Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (6.o.) Terroristák sarcolják a keresztényeket Szíriában címmel számol be arról, hogy vallási adót vetettek ki iszlám szélsőségesek egy szíriai városban. Csakis a keresztényeket sarcolják meg. Az adót aranyban követelik, ahogy az a VII. századtól a XIX. századig bevett gyakorlat volt muszlim államokban. Az adót a szélsőséges dzsihádista Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) rótta ki szerdán Rakka városában. Bevezetése elemzők szerint megerősíti a feltételezést, miszerint az ILIÁ radikális iszlám alapelveken nyugvó államot akar létrehozni Szíriában.

Az erdon.ro Létezik-e Isten? címmel közli Marilyn Adamson Van-e Isten? Íme, hat érv amellett, hogy igen című cikkét. A cikkíró bemutat néhány olyan érvet, melyek arra utalnak, hogy Isten létezik. Kifejti: Bolygónk komplexitása olyan tudatos tervezőre mutat, aki nem csak megteremtette a világegyetemet, de a mai napig fenntartja azt. Rengeteg olyan példát lehetne mondani, melyek az isteni tervezésre utalnak.
1. A Föld mérete tökéletes, mérete és az ebből következő gravitációs erő vékony, elsősorban nitrogénből és oxigénből álló gázréteget tart meg maga körül, ami mindössze kb. 80 kilométerre terjed ki a földfelszíntől. „Ha a Föld kisebb lenne, akkora, mint például a Merkúr, a légkör megtartása lehetetlenné válna. Ha viszont a Föld nagyobb lenne – mint például a Jupiter –, a légköre szabad hidrogént tartalmazna. A Föld az egyetlen olyan bolygó, amelynek atmoszférája alkalmas az emberi, állati és növényi élet fenntartására.” Ugyanígy, a Földnek a Naptól való távolsága is ideális. Az általunk tapasztalt hőingadozás -35 és +50 °C között mozog. „Ha a Föld kicsivel távolabb lenne a Naptól, mind megfagynánk. Ha pedig közelebb, akkor megégnénk. A Föld pozíciójának változása ellehetetlenítené a földi életet. A Föld tökéletes távolságban van a Naptól, miközben több mint 100.000 km/h-val kering körülötte. A tengelye körül is forog, ami lehetővé teszi, hogy a bolygó felülete minden nap megfelelően felmelegedjen és lehűljön.”
A Holdunk méretéből és a Földtől való távolságából következő gravitációs vonzás mértéke is éppen megfelelő. A Hold fontos óceánáramlatokat és árapályt kelt, amelyeknek köszönhetően a víz nem áll egy helyben, ugyanakkor a hatalmas óceánok nem söpörnek végig a szárazföldeken.
2. A víz. Színtelen, szagtalan és nincs íze sem, mégsem maradhat életben egyetlen élőlény sem nélküle. A növények, állatok és emberek nagyrészt vízből állnak, például az emberi szervezet kb. kétharmad része víz. „Érdekes, hogy a víz tulajdonságai mennyire az életre lettek szabva: Szokatlanul magas forrás- és fagyáspontja van. A víz teszi számunkra lehetővé, hogy folyamatos hőmérsékleti változásokkal teli környezetben éljünk, miközben a testünk állandóan kb. 36,6 °C-os hőmérsékletű marad. A víz univerzális oldószer. A víznek ezen tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a legkisebb erekben is több száz különböző vegyület, ásvány és tápanyag utazzon a szervezetünkben.”
3. Az emberi agy. Bámulatos mennyiségű információt dolgoz fel egyszerre. „Az agyad folyamatosan befogadja az összes színt és formát, amit látsz, a külső hőmérsékletet, a talaj nyomását a lábadon, a körülötted lévő hangokat, a szádban lévő szárazságot, és még sok mindent egészen a billentyűzeted tapintásáig. Az agyad tárolja és feldolgozza az összes érzésed, gondolatod és emléked. Mindeközben a szervezetedben zajló folyamatokat is felügyeli, pl. a légzési ritmust, a szemhéjad mozgását, az éhséget vagy a kezedben található izmok mozgását is” – írja Marilyn Adamson, hangsúlyozva: az emberi agy másodpercenként egymilliónál több üzenetet dolgoz fel. „Az agyad mérlegre teszi minden egyes adat fontosságát, és kiszűri a viszonylag haszontalanokat. Ez a szűrési folyamat teszi lehetővé, hogy koncentrálni tudj, és hatékonyan elboldogulj a világban. Az agy másképp működik, mint a többi szerv. Képes érvelni, érzéseket átélni, álmodni és tervezni, cselekvésbe fogni és kapcsolatba lépni más emberekkel.”
