Napi sajtószemle

A Népszabadság (3.o.) Nyitna az egyház az elváltak felé, a maszol.ro pedig Ferenc pápa: nem szabad elítélni azokat, akik elválnak című beszámolói szerint „Újabb kaput nyitott az elvált hívők előtt Ferenc pápa, aki a tönkrement házasságokkal kapcsolatos egyházi magatartás kapcsán pénteken kijelentette: nem szabad elítélni azt, akinek tönkrement a házassága, ítélet helyett szeretetet kell mutatni.” A Szentatya a gyakran kudarcot valló szerelmekről beszélt a vatikáni Szent Márta Házban bemutatott szentmise homíliájában, amelyben hangsúlyozta, hogy a „szerelem jó, a házasság jó, a családalapítás jó dolog". A Népszabadság és az erdélyi hírportál is megállapítja: Ferenc pápa időszerű problémát érintett. A templomban házasságot kötött, majd elvált hívőknek az egyházba való visszafogadása régóta napirenden szerepel, elsősorban az elváltaknak a szentségekben való részvételét illetően. Ez lesz az egyik téma az egyházfő által októberre kitűzött rendkívüli püspöki szinóduson is, amely a családról szól. A maszol.ro emlékeztet rá: a kérdéssel már XVI. Benedek is foglalkozott. A német pápa 2012-ben a katolikus Olaszország laikus fővárosának számító Milánóban tett látogatásán úgy fogalmazott: „Az elváltak az egyház részei". Mindkét orgánum felidézi: tavaly októberben a német Freiburg egyházmegyéje lelkipásztori irányelveket bocsátott ki az elvált hívőknek a szentségekben való részesítéséről. A Vatikán nevében erre Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció prefektusa válaszolt, az irányelvek visszavonását sürgetve a német egyház tagjaitól. Elemzők akkor úgy látták, Freiburg megelőzte az októberi szinódus esetleges döntését. A maszol.ro megemlíti azt is, hogy a Vatican Insider olasz hírportál értesülései szerint Ferenc pápának hamarosan saját Facebook-profilja lesz. A Szentatya több nyelvű Twitter-fiókját több mint 12 millióan követik és rajtuk keresztül az egész világon összesen 60 millióan veszik át egymástól Ferenc pápa 140 karakteres üzeneteit.  

Ugyancsak a maszol.ro A Vatikán is részt vesz a 2015-ös milánói Világkiállításon címmel közli hírportálunk tegnapi, február 28-ai hírét, amely szerint az emberek testi és lelki tápláléka lesz a témája annak a pavilonnak, amelyet a Vatikán állít a 2015-ös milánói világkiállításon. 

A Népszabadság (6.o.) Az igazi Huszár-vágás, a Népszava (1.,3.o.) Jogsértő a nyíregyházi roma integráció, a Magyar Hírlap (2.o.) Fellebbez az egyházmegye, a Magyar Nemzet (4.o.) Jogellenes a cigányok elkülönítése címekkel számolnak be arról, hogy nem indíthat új osztályt a Huszár-telepi Sója Miklós Görögkatolikus Óvoda és Általános Iskola a Nyíregyházi Törvényszék tegnap meghozott elsőfokú ítélete szerint, de a már oda járó gyerekek befejezhetik tanulmányaikat az intézményben. A nem jogerős határozat szerint a roma diákok elkülönítése jogellenes. Mohácsi Erzsébet, a pert elindító Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány vezetője az ítélethirdetés után azt mondta: ha a határozat jogerős lesz, új osztály már nem indítható a Huszár-telepen, az oda járó gyermekeket pedig iskolabusszal kell vinni a városi iskolába. Nyakó Zsuzsanna, a Nyíregyházi Törvényszék elnökhelyettese viszont a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott, hogy a gyerekek akkor is befejezhetik tanulmányaikat a Sója Miklósban, ha ez az ítélet jogerőre emelkedik. Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök szomorúan vette tudomásul a döntést, és közleményben jelezte: a Hajdúdorogi Egyházmegye fellebbez az ítélet ellen. A püspök személyesen tudatja a Nyíregyházi Törvényszék döntését a telepen élő családokkal. Hangsúlyozta: mivel az ítélet nem rendelkezik az iskola megszüntetéséről, további beiratkozásoknak sincs akadálya. Már most tizenöt szülő jelezte beíratási szándékát – írta Kocsis Fülöp a közleményben. Hangsúlyozta: az intézményben „végzett pedagógiai munka, kiegészítve a telepen végzett lelkipásztori szolgálattal, nagyban hozzájárul az ott élők társadalomban való beilleszkedéséhez.” Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter így reagált: szomorú, hogy a bíróság kétségbe vonja a szülők szabad iskolaválasztását. Kijelentette: a szülőkkel együtt továbbra is „jó gyakorlatnak” tartják az egyházi intézményt.  

