Napi sajtószemle

A Népszabadságban (12. o.) Fazekas Csaba A keresztfától az Erdőt címmel írja: „A szélsőjobboldal szokásosan vehemens sajtótámadásainak célkeresztjében új személy tűnt fel: Erdő Péter esztergomi érsek, aki bejelentette, hogy helyteleníti a politikai célú köztéri keresztállításokat. Az egyház közéleti megnyilatkozásaiban megszokott módon pártnevet nem említett, ám ugyancsak megszokott módon teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy a Jobbikról van szó.” A cikkíró szerint „az, hogy korábban az egyház nem tett ilyen egyértelmű célzást, önmagában jelzi: felismerték a Jobbik és az általa képviselt ideológia térnyerésének a veszélyét, még ha e mostani tiltakozás párhuzamba is állítható a radikálisok szavazatszerzésével kapcsolatos fideszes félelmekkel. Orbán Viktor pártjainak – a Fidesz-KDNP-nek – ugyanis nagyon fontos a történelmi egyházak támogatása mind a választásokon, mind azt követően.” A cikkíró ugyanakkor hangsúlyozza: „… a Jobbik már régóta van annyira magabiztos, hogy ne kelljen tartania elkötelezett híveinek ideológiai elbizonytalanodásától a Magyar Katolikus Püspöki Kar rosszallása miatt. Megteheti, sőt mindent el is követ, hogy ne kelljen látnia a keresztfától az Erdőt, vagyis a kereszténység politikai céljai szolgálatába állított elemei mögött a katolikus egyház valódi spirituális és közéleti felfogását.”

A Népszava (Nyílt… 3.o.) idézi Jóri András adatvédelmi biztost, aki elmondta: hozzájuthatnak az egyházak azokhoz az adatokhoz, amelyek a részükre felajánlott személyi jövedelemadóra (szja) vonatkoznak. Közérdekű adatnak minősül, ezért nyilvános az APEH kezelésében lévő, az egyes egyházak részére adójuk egy százalékáról rendelkezők száma. Így akár megyei bontásban, felekezetek szerint, a rendelkezésre jogosultak létszámával együtt is megtekinthetők ezek az adatok. A lap emlékeztet rá: a református zsinat lelkészi elnöke korábban levélben érdeklődött, van-e lehetőség arra, hogy az szja egy százalékának a református egyház mint kedvezményezett az adatokat régiónkénti bontáson túl megyei bontásban, felekezet szerint is megismerjék.