4. A szem. Hétmillió színt tud megkülönböztetni. „Folyamatos autófókusz üzemmódban működik, és döbbenetes mennyiségű, 1,5 millió üzenetet fogad be egyszerre. Az evolúció a már létező organizmusokból kiinduló és azokon belül lezajló mutációkat írja le. Az evolúció viszont önmagában nem magyarázza meg az agy vagy a szem kiindulóforrását: az élő szervezet kialakulását az élettelen anyagból” – írja Marilyn Adamson, s két kérdést tesz fel: Létezik-e Isten? Az univerzum egyszer csak létrejött – ezt vajon mi okozta? A cikkíró emlékeztet rá: a tudomány mai állása szerint a világegyetem egyetlen hatalmas energia- és fényrobbanással – az Ősrobbanással – kezdődött. Ez volt a közös kiindulópontja mindennek, ami csak létezik: ez volt a világegyetemnek, a térnek és magának az időnek is a kezdete. A szerző idézi Robert Jastrow asztrofizikust, aki agnosztikusnak tartja magát: „Mindennek a magja, ami a világegyetemben valaha történt, abban az egyetlen pillanatban lett elvetve. Az összes csillag, bolygó és élőlény a világegyetemben olyan események eredményeképp jött létre, amelyeket a kozmikus robbanás pillanata indított be… a világegyetem csak úgy berobbant a létezésbe, és nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozta ezt.”
Steven Weinberg fizikai Nobel-díjas tudós pedig azt mondta: a robbanás pillanatában „a világegyetem körülbelül százezer millió Celsius fokos volt… és fénnyel volt tele.”
Marilyn Adamson leszögezi: a világegyetem nem mindig létezett, volt egy kezdete. Egyszer csak létrejött. Ezt vajon mi okozta? A tudósoknak nincs magyarázatuk a fény és az anyag hirtelen robbanására.  „Az univerzum mindenütt érvényes természeti törvények szerint működik. De vajon miért?” A szerző tényként állapítja meg: az életben annyi minden bizonytalannak tűnik. Mégis vannak dolgok, melyekre nap mint nap biztosan számíthatunk: „A gravitáció állandó marad, a pulton hagyott forró kávé kihűl, a Föld ugyanúgy 24 óra alatt fordul körbe, és a fénysebesség sem változik – a Földön és tőlünk távol eső galaxisokban sem. Hogy lehetséges, hogy rengeteg olyan természeti törvényt tudunk felisorolni, amelyek sosem változnak? Miért ilyen rendezett és megbízható a világegyetem?” A cikkíró idézi Richard Feynmant, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel- díjat, s azt mondta „Rejtély, hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.”2
4. A DNS kód látja el információval és szabályozza a sejt működését. Marílyn Adamson hangsúlyozza: minden utasítás, tanítás vagy képzés valamilyen szándékkal történik. Az, aki egy használati utasítást ír, okkal teszi ezt. „Tudtad, hogy a tested minden sejtjében megtalálható egy igen részletes kódsorozat, ami nagyon hasonlít egy számítógépes programhoz? Ahogy talán te is tudod, egy számítógépes program egyesekből és nullákból áll, nagyjából így: 110010101011000. A számok egymás utáni sorrendje határozza meg, hogy mit tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon hasonlít ehhez. Négy vegyületből áll, amiket a tudósok A, T, G, és C betűkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következő módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább. Összesen hárommilliárd ilyen betű van minden egyes sejtben! A DNS úgy utasítja a sejtet, ahogyan pl. te is beprogramozhatod a telefonod, hogy meghatározott okból jelezzen. A DNS egy három milliárd betűs program, ami megmondja sejtnek, hogy meghatározott módon viselkedjen. Tulajdonképpen egy komplett használati utasítás.”
