Napi sajtószemle

A Magyar Hírlap (2.o.) Mindenkit megilletnek az emberi jogok címmel számol be a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata kiadásának évfordulója kapcsán megtartott ülésről, részletesen ismertetve Erdő Péter bíboros prímás – az akadémia levelező tagja – előadását. A magyar prímás leszögezte: az egyház az emberi jogok fogalmának teljes és szilárd értelmét adó tanítása reális alternatívát kínálhat a szélsőséges relativizmussal és annak nem kívánatos társadalmi következményeivel szemben. Az emberi jogokban az egyház korunk által felkínált, kivételes lehetőséget lát arra, hogy megerősítésük révén „világszerte hatékonyabb legyen az emberi méltóságnak mint a teremtő Isten által a teremtménybe oltott jellegzetességnek elismerése és fejlődése.” Ebből következik, hogy az egyház szerint az emberi jogok mindenkit megilletnek, ugyanis forrásuk nem az emberek puszta akaratában és kívánságában, nem az államban és a közhatalomban keresendők, hanem magában az emberben – és a teremtő Istenben. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata kapcsán Erdő Péter elmondta: az egyház ezekről a jogokról a szolidaritás összefüggésében szól, hangsúlyozva a jogok és kötelezettségek elválaszthatatlanságát. A manapság jelentkező kísértés különböző harmadik és negyedik generációs emberi jogok elfogadtatására a parlamenti lobbizás különféle eszközeivel másféle háttérből indul ki. A mindenki által elfogadott etikai értékek nyújthatnának megfelelő alapot magának a demokráciának is, ám amikor ezeket „az elfogadásukhoz szükséges egyetértés megszerzésének játékával határozzák meg”, akkor már csak az egyéni szabadság joga marad ahhoz, hogy szinte korlátozás nélkül kifejezze magát. Ezzel az igazságosság rendjére épülő, hiteles demokrácia alapjai kerülnek veszélybe. A szabadság túlzott és egyoldalú hangsúlyozása pedig ahhoz vezethet, hogy az objektivitást is a szabadság korlátozásának tekintik. A bíboros, idézve II. János Pál pápát, kiemelte az élethez való jogot, amelynek „szerves részét képezi az a jog, hogy a magzat a fogantatás után anyja méhében növekedjék, továbbá a jogot ahhoz, hogy ki-ki nem bontott családi kötelékben és személyisége fejlődéséhez kedvező erkölcsi környezetben éljen.”

A Népszabadság (Magyarország… 1.,5.o.), beszámolva a Parlamentben tegnap rendezett, Magyar-zsidó együttélés – együtt a közös jövőért című konferenciáról, egy fotót közöl, amelyen Erdő Péter bíboros prímás köszönti a rendezvény díszvendégét, Elie Wiesel Nobel-békedíjas írót. A magyar prímás mellett Tempfli József nyugalmazott nagyváradi püspök látható.

A Magyar Nemzet (Németh Sándor… 2.o.) közli, hogy idén Németh Sándornak, a Hit Gyülekezete vezető lelkészének ítélték oda az izraeli parlament és a Zsidó Világkongresszus közös díját, elismerve ezzel az antiszemitizmussal és az Izrael-ellenes szélsőségesekkel szembeni több évtizedes kiállását.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Márton Áron… 2.o.) beszámolója szerint az Aracs című délvidéki magyar folyóirat kapta tegnap a Bethlen Gábor Alapítvány idei díjátadó ünnepségén a Márton Áron-emlékérmet.

A Magyar Hírlapban (5.o.) Várkonyi Balázs Művelt, tehát veszélyes címmel emlékszik a száz évvel ezelőtt született Melocco Jánosra, az Új Ember egykori újságírójára, akit 1951. február 22-én éjjel a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett kommunista hatalom kémkedés hamis vádjával kivégeztetett. A lap azt is közli, hogy a katolikus újságírás vértanúja emlékét megörökítő táblát avatnak ma Budapesten, délután ötkor, a belvárosi ferences templom előtt. A megemlékezést a MÚOSZ, az Új Ember szerkesztősége és a ferences rend tartja. Az ünnepségen Rogán Antal, a kerület polgármestere, Papp Tamás, az Új Ember főszerkesztője és Szikora József, a MAKÚSZ elnöke emlékezik, majd a táblát P. Hegedűs Kolos templomigazgató áldja meg. (Az évfordulóra időzítve jelent meg az Új Ember Kiadó gondozásában a Mint a Nap című kötet, amely válogatást tartalmaz Melocco Jánosnak az Új Emberben megjelent írásaiból. A kötet részletes ismertetésére hamarosan visszatérünk – a szerk.)

Magyar Kurír