Napi sajtószemle

A karácsonyi szertartásokról

Külföldi hírek

A Népszabadság (Szigorúbb védelem… 1., 6.o.), a Népszava (Fellökték XVI. Benedek pápát 13.o.), a Magyar Nemzet (Rátámadtak a pápára 8.o.) és a Magyar Hírlap (Használjuk… 10. o.) is részletesen beszámolnak a pápai szertartásokról, kiemelve, hogy szolidaritásra és a válság közepette is békés együttélésre szólított fel XVI. Benedek pápa karácsonyi üzenetében. Közlik a lapok azt is, hogy kiderült: a Szentatyát csütörtökön elsodró, olasz-svájci állampolgárságú Susanna Maiolót több éve pszichiátriai problémákkal kezelték. A 25 éves nőt, aki már tavaly a karácsonyi szentmisén is a pápa közelébe akart férkőzni, őrizetbe vették, s egy meg nem nevezett egészségügyi intézménybe vitték kezelésre.

A Magyar Nemzet tudósítása szerint XVI. Benedek tegnap fáradtan, de láthatóan jó egészségi állapotban jelent meg a Szent Péter-bazilika központi erkélyén. A pápa vasárnap szegényekkel és hajléktalanokkal ebédelt együtt egy római népkonyhán.

A Népszava (13.o.) Sok ezren Izraelben című beszámolója szerint több mint 15 ezer ember vett részt Betlehemben karácsony éjszakáján az éjféli misén. A megjavult biztonsági helyzet miatt ez volt az utóbbi évek legmagasabb részvételi aránya – írja a lap. A Népszava arra is kitér, hogy Názáretben is pezsgő forgalom volt karácsony napjaiban. „A városba nagyon sok turista – köztük zsidó városok nem egy lakosa is – ellátogatott. A nyolcvanas-kilencvenes évekkel ellentétben, a karácsony – főleg az oroszországi bevándorlók hatására – a zsidó városokban is megjelent, főleg Jaftában. Sok üzlet kirakatában voltak karácsonyfák és Mikulások. A főrabbinátus meg akarta tiltani, hogy a szállodákban karácsonyfákat állítsanak, de a szállodatulajdonosok nagy része inkább a külföldi látogatók kívánságának tett eleget.”

Hazai hírek

A Népszabadság (Lehajolni… 3.o.), a Népszava (Egyházi vezetők… 3.o.), a Magyar Nemzet (Egyházi vezetők… 2.o.) is beszámolnak a katolikus és protestáns egyházak karácsonyi szertartásairól. A Magyar Hírlap (1.,2.o.) tudósításának főcíme: Balsors, ördögi kör, őrült hamisság, alcíme: Drámai képet festettek Magyarországról a keresztény egyházak vezetői, de látják a kiutat is Erdő Péter bíboros prímásnak a budapesti Szent István-bazilikában bemutatott éjféli szentmiséjéről a lapok kiemelik, hogy a magyar katolikus egyházfő leszögezte: a betlehemi történet ránk vonatkozik, a mi életünket változtatja meg, ezért van a karácsonyi öröm. Hozzátette: a hívőket ne zavarják meg azok a műsorok, amelyek éppen az ünnep szent napjaiban Jézus Krisztus személyéről annyi tudománytalan, történelmileg nem helytálló, ellenséges elképzeléssel árasztják el a világot. Erdő Péter kiemelte: a pásztorokhoz szólt az angyali örömhír, ők pedig másoknak is elbeszélték, amit láttak és hallottak. Ellenben a farizeusok és írástudók, „romlottak lévén, irigységből elhallgatták volna a világ megszabadításának titkát. A bíboros prímás hangsúlyozta: „mintha a pásztorok egyszerűsége az értelmiség, az írástudók felelősségére hívná fel a figyelmünket. Ha a világ bölcsei és gondolkodói, a közvélemény nagy formálói belebonyolódnak a különböző érdekek hálójába és nem tudják, nem akarják… továbbadni mindazt, amire az embereknek szükségük van ahhoz, hogy élhessenek…, akkor az igazság … megrendíti az egyszerű emberek szívét, és minden nehézség ellenére mégis utat talál az elesett emberiséghez”

