Külföldi hírek
A Népszabadság (Kéznyújtás… 7.o.), beszámolva Christian Wulff törökországi látogatásáról, kiemeli, hogy a német államfő többször szóvá tette a vallásszabadság kérdését. Szent Pál apostol szülővárosában, Tarsusban tartott ökumenikus istentisztelet alkalmából is alapvető jognak nevezte, hogy a muzulmán többségben élő százezer keresztény mindenfajta állami korlátozás nélkül gyakorolhassa hitét. Emlékeztetett rá, hogy a Németországban – Európa vezető gazdasági hatalmában – élő több mint négymillió muzulmán szabadon gyakorolhatja vallását.
Hazai hírek
A Magyar Hírlapban (17.o.) Cey-Bert Róbert Gyula Ápoljuk istenhittel a gyökereinket címmel idézi fel, hogy 1972 és 1975. között többször találkozott Mindszenty József bíboros hercegprímással a bécsi Pázmáneumban, és minden alkalommal hosszan elbeszélgettek. A cikkíró leszögezi: „Kivételes személyiségének lélekerősítő kisugárzása volt, sem a kínzás, sem a kommunista hazugsággépezet ördögi stratégiája, sem a Vatikán cserbenhagyása nem volt képes megtörni. Hite és magyarsága sziklaszilárd volt. Nagyon fájt neki, hogy 1974 elején a magyar kommunisták nyomására a pápa megfosztotta esztergomi bíboros prímási székétől és helyére egy olyan főpapot nevezett ki, aki engedelmesen együttműködött a Kádár-rendszerrel. Ma már világosan látszik, hogy a vatikáni döntés sok kárt okozott a katolikus egyháznak.” A szerző idéz a bíboros hercegprímással 1974. október 19-én készült beszélgetésből, amelyben Mindszenty József azt mondta: „A kommunista rezsimmel való politikai kompromisszum a könnyebbik út követését jelentette, nem a nehezebbét, amelyen maga Jézus Krisztus is végigment a kereszttel.” A mártírsorsú főpásztor a következő üzenetet küldte a jövő magyar ifjúságának: „Ne felejtsék el történelmünket, okuljanak belőle és ragaszkodjanak őseink hitéhez és eleink értékes hagyományaihoz. A fa gyökér nélkül nem állhat. Ha gyökere elpusztul, a fának vége. A magyar fa gyökerei a történelmi értékeinkből, ősi, szép és másoktól megkülönböztető hagyományainkból táplálkoznak. Ápolja a jövő magyar ifjúsága ezeket a gyökereket. Ápolja és védje még akkor is, ha fagyos a föld a magyarság telében. Ha majd eljön a magyar tavasz, a fa ismét rügyezni kezd, kivirágzik, és lombjai madártól fognak visszhangozni. A rügy, a virág és a jövő magyarsága csak akkor hozhat egészséges gyümölcsöt, ha a fa gyökereit istenhittel ápolják. Ezt üzenem a következő évtizedek, és különösképp a jövő század, a 2000-es évek magyar ifjúságának. Kérlek, ha Isten segítségével megéred, közvetítsd ezt az üzenetet feléjük.”
Ugyancsak a Magyar Hírlap (Nyolcvanéves… 13.o.) emlékeztet rá, hogy nyolcvan évvel ezelőtt adták át Szeged jelképét, a belvárosban álló fogadalmi templomot, ismertebb nevén a szegedi dómot. Az eseményre nagyszabású rendezvénnyel emlékezik vasárnap délután négytől a püspökség, a hálaadó szentmise után a Dóm téren gálaestet tartanak, amelyet Koltay Gábor filmrendező visz színre. Fellép többek között Pitti Katalin operaénekesnő, Rékasi Károly színművész, Varga Miklós és Miller Zoltán énekesek. Kiss-Rigó László, Szeged-csanádi megyéspüspök a lapnak elmondta: a szegedi dóm eredetileg fogadalmi templomnak épült, de közbeszólt Trianon: így a Temesvárról átköltöző püspökség igényeinek megfelelően alakult az építkezés, a kapcsolódó intézményekkel: szeminárium, egyetem, más egyházi épületek. A munkálatok 1930 októberében fejeződtek be. „A komplexus fontos szerepet tölt be Szeged kulturális intézményrendszerében, sőt, a Dóm tér legfőbb színtere a város közösségi életének” – mondta a főpásztor.
Szintén a Magyar Hírlap (Keresztény fiatalok… 3.o.) közli: az evangélium értékei iránt elkötelezett fiatalok jelentkezését várják a jövő év elején induló Apor Vilmos Közéleti Kollégium programban. A Lakitelek Népfőiskola és a Keresztény Demokrata Fórum egyesület közös szervezésében létrejövő képzés azokat a Kárpát-medencei, 18-35 év közötti katolikusokat szeretné megszólítani, akik hivatást éreznek arra, hogy az alapvető emberi értékek alapján kapcsolódjanak be a magyar közéletbe. A program Kiss-Rigó László Szeged-csanádi megyéspüspök, Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Salamon László kereszténydemokrata képviselő védnökletével jött létre. Szalma Botond képzési igazgató elmondta: „A tanfolyamon a közszolgálat iránt érdeklődő hívő jelentkezőket politikai, közigazgatási, közösségvezetői hivatásuk betöltésére készítjük majd fel. Miközben a hallgatókat megerősítjük elhivatottságukban, közösséget is építünk.” A jelentkezéseket október 31-éig várják, e-mailben.
A Magyar Nemzet (Keresztény… 4.o.) közli, hogy nemzeti ünnepünkön, október 23-án kezdi meg működését az első olyan közéleti portál, amely nem elsősorban tematikájában, hanem értékrendjében tükrözi majd a keresztény értékeket. Az oldal főszerkesztője, Balavány György, a Magyar Nemzet volt publicistája a lapnak elmondta: a Mindennapi.hu célja, hogy „ne befelé forduló, csak kevesek számára érthető és elfogadható módon közvetítse a keresztény értékeket, hanem az, hogy a professzionális szakmai teljesítményen, illetve a honlap tartalmán keresztül a szélesebb közvéleményt is megismertesse azokkal.” A honlapon lesznek politikai és gazdasági témájú írások is. A mérce kizárólag a hittel vállalt értékrend lesz, nem a pártpolitikai elkötelezettség. Balavány szerint ugyanis „a végéhez közeledik az a szembenállás, amely egyfajta harci reflexek nyomán kitermelte az ’aki nincs velünk, az ellenünk van’ logikát. Az úgynevezett liberális és baloldalon is vannak olyanok, akik a keresztény értékeket magukénak vallják” – mondta a portál főszerkesztője. Ezért vannak a szerzők között a HVG és az Index munkatársai közül is. A szerzők több felekezetet is képviselnek, ilyen irányú megkötés nincs, viszont „olyan vallási csoportosulások, botrányos kisegyházak nem férnek bele a lap értékrendjébe, amelyek teológiailag vagy gyakorlatukban, esetleg politikai kompromittálódottságuk miatt távol állnak a bibliai tanítástól.” Az oldal állandó bloggerei között lesz többek között Böjte Csaba ferences szerzetes, Balog Zoltán államtitkár, Visky András író, Süveges Gergő televíziós riporter.
Magyar Kurír