Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (6.o.) Lovas István Európa muzulmán problémája címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy egy Svájcban november végén megtartott népszavazáson az urnákhoz járuló polgárok 57,5 százaléka nemet mondott a minaretek további építésére az alpesi országban. A cikkíró rámutat, hogy a tilalom hatalmas visszhangot keltett világszerte, azt nemcsak a svájci politikai elit nagy része ítélte el, de a Vatikántól az ENSZ emberjogi főbiztosán át a legnagyobb emberjogi szervezetekig sokan és sok intézmény. A minaretépítési tilalom „nemcsak a Bern által aláírt nemzetközi szerződéseket sérti, de ellentétes a svájci alkotmány alapértékeivel is. Ezért várható, hogy azt akár a svájci legfelső bíróság is hatályon kívül helyezi, vagy elítélő határozatot hoz a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.” Lovas szerint torz kép az, amit a muzulmán, illetve arab országokban uralkodó vallásszabadság hiányáról festenek egyes európai elemzők. Kifejti: „A világ hatvan olyan országában, ahol a muzulmán vallás többségi helyzetben van, Szaúd-Arábián kívül… a vallásszabadságot törvény garantálja. Sőt Szíriában és a térség számos országában a keresztény templomoknak ingyen víz és villany jár, mentesek többfajta adó alól, és az ezen országokban élő keresztények szabadon építhetnek új templomokat vagy restaurálhatják a régieket. Szaúd-Arábia mellett egyébként Katar…, noha engedélyezi a keresztény templomok építését, a templomtornyokét tiltja, csakúgy mint bennük a harangok elhelyezését. Tiszta Svájc.” A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy jelenleg az Európai Unió ötszázmillió lakosából húszmillió a muzulmán. Az arány négy százalék, de az iszlám így is Európa második legnagyobb vallása. Lovas állítja: „Hogy a muzulmánok Európában vannak, arról leginkább a régi gyarmatosító hatalmak – elsősorban Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Hollandia – rossz lelkiismerete tehet. Eközben azt senki nem hajlandó megemlíteni, hogy a munkaerőhiányt – a betelepülést kiváltó ok – lehetett volna a közel-keleti séma átvételével is megoldani: minden külföldi munkavállaló addig tartózkodhat beutazási országában, ameddig munkaszerződése tart.”

Hazai és határon túli hírek

A Magyar Hírlap (Emléktábla… 4.o.) beszámol arról, hogy Erdő Péter bíboros prímás, Esztergom-budapesti érsek leplezte le szombaton az október 31-én boldoggá avatott Meszlényi Zoltán vértanú püspök emléktábláját a zuglói Páduai Szent Antal-templomnál, majd szentmisét mutatott be. A lap emlékeztet rá: 1941-ben Meszlényi Zoltán tette le a Bosnyák téri templom alapkövét, ezért a helybéli hívek azóta is szeretettel őrzik emlékét. Az 1951-ben a kistarcsai internálótemplomban a kegyetlen bánásmód miatt meghalt püspök tiszteletére kiállítást is rendeztek korabeli dokumentumok felhasználásával. Érdekesség, hogy Meszlényiről egyetlen filmfelvétel maradt fenn, amely a zuglói alapkőletételen készült – írja az újság. Idézi a lap Bárány Béla plébánost, aki elmondta: a mártír püspök példája nemcsak a hívő embereknek, hanem az egész Kárpát-medencei magyarságnak sokat jelent. Megmutatta, hogy az ember az élete árán is kitarthat a hite mellett.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Ünnepi előadás… 16.o.) közli, hogy hetedszer turnézik Erdélyben a negyven éve alapított Térszínház. A társulat december 19-én tizenegy órakor a Böjte Csaba vezetette Dévai Szent Ferenc Alapítvány és Parajd város felkérésére a sóbánya kápolnájában mutatja be Karácsonyi misztérium című játékát. Bucz Hunor, a Térszínház vezetője, a darab rendezője a lapnak elmondta: „A nyáron Szovátán játszottunk a dévai alapítvány meghívására, ekkor volt alkalmunk a parajdi bányásznapon is fellépni. Ennek eredménye, hogy most Erdély legnagyobb gyermekkarácsonyán, több ezer gyerek előtt játszhatunk. A darabot erdélyi betlehemes szövegekből, népi énekekből állítottam össze. Hajdanán, Jézus születésének történetét gótikus katedrálisokban adták elő, ez a szokás innen szivárgott be a paraszti kultúrába, és lett belőle betlehemes játék. A tiszta szobában a gazda mint a családi otthon kápolnájában nézhette végig családjával a betlehemi történetet. A mi játékunk pedig megtartja a családi otthon melegét és a nagy térhez alkalmazkodva a gótikus játék térszimbolikáját.”

Magyar Kurír