A Magyar Nemzet RTV mellékletében (Lehetőség… 2.o.) Hofher József jezsuita pap, a kispesti Jézus Szíve-templom plébánosa nyilatkozik, aki régóta foglalkozik cigánypasztorációval. A vezetésével Tápiószecsőn létrehozott és jelenleg a budapesti nyolcadik kerületben, a Mátyás téren működő Szeretet Iskolájáról elmondta: „A dolgozók általános iskolája megszűnt; azokkal az emberekkel, akik csak néhány osztályt végeztek, és később szeretnének továbbtanulni, rajtunk kívül nem foglalkozik más. Jelenleg húsz-harminc felnőttet oktatunk, két-három tanulóra jut egy segítő vagy önkéntes, akik szaktanár irányításával végzik a teendőiket. A hozzánk járók többsége már nagyon régen ült az iskolapadban, így legtöbbször írni, olvasni is meg kell tanítanunk őket. A végleges tantervet az intézmény vezetője, Szemes Zsuzsanna szakpedagógus dolgozta ki. Bízom benne, hogy a jövőben – támogatások segítségével – egyre több iskolát nyithatunk, hiszen minden jel arra mutat, hogy nagy szükség volna rájuk.” A jezsuita szerzetes emlékeztet rá, hogy a rendszerváltozást követően rengeteg ember vált munkanélkülivé. „Több generáció felnőtt úgy, hogy a szüleit sem látta dolgozni. Nem állítom, hogy az egyéni felelősség nem játszik szerepet abban, hogy ilyen rosszra fordult a helyzet, de a munka nélkül maradt cigányok senkitől nem kaptak hatékony segítséget. Ezt tetézte az elmúlt évtizedben egyre intenzívebbé váló demográfiai válság. Régóta sejteni lehetett, hogy feszültséget fog okozni, ha egy olyan településen, ahol a lakosság hetven százaléka a többségi társadalom tagja, az iskolába nyolcvan százalékban a kisebbséghez tartozó gyerek jár. Elkezdődött az iskolai szegregáció, a liberális oktatáspolitika, a követelmények megszüntetése, a rossz segélyrendszer csak tovább súlyosbította a helyzetet.” Hofher József figyelmeztet: ha a következő kormány a cigánykérdésen, az oktatáspolitikán akar spórolni, „bármi megtörténhet. Szigorú követelményrendszer kidolgozására, osztályonként több tanárra, segítőre, integrált oktatásra volna szükség. Ez rengeteg pénzbe kerül, természetesen könnyebb azt mondani, hogy előbb a gazdasági mutatókon javítsunk, csak utána foglalkozzunk a nevelésüggyel, a kisebbségi kérdéssel. Pedig hosszú távon az oktatáspolitika fontosabb, mint az ország pillanatnyi helyzete!” A egyházak szerepét illetően a pap szerzetes úgy véli: „Fontos volna ráébreszteni az embereket, hogy nincs értelme szélsőséges szólamoknak hinni. Persze, ez nem könnyű, hiszen a médiából ömlik a cigányellenes propaganda, ráadásul az egyház sem áll a helyzet magaslatán. Sokszor maguk a papok is osztják a radikális nézeteket. Ha a lelkipásztor idegenkedik a cigány hívektől, akkor mástól sem várhatjuk, hogy szeresse őket.” P. Hofher József meggyőződése, hogy az a párt, amelyik a cigányok mellé áll, „maga alatt vágja a fát. A jelenlegi társadalmi hangulatban szerintem egyetlen szervezet sem fog markáns cigánypolitikát a zászlajára tűzni.” Egyúttal leszögezte: „Sem vagyontárgytól, sem a bőrszíntől nem függ az ember méltósága. Mindannyian Isten gyermekei vagyunk.” Hofher József a Megváltó megszületésének közelgő ünnepéről elmondta: „Az advent, a karácsony reményt adó időszak, amely segít, hogy erőt gyűjtsünk az elkövetkezendő esztendőre. Karácsonykor csoda történt, Isten emberré lett, magára vette a szenvedéseinket. A szenvedés nem Istentől van, mi emberek zúdítjuk egymásra a rosszat. Mindazonáltal a fájdalom, a kín – bár nem mindig vesszük észre – üdvös is lehet, hiszen bölcsebbé tesz… A jövő évtől azt remélem, hogy a kreatív, gondolkodó embereknek végre lehetőségük lesz cselekedni. Hogy a szegénység megszüntetését célul kitűző erők összefognak. Hogy felfigyelünk a társadalmunkban fellelhető értékekre, hogy észrevesszük azt a sok jó szándékú embert, aki csak arra vár, hogy segíthessen.”

A Magyar Nemzet (Mesék, imák CD-n… 16.o.) közli, hogy magyar, lovári és beás nyelvű mesék, imák, vallomások, töredékek hallhatók a Magyar Katolikus Rádió, a Hungarofest Kht. és az ezeréves Pécsi Egyházmegye gondozásában kiadott, Testvérek vagyunk az Úrban című, kétlemezes hangzóanyagon. Az első részben Szent Lukács evangélista írásainak részletei – Tarjányi Béla professzor válogatásában – hangzanak el Jónás Gabriella, Szegedi Dezső előadásában magyar és lovári nyelven. Nyári Oszkár, Jónás Judit, Oláhné Csemer Darinka, Mata András pedig a születés, halál, feloldozás témáját feldolgozó lovári és beás dalokat énekel a második lemezen. Az utóbbiak, a vallásos népi irodalomból táplálkozó nóták, Bari Károly költő, Erdész Sándor néprajzkutató, Kovalcsik Katalin, Dúl Géza plébános gyűjtései közül valók. A folklórlemez Erkel Ferenc Himnuszával zárul, a lap szerint „utalva talán arra, hogy az egy országban élő embereknek etnikai hovatartozástól függetlenül szüksége van kapaszkodókra, olyan szellemi értékekre, amelyek láthatatlanul is, de összekötik őket. A katolikus egyházmegye támogatása is ezt tükrözi, valamint az elfogadást, a testvéri szeretetet és a harmonikus egymás mellett élés eszméjét hirdeti.”

A Magyar Hírlap (Könyvvásár… 15.o.) közli, hogy a Magyar Ferences Könyvtár advent negyedik vasárnapján könyvvásárt rendez másodpéldányaiból a budapesti Ferenciek terén álló templomuk földszinti hittantermében. A szabadon elvihető könyvekért cserébe adományokat várnak, amelyekből a ferences gyűjteményt fejlesztik majd. Több száz, javarészt teológiával, történelemmel, irodalomtörténettel foglalkozó könyv között lehet válogatni, valamint megvásárolhatók a ferences jubileumi év kiadványai is.

Magyar Kurír