A protestáns egyházi vezetők karácsonyi szertartásairól legrészletesebben a Népszabadság Lehajolni… 3.o.) és a Magyar Hírlap (Utánunk gyertek… Békességünk… 2.o.) tudósít. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyar Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a debreceni Nagytemplomban tartott karácsonyi istentiszteleten kifejtette: „Azt a kicsinyt, akitől nemcsak bolyongunk körbe-köre, aki elűzheti rosszkedvünk telét, Isten karácsonykor elküldte nekünk, hisz Jézus reményt hozott a világnak.” A Tisztántúli Református Egyházkerület püspöke a hívekkel zsúfolásig telt Nagytemplomban figyelmeztetett: 2009 karácsonyán az ünnepből „hacsak egy kicsi hiányzik,” akkor azt nem egy „uzsorakamatot hirdető cég hozhatja el nekünk, múló javakat kínálva.” A Népszabadság szerint Bölcskei a magát e jelszóval hirdető Providentre utalt. A püspök hangsúlyozta: Isten az, aki egy kicsiny gyermeket küldve teszi teljessé az ünnepünket. A gályában evező és körbe-körbe forgó hajót megjelenítő reklámfilmből kiindulva kifejtette: 2009 karácsonyán szükségünk van arra, hogy lássuk azt, aki kiszabadít bennünket az ördögi körökből, ebből a sehová sem vezető körbe-körbe evezésből. Bölcskei Gusztáv kritikusan fogalmazott akkor, amikor a koppenhágai klímacsúcsra utalva kijelentette: a világ hatalmasai összeültek, hogy gyermekeinkre még élhető Földet hagyjanak, majd dolguk végezetlenül távoztak, hogy menjen minden a régiben. Hazánkat illetően a református püspök így fogalmazott: „Húsz évvel azután, hogy azt hittük, véget ért a nyomorúság, azt kell mondanunk, hogy ott bolyongunk a puszta közepén, ahol voltunk. Mi másra van tehát szükségünk, mint a kicsire, akit Jézusnak neveznek, aki elvisz minket oda, ahol letelepedhetünk és megnyugodhatunk? Az előttünk álló időszakban sokan lesznek akik azt mondják, utánunk gyertek, tudjuk az utat” – utalt Bölcskei Gusztáv a közelgő választási kampányidőszakra. Leszögezte: a régi helyzetbe visszavezető körforgásból kiszabadítani csak Jézus tud, a hiányzó kicsiny, akit Isten nekünk adott. Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök püspöke a békesség isteni üzenetének fontosságát hangsúlyozta Győrött pénteki istentiszteletében: „Nem vonom kétségbe sokak őszinte békevágyát. Nem vonom kétségbe, sokan, hatalmasok és egyszerű kisemberek egyaránt őszintén sóvárognak azután, hogy végre békesség legyen a földön. Nem vonom kétségbe a politikusok őszinte szándékát. De azt látom, hogy valami mindig rosszul sikerül. Az őszinte szándékkal aláírt szerződések is a papírkosárban végzik. A legjobb szándékkal kimondott, elkötelezett mondatok is a porba hullnak. Nem beszélve az ügyeskedésekről, a hatalommániás őrültek hamisságáról, akik nem tudnak másképp elképzelni békét, nyugalmat, csak azt, hogy az ő lábuk a legyőzött ellenség torkára kerül… E békességre törekvésben valami mindig elromlik. Mégpedig azért, mert az emberek nem Istentől akarják megnyerni e békességet. Nem hiszik el, hogy minden emberi békétlenségnek – legyen családon belüli perpatvar, nemzetek, népek közötti feszültség, kirobbant háborúk, terrorizmus – valójában egyetlen oka van, az, hogy az ember nem békélt meg Teremtőjével, Urával. Ezt az alapkonfliktust, az emberi életet mérgező, feszültségekkel telit oldotta meg Jézus Krisztus. Õbenne, a betlehemi gyermekben van a mi békeségünk. Boldogok a békességre igyekezők, mert ők Isten fiainak mondatnak” – hangsúlyozta a püspök, hozzátéve: fontos üzenet, hogy Isten a kicsiségbe rejti a hatalmat. Nem királyi udvarba érkezett meg Jézus, hanem emberileg méltatlan körülmények közé, de Isten épp ezzel mutatja, hogy egészen mélyre hajlandó lehajolni hozzánk. (