A Népszabadság és a Népszava is üdvözli a Nyíregyházi Törvényszék ítéletét. A Népszabadság Balog című vezércikke azt állítja, hogy társadalompolitikai szempontból a legnagyobb hatású per zárult le, még ha egyelőre nem jogerősen is. A lap szerint „Az eljárás valódi tétje az volt, van-e elég erő és emberség ahhoz, hogy az állammal és az egyházzal szemben is az igazság és a gyerekek nagyon is világosan kimutatható érdekei mellett ki lehessen állni. A válasz egyelőre megnyugtató, és már nem először mondják ki a szegregáció jogellenességét. Most már kijelenthető: az sincs rendben, ha egyház szegregál. És az sincs, ha a központosítást az esélyegyenlőség jelszavával igazoló állam teszi ezt.” A vezércikk bírálja Balog Zoltán humán-csúcsminisztert, amiért az iskola megmaradásáért szállt síkra, ahol szerinte nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik. Amikor a lap azt írta, hogy a miniszter támogatja a szegregációt, Balog Zoltán pert indított az újság ellen, amely azonban továbbra is fenntartja állítását. 

A Magyar Nemzetben (Szentek… 10.o.) a 85 éves Szalay Károly Prima-díjas író nyilatkozik, aki jelenleg Szent Jeromosról ír regényt. Elmondta: „A Jeromos-történet spirituális pikareszk regény lesz. Nem a hitviták ismertetésére vállalkozom, bár ezeket is érintem. Az emberi, erkölcsi ellentéteket, a vívódásokat, Jeromos kalandos életét, a lélek kalandregényét szeretném megírni. Őrület, hogy milyen izgalmas a IV. század, és benne Szent Jeromos élete, figurája. Egyszerűen nem értem, miért nem figyeltek fel rá eddig az írók. A katolikus egyház egyik legnagyobb szentje volt, aki két dologért őrült meg gyerekkorától: a nőket imádta, és a latin irodalmat. Így vált kereszténnyé. A keresztény szellemiség, különösen a IV. században, ellentmondott a nemiségnek és az ókori irodalmaknak. Szent Jeromos többször megírja: szenved attól, hogy vétkezik, ha Vergiliust vagy Cicerót olvassa, akik sokkal tökéletesebbek a latin nyelvben, mint a Biblia. Végül arra a következtetésre jut, hogy ezek a primitív nyelven megírt bibliai szövegek mégis sokkal nagyobb gondolatokat hordoznak, mint a világ legszebben megírt irodalmai. De szenvedett, mert nem tudott lemondani Vergiliusról és Ciceróról. Ráadásul szüzességi fogadalmat tett, a szüzesség legnagyobb prédikátorává vált, és azért küzdött, hogy legyőzze a test szenvedélyeit, mert egy magasabb rendű életet szeretett volna élni. A kor meghatározó személyisége volt, a legjobb prédikátornak tartották. Ugyanakkor üldözték is, többször menekülnie kellett, máig se tudjuk pontosan, miért. Szent Ágostonnal, Szent Ambrussal vitázott, pedig ők akkor már abszolút tekintélyek voltak. De tele volt lelkifurdalással, kételkedéssel, vívódással is. Kételkedett abban, hogy tehetséges ember, hogy jól műveli a keresztény vallást, vagy nem halálos vétek-e a latin irodalom olvasása. Mindemellett szörnyű természet volt, őrült goromba és a világirodalom egyik legnagyobb szatírikusa.” Szalay Károly megemlíti azt is, hogy vannak olyan életrajzírók, „akik arra gyanakszanak, hogy Szent Jeromosnak egy kereszténnyé lett római arisztokrata nővel, Melániával volt titkos viszonya. Biztos vagyok benne, hogy nem volt, pedig Jeromos rajongott a nőkért. De ezekhez a nőkhöz, akik hozzá hasonlóan szüzességi fogadalmat tettek, eszmetársai voltak, és legalább olyan jól ismerték a Szentírást, mint ő, Jeromos nem mint nőkhöz közelített. A korabeli kereszténység hozta be a férfi-nő kapcsolatokba a lelki szerelem és a testi szerelem elválasztását. Vagyis a Krisztus iránti lelki szerelmet alkalmazta az emberi viszonyokra.”  

