Napi sajtószemle

A kronika.ro A Vatikánban lesz a pápák szentté avatása címmel számol be arról, hogy a Vatikán bejelentette: nem helyezik át Róma más helyszínére XXIII. János és II. János Pál április 27-i szentté avatását. A hírportál megállapítja: a modern egyház történetének eddigi két legnépszerűbb pápájáról van szó. Az olasz Angelo Giuseppe Roncalli és a lengyel Karol Wojtyla szentté avatására milliósnál nagyobb tömeg részvételét várják, elsősorban olasz és lengyel zarándokokat. A szentté avatást azért is tették tavaszra, hogy a Lengyelországból érkező hívőknek ne télen kelljen megtenniük a Rómáig vezető utat. Korábban az a lehetőség is felmerült, hogy a szentté avatást a Róma külvárosában levő Tor Vergata egyetemi campusának mezején tartják, ahol a 2000-es ifjúsági világtalálkozót rendezték, mivel itt többen férnek el, mint a sokkal szűkebb Szent Péter téren és a Vatikán környékén.

A Magyar Nemzet (9.o.) Szeretik az Isten fiát Amerikában című beszámolója szerint ragyogó sikere volt az Isten fia című filmnek, amely minden előzetes várakozást felülmúlva 26,5 milliárd dolláros bevételt hozott amerikai bemutatója első hétvégéjén, és ezzel a toplista második helyén nyitott. 3258 moziban mutatták be egyidejűleg az egész estés filmet, amely a The History Channel A Biblia című minisorozatából készült, és Betlehemtől a keresztre feszítésig meséli el Jézus történetét.

A Magyar Nemzet közli azt is, hogy az amerikaiak 37 százaléka vesz részt heti rendszerességgel szentmisén, illetve istentiszteleten, az Egyesült Államokban a lakosság háromnegyede vallja magát kereszténynek, és ez 80 millió, vallását rendszeresen gyakorló hívőt jelent. Ők lehettek a Jézus Krisztusról szóló film fő célközönsége, akik annak ellenére fizettek a belépőjegyért, hogy a mozi anyagának zömét már látták korábban a sorozatban. A keresztény közösségekben viszont ösztönzik a hívőket, hogy nézzék meg az Isten fiát, néhány gyülekezetben pedig nagyszámú csoportos jegyet is vettek az előadásokra. Az Isten fia számos hollywoodi kasszasikert utasított maga mögé, és mostani, amerikai, valamint kanadai bemutatója után március végén a portugál, majd április elején a lengyel mozikban is bemutatják. Később többek között Brazíliában, Egyiptomban és az Egyesült Arab Emírségekben is biztosan mozikba kerül a film.

A Magyar Hírlap (1.,4.o.) Lezsák Sándor: Mindszenty élete példával szolgál, a Magyar Nemzet (2.o.) Egészséges Mindszenty-kultusz címekkel számolnak be a szombati, Parlamentben tartott, A köztünk élő Mindszenty című konferenciáról (Lásd március elsejei, A köztünk élő Mindszenty – konferencia a Parlamentben című tudósításunkat – a szerk.)

A Magyar Hírlapban Zinner Tibor jogtörténész nyilatkozik, aki Kuklay Antal nyugállományú plébánossal együtt megkapta az idei Mindszenty-emlékérmet. Sajnálattal szólt arról, hogy a mai fiatalok kevéssé ismerik az egykori hercegprímás bíborost. „Bár, ha lemennek az esztergomi bazilika kriptájába, láthatják a sírját. Az, hogy nem beszélnek róla, javarészt annak tudható be, hogy a hajdani egyházi főrang az időben már nagyon távol került tőlünk. Az sem elhanyagolható, hogy amit ő 1945-ben programként papi pásztorbotjára tűzött, az korunkra megvalósult. Az emberi és polgári szabadságjogok ma már evidenciának számítanak. Az sem segít, hogy a boldoggá avatása húzódik. Mivel nincs állandóan napirenden, így kevéssé marad szem előtt. A saját hallgatóim sem ismerik eléggé.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Imádság… 4.o.) közli, hogy az esztergomi képviselő-testület legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy Tokár Imre, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium igazgatója kérésének megfelelően a bazilika közelében a gimnázium alapítványa szobrot állíthasson Mindszenty Józsefnek. Az életnagyságú bronz alkotást Andrej Csizsik orosz állampolgár készítteti Vlagyimir Szurovcev szobrászművésszel, s az Imádság Magyarországért című művet a gimnázium alapítványának adományozza. A szobrot az esztergomi Várhegy oldalában állítják fel, ahol 1956-ban a békés tüntetők közé lövettek. Az alkotást a Mindszenty-zarándoklattal összekötött vallási eseménysorozathoz kapcsolódóan, május elején avatják fel.

