a trilógia két darabjának a megvásárlása (a harmadik, az Ecce homo a magyar állam tulajdonában van), ezek ára külön-külön jóval a szóban forgó összeg alatt van, s valószínűleg együttesen sem közelíti meg azt. Hasonló a helyzet azzal a kiváló Tiziano-képpel is, amely a Madonnát ábrázolja a kisdeddel és a Szent Pálként megjelenő donátorral. Ezt a művet Pintér Gyula vásárolta meg, és tartós letétben helyezte el a Szépművészeti Múzeumban, ahová néhány hónapos szünet után letétként ismét visszakerült. 

A Magyar Hírlap (Ortodox kápolna… 14.o.) hírt ad arról, hogy új szerb ortodox kápolna és harangtorony épül, valamint ikonosztázokat bemutató kiállítás jön létre legkésőbb egy éven belül Pécsett. A baranyai megyeszékhely belvárosában álló régi kápolna udvarában épül majd fel a kápolna, a fejlesztés javarészt uniós forrásokból valósul meg, nettó 69 millió forintból.

Magyar Kurír