A nyugatijelen.com hírportálon Bátkai Sándor Helyreigazítani a félregombolt kabátot címmel idézi fel, hogy a történelmi hagyomány szerint Deák Ferenc – a haza bölcse – az 1867-es kiegyezést megelőzően egy alkalommal félregombolt kabáttal jelent meg az Országgyűlésben helyet foglaló küldöttek előtt. Szimbolikus tettével azt kívánta érzékeltetni, hogy a rendezetlen viszonyt, amely Ausztria és Magyarország között fennáll, helyre kell állítani. Végül is a tárgyalások eredményre vezettek, és kialakult a több évtizedes fejlődést elindító, rendezett kapcsolat a két ország között. A szerző felteszi a kérdést: miért van annyi konfliktus, annyi ellenségeskedés ezen a világon? Megállapítja: ennek legfőbb oka, hogy az embernek megromlott a kapcsolata Istennel, ebből fakadóan az emberekhez való viszonya is ellenségessé vált. A bűn megjelenése után már csak idő kérdése volt, hogy bekövetkezzen az első gyilkosság is. „Káinnak szívében gyűlölet ébredt testvérével szemben, és ez végzetessé vált. Egyedül csak a Teremtő Istennel helyreállított viszony hozhat változást az emberi kapcsolatokban is. Ebben a kezdeményező maga Isten, aki elküldte Fiát, hogy áldozatával helyreállítsa a ’félregombolt’ emberi viszonyokat.” A szerző fontosnak nevezi, hogy tudomásul vegyük: nem lehet következmények nélkül elfordulni Isten örökérvényű törvényeitől. A Szentírásban olvasható életszabályok a mi javunkat szolgálják, hogy védelmezzék életünket a rossz döntésektől. Bátkai Sándor figyelmeztet: „Az élet vonata megállíthatatlan sebességgel száguld a végállomás felé. Lehet, hogy az eltékozolt hónapok, évek keserű emlékek forrásává válnak. Az ember nem dönthetett létezése felől, de dönthet életének iránya felől. Az Isten felé fordulást addig lehet megtenni, amíg nem késő, amíg szól hozzánk Isten hívó szava. Életünk véges. Csak egy, megismételhetetlen életünk van és eljön majd egy pillanat, ami után már nem jön másik, amikor az időtlenségbe kell átlépnünk.” A szerző idéz Jeremiás Siralmaiból: „Aki nem gondol a jövőjére, szörnyű mélyre süllyed…” (1,9). Hozzáteszi: „Ez isteni törvény: aki nem rendezi Istennel szembeni bűneit, az megalapozza saját kárhozatát. Ettől akar megmenteni mindenkit Jézus Krisztus. ’Gomboljuk’ helyre kapcsolatunkat Istennel, amíg lehet”. Bátkai Sándor leszögezi: Jézus Krisztus ma nekünk mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam” (Jn 14,6). Ám Jézus nem tör be erőszakkal az ember életébe. „Ma még itt van a kegyelem ideje. Arra vár, hogy fogadjuk el hívását. A nemzet egyénekből tevődik össze. Szükséges, hogy a magyar emberek sokasága rendezze kapcsolatát Istennel, és akkor, de csak akkor az egész nemzet felvirágozhat. Senkit nem találunk az egész világon, aki népünkön komolyan segíteni tudna és segíteni akarna. A Mindenható arra vár, hogy saját magunk mondjuk ki, amit az énekíró őszinte vallomással fogalmaz meg: ’Amint vagyok, sok bűn alatt, de mert hallám hívó szavad, s mert értem áldozád magad: Bárány Jézus jövök’!”