Az erdon.ro Szívhez szóló üzenet című tudósítása szerint zsúfolásig megtelt a váradi Barátok temploma február 28-án, pénteken, katolikus és más felekezetekhez tartozó hívekkel egyaránt. A 17 órai szentmisén Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője tartott szentbeszédet, melynek középpontjában a Szűzanya példája, a Szent Család élete állt. Csaba testvér emlékeztetett rá: mindenkinek ismerős az a bibliai történet, amelyben a tizenkét éves Jézus nem tér haza szüleivel Jeruzsálemből, hanem az ő tudtukon kívül a templomban az írástudókat hallgatja és kérdezi. Mária és József a rokonok és ismerősök között keresi gyermeküket, majd visszafordulnak Jeruzsálembe, hogy ott folytassák Jézus felkutatását, és csak három nap múlva találják meg. A gyermek Jézus eltűnésének történetéből három tanulságot vonhatunk le: a Szent Család a gyermek eltűnése után nem vádaskodott, nem egymást hibáztatták, hanem összezártak, együtt keresték Jézust. „Milyen jó lenne, ha mikor gondok támadnak, akkor mi sem a mellettünk levőket okolnánk, hanem váll váll mellett együtt keresnénk a megoldást. A mai ember hajlamos arra, hogy a hibást mások között keresse. Ne pazaroljuk az időt mások hibáztatására, hanem együttes erővel keressük a megoldást” – figyelmeztetett Böjte atya. A második dolog, ami tanulságként szolgálhat az embereknek, hogy Mária nem adja fel a keresést: kopogtat, zörget és tovább kutatja fiát, nem savanyodik bele a kudarcba. A mai emberek olyan könnyen feladják vágyaikat, álmaikat, legyen szó munkahelyi gondokról vagy magánéleti kérdésekről. Az álmainkért bármilyen nehézség ellenére is küzdenünk kell, ha elsőre nem is sikerül, többszöri próbálkozásra Isten segítségével biztos menni fog. A harmadik tanulság pedig az, hogy a Szűzanya meg tudja őrizni lelki nyugalmát még egy ilyen nehéz helyzetben is, nem veszti el türelmét, nem borul ki, nem kiabál, békével, türelemmel végzi feladatát. „Annyi nyugtalan embert lehet látni a világban, veszekednek, civakodnak, ha valamilyen konfliktus támad. Milyen jó lenne, ha meg tudnánk mi is őrizni lelki nyugalmunkat. Bármilyen probléma esetében, ha nyugodtan meg tudjuk beszélni egymással, akkor hamarabb megoldódnak a gondok, és akkor egymást sem sértjük meg” – részletezte Böjte atya, hozzátéve, hogy Máriától nagyon sokat lehet tanulni, de a pénteki szentmisén e három dolgot domborította ki: az ő példája nyomán kell eljárnunk a mindennapokban. A szentmisén összegyűlt perselyes adományt a Barátok temploma Böjte atya árváinak ajánlotta fel.

A kronika.ro (Lélekben kell felnőni) interjút készített Husztig Róbert fiatal katolikus pappal, érmihályfalvi segédlelkésszel, aki elmondta: a gimnázium 12. osztályában döntötte el, hogy életét teljes egészében Istennek szenteli. „… akkor mondtam ki az igent az egyháznak. Mint ahogy a házasság szentségében történik. És biztos vagyok abban, hogy nekem egy életre szól a kimondott igen. Nagyon nagy hatással volt rám II. János Pál pápa életstílusa, de amikor haldoklott, akkor figyeltem fel arra, mennyire átélte a szentségeket. Úgy érzem, a Jóisten általa hívott engem. A döntés mégsem volt ennyire egyszerű, mert sportoltam, és addig ökölvívóként képzeltem el az életemet, ráadásul épp szerelmes voltam. Próbáltam harcolni magamban az egyre erősebb hívás ellen, valahogy úgy, ahogy Jákob harcolt az angyallal, és harc közben is látta az ég felé vezető létrát. Elfogadtam a gondolatot, hogy végeredményben a dönteni nem tudás is döntés, amikor pedig rájöttem, hogy hivatásom van, beléptem és kimondtam az igent.” Husztig Róbert vallja: a papnak „Lélekben kell felnőni a 21. századhoz, az orvos sem dolgozik 18. századi módszerekkel és eszközökkel. Krisztus viszont nem kötődik időhöz, ahogy a középkorban is, ma is lehet és kell is haladni a technológiával, mégis ugyanazt hirdetjük, mint a középkorban: Jézust. Csak a hozzá vezető eszközök lettek mások. A mai papnak ilyen szempontból nehezebb a dolga, nagy kihívást jelent például a Facebook, a Twitter helyes használata. Kísértés mindig, mindenütt van. A válasz rá, hogy az ember hogyan éli meg a hivatását. Én Istenre hagyatkozom, az energiámat az emberek szolgálatában használom. A cölibátus nekem elsősorban nem lemondást jelent, hiszen úgysem lehet meg mindenkinek mindene. Mondhatnám azt is, hogy az egyház az én feleségem, de inkább azt mondom, hogy osztatlan szívvel élek, az egyháznak kimondott igennel nemcsak az egyháznak, de mindenkinek felajánlottam a szívem. A fiatal pap keresi a barátokat, nem mindegy, hogy mennyire nyitott, ettől függ ugyanis, hogy öregkorban magányos lesz-e vagy sem. Én nem szeretnék magányos lenni, az emberek közt érzem magam igazán jól. Ferenc pápa azt mondta, az a jó pásztor, aki birkaszagú, aki mindig együtt van a nyájjal.”

Magyar Kurír