5. Tudjuk, hogy Isten létezik, mert keres minket. Folyamatosan kezdeményez, és igyekszik elérni, hogy hozzá forduljunk. A szerző elismeri, hogy valamikor ateista volt. „És mint sok ateistát, engem is nagyon zavart az Istenben való hit kérdése. Mi az, ami az ateistákat ráveszi, hogy annyi időt, figyelmet és energiát öljenek valaminek a cáfolatába, ami szerintük nem is létezik?! Mi indít arra, hogy ezt tegyük? Amikor ateista voltam, a figyelmemet a szerencsétlen, téveszmés emberek iránti törődésnek tulajdonítottam… hogy segítsek nekik megérteni, hogy a reménységük teljesen téves alapokon áll. Őszintén szólva egy másik dolog is motivált. Amikor nehéz kérdések elé állítottam azokat, akik hittek Istenben, mélyen belül egyfajta kíváncsiság élt bennem, hogy vajon meg tudnak-e győzni erről. A küldetésem részben arról szólt, hogy meg tudok-e szabadulni Isten kérdésétől. Ha megnyugtatóan be tudnám bizonyítani, hogy a hívőknek nincs igazuk, akkor a kérdés végre lekerülne a műsorról, és szabadon élhetném az életem. Nem vettem észre, hogy Isten témája igazából azért telepedett rám akkora súllyal, mert Ő erőltette az ügyet. Rájöttem, hogy Isten azt akarja, hogy megismerjék. Azzal a szándékkal teremtett minket, hogy megismerjük őt. Körülvett minket a létezésére utaló bizonyítékokkal, a kérdést folyamatosan a szemünk előtt lebegteti. Olyan volt, mintha nem tudtam volna menekülni az elől, hogy gondolkodjak Isten létezésének a lehetőségéről. Aznap, amikor úgy döntöttem, elfogadom Istent, az imádságom így kezdődött: Oké, te nyertél.”
6. Jézus Krisztus Isten legtisztább, legpontosabb kijelentése magáról. A szerző fölteszi a kérdést: „Miért Jézus? A nagyobb világvallásokban körülnézve azt találjuk, hogy Buddha, Mohamed vagy Konfucius mind prófétaként vagy tanítóként határozta meg magát. Egyikük sem állította, hogy egyenlő lenne Istennel. Jézus viszont meglepő módon igen. Ez választja el őt a többiektől. Azt mondta, hogy „Isten létezik – most épp őt nézitek”. Beszélt ugyan a Mennyei Atyáról, de nem mint valami tőle külön álló valakiről, hanem úgy, mint aki egy vele. Egy olyan egységről beszélt, ami az egész világon egyedülálló. Jézus azt mondta, hogy bárki, aki látta őt, látta az Atyát, és bárki, aki benne hisz, az Atyában hisz.” Jézus azt mondta: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.” Olyan dolgokat állított magáról, amelyek csakis Istenre igazak: hogy képes az embereknek megbocsátani a bűneiket, felszabadítani őket a rossz szokások alól, bőségesebb életet adni nekik, és végül örök életet adni a mennyben. Más tanítóktól eltérően, akik az emberek figyelmét a szavaikra irányították, Jézus saját magára, a saját személyére irányította a figyelmet. Nem azt mondta, hogy „kövesd az utasításaimat és megtalálod az igazságot.” Azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam.” Jézus azzal is bizonyította, hogy Ő Isten, hogy olyan cselekedeteket hajtott végre, amelyekre az emberek nem képesek. Csodákat tett. Meggyógyította az embereket – vakokat, nyomorékokat, süketeket –, néhányukat még a halálból is feltámasztotta. Hatalma volt a tárgyak felett, a semmiből ételt teremtett, annyit, hogy az elég volt több ezer ember jóllakatására. A természettel is tett csodákat. Egy tó felszínén sétált, megparancsolta a dühöngő viharnak, hogy csillapodjon le. Sokan azért követték Jézust, mert a csodáival folyamatosan a gondoskodott szükségleteikről. Azt mondta, hogy „ha nem akarjátok elhinni, amit mondok, legalább a csodák miatt higgyetek.”16
Jézus Krisztus Istent úgy mutatta be, mint egy kedves, szerető valakit, aki tisztában van az én- központúságunkkal és különböző hiányosságainkkal, mégis őszintén kapcsolatra vágyik velünk. Jézus megmutatta, hogy bár Isten ítéletet érdemlő bűnösökként tekint ránk, a szeretete erősebb, ezért egy másik tervet dolgozott ki számunkra. Isten maga emberi formát öltött, és felvállalta a bűneinkért járó büntetést. „Furán hangzik? Lehet, de például sok apa örömmel cserélne helyet a rákos gyermekével, ha tehetné. A Biblia azt mondja, azért szerethetjük Istent, mert Ő előbb szeretett minket” – olvasható a cikkben. A szerző kiemeli: Jézus helyettünk halt meg, hogy megbocsátást nyerhessünk. Az általunk ismert összes vallás közül egyedül Jézusban látjuk Istent lépéseket tenni az emberiség felé, és gondoskodni arról, hogy kapcsolatunk lehessen vele. Jézus az isteni szív szeretetéről tesz tanúbizonyságot, amikor a szükségleteinkről gondoskodik, és magához vonz minket. Jézus halála és feltámadása miatt új életet kínál nekünk. Elnyerhetjük a megbocsátást, Isten teljes elfogadását és őszinte szeretetét. Azt mondja: „A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen.” Egy cselekvő Istent láthatunk itt.