Egyéb témák

A Magyar Hírlapban (13. o.) Lentner Csaba Caritas in Veritate címmel elemzi XVI. Benedek pápa enciklikáját, hangsúlyozva, hogy annak gondolatai az 1970-es évek óta regnáló liberális gazdaságpolitika minősítését és a jövőre vonatkozó változások igényét egyaránt megjelenítik. A cikkíró leszögezi: „A piac mindenhatóságába vetett hit, az erre épülő gazdaságpolitika összeomlott. Igazolást nyert, hogy a piacgazdaság sikere nem a szűken vett kereslet-kínálat összhangján és a korlátlan profit elérésében rejlik, sőt az a hatékony piacgazdaság, amelyben szilárdak a jogi, a közigazgatási és az erkölcsi alapok, ahol a szociális és pénzügypolitika egymással szinkronban van… Magyarország piacgazdasága sikertelen. A pénzügyi hiány mellett kialakult a társadalmi deficit, erkölcsi válságban tengődik a nemzet. A rendszerváltozás máig beteljesületlen. Ugyanakkor a változtatás szele már a levegőben van Magyarországon is. A formálódó új kor elvárásait megértve 2008 őszén a polgári ellenzék vezére a korlátlan nyereségvágyat, az offshore cégeket, a pénzből pénzt fialtató bankok és nemzetközi vállalatok mértéktelen nyerészkedését okolta a válság kirobbantásáért, 2009 őszét pedig a formálódó új gazdaságpolitika nemzetközi pilléreinek építésére fordította. Szükségünk van a 2009-ben is 19,2 százalékos ipari termelésnövekedést elérő kínai gazdaság 364 milliárd dolláros nagyságrendű fizetési mérleg-többletéből forrásokra, hogy a magyar állampapírpiacot és az új gazdasági irányvonal prioritásait biztonságosan finanszírozhassuk.” A cikkíró rámutat, hogy a pápai enciklika kifejti: „A globálissá lett piac az eddigiekben arra kapott ösztönzést a gazdag országokban, hogy olyan területeket keressen, ahová kihelyezheti az olcsó termékeket, azért, hogy sok helyi áru értékét leszorítsa, ezáltal növelje a vásárlóerőt, ezzel a növekvő fogyasztásra alapozott fejlődés ütemét saját belső piacai élénkítésére használja fel. Ezek a piacok a szociális biztonság hálózatának csökkenését hozták magukkal, cserébe a globális piacon elérhető versenyelőnyökért, ami súlyos veszélyt jelent a munkások és a családok alapvető jogaira.” Lentner Csaba megállapítja: „Ennek a folyamatnak az áldozata Magyarország. A liberális kormányozatok Mammont, a mértéktelen nyereségvágy és pénzszerzés istenét szolgálták. A magyar társadalom lelki és gazdasági erejét megtörték, jószágait elrabolták. A nagy pusztulás után kell, hogy legyen egy társadalom, amelynek vezérelve a valódi szeretet. A szeretet jelenti az Istennel és az embertárssal való személyes viszony valódi tartalmát. Baráti, családi, kisközösségi és makro-kötődésekben egyaránt. Ez vezethet el a társadalom és a gazdaság teljes értékű fejlődéséhez.”

Magyar Kurír