Külföldi hírek
A Magyar Demokratában (32-33.o.) Hankó Ildikó Változó Vatikán címmel méltatja XVI. Benedek pápa eddigi apostoli szolgálatát. A cikkíró emlékeztet rá: „A bajor pápát személyes barátság fűzte II. János Pálhoz, így pontosan tudta elképzeléseit, amelyeket saját helyzetértékelése után meglepően új elképzelésekkel egészített ki. Csalódhattak azok, akik fanyalogtak Benedek pápa személyét illetően, mert túlzottan konzervatívnak, erőszakosnak, vaskalaposnak tartották, sőt a sajtó szöveges címkéket akasztott rá: ’Isten rotweilerének’ titulálták. Benedek pápa vállalta II. János Pál örökségét, folytatta a keresztény egységtörekvéseket, kitart az emberi élet védelme mellett és őrködik a világbéke fölött. Nem húzódik vissza a Vatikánba, azonnal reagál azokra az etikai, gazdasági, szociális és politikai kérdésekre, amelyek tévútra vinnék az emberiséget. Minden nemzeti konferencián megjelenik, vagy üzenetet küld véleményéről… Benedek pápa beváltja azokat az ígéreteit, amelyeket uralkodása elején tett. Sorra dönt meg olyan tabukat, amelyeket még az egyházon belül sem mindenki hitt. A vaskalaposnak titulált Szentatya sokkal rugalmasabb, mint a világ politikusainak jó része. Egyvalamiből nem enged: az életet védi minden körülmények között, mert ez ad igazi szabadságot minden embernek, azt is, hogy megszülessen, ha akar.”
Hazai hírek
A Magyar Demokrata (Velünk az Isten 33-37.o.) interjút készített Kocsi Györggyel, a Veszprémi Hittudományi Érseki Főiskola docensével, Zamárdi és Balatonendréd plébánosáról, aki elmondta: „Istennek az tetszene, ha őt befogadnánk szívünkbe, ezáltal megtisztítanánk szívünk sötétségét, és keresztény közösségben ünnepelnének a karácsonyt. A mai ember elfelejtette a közösséget, azt mondja, otthon is karácsonyozhatok. A falusi ember még tudta, hogy el kell mennie a templomba, a közösségbe. 1945 után a kommunista rendszer szétkergette a közösségeket, a besúgókkal az embereket egymással szembe állította… A legemlékezetesebb karácsonyom az volt, amikor katona voltam, és egyedül kellett eltöltenem a karácsonyt. Elővettem a Szentírást, és énekeltem. Annak ellenére, hogy egyedül voltam a körletben, szentmise nélkül, mégis beteljesedett a karácsony lényege. Akkor jöttem rá, hogy a keresztény ember sosincs egyedül, mert az Isten mindig velünk van. A karácsony is erről szól. A magányos embernek beszélnie kell Istenhez, még a bűneit is elmondhatja neki, Isten örülni fog, még a megtérő bűnös bűneinek is. Nem hiszek abban, hogy létezik teljesen magányos ember. Mert vagy Isten maga szólít meg bennünket, vagy küld valakit. Jézus nem beszél arról, hogy magányos voltam, és nem kerestetek. A magány a modern kor problémája, a vallástalanság és az ateizmus következménye. Régen a faluközösségekben olyan, hogy magányos ember, ismeretlen volt. A városokban váltak magányossá az emberek. Gyerekkoromban még abban versenyeztünk, hogy ki emlékszik jobban arra, melyik házban ki lakik, vasárnap pedig a fiatalok még meglátogatták az idősebeket is.” Az érseki főiskola docense leszögezte: „Az emberi létnek Isten nélkül, Krisztus nélkül és a karácsony misztériuma nélkül – hogy Isten szeretetből magára vette az emberséget, és hordozta a mi terheinket és bűneinket azért, hogy mi is hordozzuk egymás terhét, és bejuthassunk az ő országába – nem sok értelme van. Krisztus célt és értelmet adott minden ember életének. A mai ember a szingli életformában él, a tévé, számítógép előtt, és egyedül akar boldog lenni, a fogyasztás révén… A boldogság elsősorban Istentől függ, és nemcsak az embertől, és ezt soha nem vehetik el. Isten az életem, ő az atyám, az anyám, aki jobban szeret engem, mint én saját magamat. Ha az ember nem így keresi a boldogságát, mindig elégedetlen lesz. Ha valaki számára csak e világ létezik, mindent birtokolni akar, verseng, és csak az a fontos, hogy ő legyen a leggazdagabb. A válság mögött a pénzimádat, a Mammon áll, amiről Jézus is beszél. Ez a legvalósabb ateizmus, amely mindig gazdasági válságot idéz elő, mint most is.” Kocsi György egyúttal figyelmeztet: „Ha valakinek a szívében nem születik meg Krisztus, ha nem hangolódik rá a szépre, a jóra, a szeretetre, akkor lehet, hogy Krisztus hiába halt meg érte. Adja Isten, hogy idén karácsonykor ne legyen olyan ember, akiért Krisztus hiába halt meg, és kívánom, hogy ő minden ember szívében megszülessen.”