Marilyn Adamson arra int bennünket: ha tudni akarjuk, hogy létezik-e Isten, kutassunk Jézus Krisztus után. A Biblia szerint „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”18
A cikkíró figyelmeztet: bár megtehetné, Isten nem kényszerít minket arra, hogy higgyünk benne. Ehelyett rengeteg utalást adott a létezéséről ahhoz, hogy önként válaszoljunk neki. Csak néhány ezek közül a Föld és a Nap tökéletes távolsága, a víz egyedülálló kémiai tulajdonságai, az emberi agy, a DNS, az Istent ismerő és erről tanúságot tevő emberek, a szívünket és elménket folyamatosan foglalkoztató gondolat, hogy van-e Isten, illetve Istennek az a vágya, hogy Jézus Krisztuson keresztül megismerjük őt. Ha szeretnénk kapcsolatba kerülni Istennel, megtehetjük. Ez a mi döntésünk, és természetesen nem kötelező. De ha azt akarjuk, hogy Isten megbocsásson nekünk és kapcsolatba kerüljünk vele, erre most is van lehetőségünk, ha a bocsánatát kérjük, és azt, hogy jöjjön be az életünkbe. Jézus azt mondta: „Íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz.” Ha pedig vágyakozunk erre, de nem tudjuk, hogyan fogalmazzuk meg, talán segíthet a következő néhány mondat: „Jézus, köszönöm, hogy meghaltál a bűneimért. Ismered az életemet, és tudod, hogy megbocsátásra van szükségem. Arra kérlek, hogy bocsáss meg most nekem, és gyere be az életembe. Szeretnélek megismerni. Köszönöm, hogy kapcsolatra vágysz velem. Ámen.”

A Magyar Nemzet (9.o.) István, a szent király tisztelete címmel számol be arról, hogy több mint félezer oldalas, műtárgy-reprodukciókkal, fényképekkel gazdagon illusztrált könyv jelent meg a Székesfehérvári Egyházmegye kiadásában István, a szent király címmel. A kötethez Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök írt előszót. A munka, amely egyben tanulmánykötet és kiállítási katalógus Szent István tiszteletéről, halálának 975. évfordulóján, egy 2012-ben tartott konferencia előadásait és a tavaly a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban nagy sikerrel megrendezett kiállítás anyagát tartalmazza.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (4.o.) Kivitték az aluljáróba az evangéliumot címmel számol be arról, hogy megtartotta első aluljárói imádságát a Kálvin téren szerda este a Sant'Egidio (Szent Egyed) közösség. A szervezet, amely Budapesten tizenöt élve keres fel heti rendszerességgel hajléktalanokat, a terv szerint minden hónap utolsó szerdáján ugyanott, az idő jóra fordultával pedig a szabadban, a téren tartja meg esti imádságát, amelyet teázás és beszélgetés követ. Klemencz Zsuzsa, a közösség egyik magyarországi felelőse elmondta: „A kezdeményezést, hogy az evangéliumot kivigyük az aluljáróba, közelebb a szegényebb emberekhez, Ferenc pápa szellemisége és szavai ihlették.” A közös imádkozásnak nem kifejezetten a térítés a célja. Inkább lehetőség egy rendkívüli közösségi élményre, amelyben szegények és jómódúak, idősek és fiatalok együtt fordulnak az Úr felé. Klemencz Zsuzsa elmondta azt is: a Sant’Egidio közösség a hajléktalan, bajba jutott emberek méltóságát, az életbe és az emberekbe vetett hitét szeretné visszaadni sokféle baráti gesztussal, rendszeres látogatásokkal, személyes segítségnyújtással. Az egyik résztvevő, a negyvenéves István pedig így fogalmazott: „Minden jó emberben ott az Úr egy darabkája, ami persze nem mindig elég.”

Magyar Kurír