Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (7.o.) Ki kell űzni a konfliktust a térségből címmel számol be a Vatikánban tartott és tegnap befejeződött közel-keleti szinódusról, idézve XVI. Benedek pápát: „A keresztények a valós vallásszabadság megteremtésének és a vallási öntudat kialakításának elősegítésével járulhatnak hozzá a társadalmi fejlődéshez.”

Hazai hírek

Amint arról október 23-ai számunkban hírt adtunk (Állami kitüntetések október 23-án – a szerk.), több egyházi személyiség is részesült állami kitüntetésben. A Magyar Hírlapban (Bábel Balázs… 5.o.) a Kalocsa-kecskeméti érsek nyilatkozik. Emlékeztetett rá: „Mindszenty József hercegprímás 1956-ban üdvözölte, csodálatosnak nevezte a magyar társadalom szabadságvágyát. Valóban, hazánk történelme is bizonyítja, a szabadságért vannak, akik képesek az életüket is áldozni. Ez derült ki 1956 őszén is. A keresztény embernek azonban nem csupán a külső, de a belső szabadság is fontos, sőt. Ez utóbbit is el kell érnünk, Jézus Krisztust nem véletlenül nevezzük szabadítónak. Õ az, aki megszabadít bennünket a bűn rabszolgaságától, hogy képesek legyünk jót cselekedni.” Bábel Balázs kifejtette: „Október 23. a hazaszeretetről, illetve az összefogás, az együvé tartozás megtapasztalásáról is szól. Azokban a napokban, ha csak egy rövid ideig is, de valóban közösen cselekedett a nemzet. A felkelők nem nyúltak a másik vagyontárgyaihoz, a betört kirakatok érintetlenek maradtak, a felnőttek mellett pedig a fiatalok is hősiesen helyt álltak. Ez az, ami ma hiányzik a társadalomból. Az egyén, nem a közösség került a központba.” A főpásztor szerint elsősorban neveltetés által lehet ezen változtatni, de fontos a korszellem megváltozása is, „ugyanis az emberek többsége jellemzően ahhoz igazodik. Csak az igazi egyéniségek tudnak hatni a közgondolkodásra. Olyan vezetőkre van szükség, akik ebbe az irányba viszik az országot, akik az összefogás, a közösség fontosságát mutatják fel.”

A Népszavában („A gyerekekre vagyok a legbüszkébb” 13.o.) Böjte Csaba ferences szerzetes nyilatkozik, aki az általa alapított és vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozásáért és csaknem húszéves gyermeknevelő tevékenységéért vehetett át kitüntetést. Elmondta: „A kitüntetés nemcsak nekem szól, hanem 250 munkatársamnak és azoknak a gyerekeknek, akik hagyják magukat nevelni.” Csaba testvér emlékeztetett rá: nemcsak Déván, hanem szerte Erdélyben, 58 helyszínen összesen kétezer árva gyereket nevelnek-gondoznak. „Jóleső érzés, hogy ilyen magas szintről, ilyen díjjal bátorítanak. Az elismerés nemcsak bátorságot és önbizalmat ad, de a gyerekek felé is igazolja, hogy a jótett elnyeri jutalmát. Bár a díj erőt ad, a gyerekekre vagyok a legbüszkébb. Sok olyan van közöttük, aki az alapítvány indulása, 1992 óta felnőtt, családot alapított, egyenesbe ért” – mondta a Déva Szent Ferenc alapítvány vezetője. Hozzátette: ez az a munka, amit nem lehet abbahagyni, hiszen minden nap, minden gyerek, akik az otthonukba kerül, egy újabb feladat, újabb kihívás. „Minden nap az a feladatom, hogy bátorítsam, lelkesítsem a gyerekeket, segítsek felszabadítani a bennük rejlő értékeket… Hogy jót tegyünk, nem pénzkérdés, hanem a szándéké, amely belülről fakad. Ami munkát eddig ellenszélben végeztünk, remélem, a jövőben hátszéllel folytathatjuk.”

A Magyar Hírlapban (Pálos Miklós… 5.o.) a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke nyilatkozik, aki a magyar állam és az egyház közötti újszerű kapcsolatrendszer kidolgozásáért vehette át a kitüntetést. Pálos Miklós az Antall-kormány egyházügyi kapcsolatokért felelős államtitkára volt. Felidézte: „Amikor Antall József megbízott ezzel a feladattal, s államtitkárrá nevezett ki kormányában, négy dolgot kért tőlem: temessük el méltósággal, magyar földbe Mindszenty József hercegprímást, szervezzem meg kormánybiztosként a pápalátogatást, rendezzük az egyházi ingatlanok kárpótlásának ügyét, és építsek ki olyan, új szellemiségű kapcsolatrendszert a történelmi felekezetekkel, amely tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját. Mindig hangsúlyoztam, az állam nem akarhat beleszólni az egyházak tevékenységébe. Sajnos, az elmúlt években olyanok vezették az országot, akiket nyugodtan nevezhetünk a kommunisták utóvédharcosainak. Nem csodálkozom, hogy, miként az egész nemzettel, úgy a vallási közösségekkel sem bántak tisztességgel. Most azonban, úgy érzem, végre jól döntött a társadalom, és megindulhat a felemelkedés. Túljutottunk a mélyponton, s már jó irányba mennek a dolgok.”

Ugyancsak a Magyar Hírlap (A világsztár Liszt… 16.o.) beszámol arról, hogy Liszt Ferenc 199. születésnapján, pénteken mutatták be a 2011-es Liszt-emlékév programtervezetét. Eckhardt Mária, a Liszt Emlékmúzeum és Kutatóközpont főtanácsosa elmondta: kiemelt célként kezelik Liszt egyházi zenéjének a közönséggel való megismertetését, ezért a Krisztus-oratórium egy tételének fascimile kiadása mellett még két Liszt-kiadvány lát napvilágot a gondozásukban.

Magyar Kurír