Ugyancsak a Magyar Demokratában (Hihetetlen erő… 14-16.o.) Csókay András idegsebész nyilatkozik, hangsúlyozva, hogy a közös pont a széthúzó magyar nemzet számára az egyik főparancs – „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” – lehet, ez a jézusi mondat „tulajdonképpen szolidaritást jelent, ami a jó értelemben vett baloldaliság egyik alapgondolata. A nemzeti érzelmű baloldalnak ez az erős vezényszava az evangéliumból eredeztethető. A másik szintén evangéliumi mondat: ’az igazság szabaddá tesz’ pedig a jó értelemben vett nemzeti liberalizmus alapgondolata. Õk Krisztus isteni lényegét nem feltétlenül ismerik el, de mint embert becsülik, talán még példaképük is lehet. A baloldaliság és a liberalizmus eszmerendszerének értékes része így Jézustól ered. Tehát a közös pont Krisztus emberi arca, és ez jó üzenet karácsony előtt. Csak az egy-két százaléknyi idegenszívű számára nem az, akik már nyolc éve irányítják az országot és teszik tönkre a kultúrát, oktatást, gazdaságot és az egészségügyet. Van remény, mert a fiatalok igénylik a hitet és a tudást. ’Istenhit és orvostudomány’ néven indítottam egy választható tantárgyat az orvosi egyetemen, amire majdnem kétszázan jelentkeztek. Az a tapasztalatom, hogy akkor tudunk hitet, reményt, szeretetet adni, ha személyes megtapasztalásainkat mondjuk. A tanok hirdetése kevés. Az életünkkel mutathatunk példát, különösen vonatkozik ez a vezetőkre. Nagy a felelősségük.” Az ismert idegsebész elmondta azt is: „Olaszliszka óta sokszor azt érezni, a kormány arra játszik, hogy polgárháborús helyzetet teremtsen. Fennállhat a polgárháború veszélye. Ezt a pár hónapot fegyelmezetten, türelmesen ki kell bírni. Amikor ökölbe szorul a kezünk és fel akarnánk emelni, akkor gondoljunk a kereszten elhangzott mondatokra: ’Bocsáss meg nekik atyám, nem tudják, hogy mit cselekszenek’. Emberi erővel már nagyon nehéz ezeket a dolgokat tolerálni, de Isten segítségével sikerülni fog.” Csókay András arra is emlékeztetett: „Mielőtt Krisztus megszületett, a nép csak várakozott, de mi már nemcsak várakozunk, hanem tudjuk, hogy egyszer már eljött, és megváltottak lettünk. Ne engedjük el a betlehemi gyermeket ez után a karácsony után, akkor nem lesz baj az országunkban, beleértve a politikát is. H evvel a békeszerző lelkülettel éljük az életünket, akkor ezt a gonosz állapotot le fogjuk győzni a hit és az ész erejével. Tudjuk, hogy ott van a fény az alagút végén! Én maximálisan optimista vagyok. Az egymás iránti szeretet adott esetben lemondást, áldozatot, önzetlenséget jelent, s ez fogja meghozni a nagy változást, és ennek következménye lehet egy kétharmados nemzeti hívő többség. A hiszékenység a legnagyobb ellenfelünk. A hiszékenységet csak a hit tudja legyőzni, ahogy a sötétséget is csak a fény. Hitben kell mindenkinek megerősödnie. Drámai változásokra van szükség, és talpra állhat az ország. Magyarország nem egyszer állt már talpra a semmiből. Hihetetlen erő van bennünk. Mindenki pótolhatatlan, egyetlen magyar ember sem pótolható. Nem szabad elmenni! A morális válságot kell legyőzni, és ez csak evangéliumi úton lehetséges. Ez magával hozza a gazdasági, a kulturális, az egészségügyi válság megoldását is. Ne gettóban éljünk bezárkózva, hanem bárkában, és folytassunk békeszerző párbeszédet mindenkivel, hogy mindenki beszálljon hozzánk. Legyen béke mindenkivel. Ez Jézus ’kampánya’! Így kell várnunk karácsony ünnepét!”
A Magyar Nemzet (Egyre többen… 2.o.) beszámol Vecsei Miklósnak, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnökének tegnapi sajtótájékoztatójáról. Vecsei mint a Hajléktalanokért Közalapítvány kuratóriumi elnöke azt kérte Herczog László szociális és munkaügyi minisztertől, hogy nyissák meg a krízisalapot a hajléktalanok számára. A kuratórium elnöke emlékeztetett: az elmúlt hetek világossá tették, hogy a válság megrendítette a társadalom legalsó rétegeinek lakhatási biztonságát, elsősorban az alkalmi munkavállalási piac rohamos szűkülése miatt sokan vesztik el lakhatásukat. A 2010-es költségvetés kevesebb támogatást biztosít számukra, mint az idei, munkatársaik már most jelzik, hogy egyre kevésbé bírják a feladatokat ellátni, mert egyre több ember él aluljárókban. Vecsei Miklós arra kért mindenkit: álljanak meg, ha veszélyben lévő embert látnak, hívjanak mentőt, vagy hívják a hajléktalanellátó diszpécserszolgálatát. A sajtótájékoztatón Kozma Imre, az idén húszéves Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke figyelmeztetett: minél több embernek éreznie kell a felelősséget a másik iránt, és erre karácsonykor is emlékeztetni kell.
Magyar Kurír