Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (7.o.) A franciák fele ellenzi a mecsetet címmel ismerteti a francia Le Figaro című lapban megjelent, az Ifop közvélemény-kutató által végzett felmérés eredményét, amely szerint a franciák 41 százaléka ellenzi új mecsetek építését, 46 százalékuk pedig új minaretek építését. A megkérdezettek alig 19 százaléka támogatja a mecsetek építését. A franciák 36 százaléka közömbös a kérdést illetően. Húsz évvel ezelőtt a franciák 38 százaléka nem kívánt mecsetet látni lakhelye közelében, de a következő évtizedben csökkent az elutasítás: 2001-ben már csak 22 százalékuk ellenezte azok építését.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek 

A Magyar Nemzetben (A szegények érseke 10.o.) Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga, Honduras első bíborosa, Tegucigalpa érseke nyilatkozik, aki a közelmúltban kapott díszdoktori oklevelet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtudományi Karán. Elmondta, hogy egyértelműen II. János Pál pápát tekinti példaképének, „aki Isten szolgájaként vállalta, hogy utazásaival, üzeneteivel fáradozik a közjóért, a világ békéjéért, ezért sokan az utazó pápának nevezték. Õ ezt tudatosan vállalta. Az emberek többsége ugyanis nem tud Rómába jönni, és sosem láthatják a pápát, tehát ő megy el hozzájuk. Hondurasban csak egyszer járt egyetlen napra, 1983-ban. De azóta az emberek teljesen megváltoztak, és ettől kezdve nőtt meg a papi hivatást választók száma.” A főpásztor elmondta: „Hondurasnak tíz évig tartó küzdelem után sikerült elérnie, hogy a nemzetközi pénzintézetek elengedjék az ország külső adósságát. És így nem kell fizetnünk évente négyszázmillió dollárt a nemzetközi bankoknak csak a kamatokra, és abban állapodtunk meg, hogy ezt az összeget a szegénység enyhítésére fordítjuk, de sajnos – és ez különösen fájt nekem – Manuel Zelaya, aki az utóbbi 16 hónapban belevágott Hugo Chávez XXI. századi szocializmusának megvalósításába, ehelyett korrupcióra fordította. Ugyanakkor Zelaya elnökségének első éveiben sok mindent elért, de azért bukott meg, mert örökre a hatalomban akart maradni.” Manuel Zelaya valamikor Maradiaga bíboros tanítványa volt, és a főpásztor szerint, ha tovább tanítja, akkor a volt elnök most pap lenne. Erről elmondta: „Ahogy én látom, Zelaya jó ember, ám sajnos engedett becsvágyának, de főleg Chávez azon tervének, hogy ő is húsz évig maradhasson hatalmon. Ekkor akarta módosítani az alkotmányt, hogy újraválaszthassák. Ez nem volt lehetséges, ezért távoznia kellett.” A hondurasi politikai helyzet polgárháborúhoz közeli. Az érsek elmondta, hogy részt vesznek a tárgyalásokon, „de sokkal inkább a háttérbe húzódva, mivel ma már kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen most már nem annyira ideológiáról van szó, mint a ’80-as években. Akkor marxista gerillák harcoltak El Salvadorban, Guatemalában és Nicaraguában; napjainkban viszont alapjában véve a kábítószer és a korrupció határozza meg a konfliktusok lényegét. És így már jóval nehezebb tárgyalni. Ennek ellenére segédpüspökömmel sikerült felvennünk a kapcsolatot a brazil nagykövetségre menekülő volt elnökkel, hogy keressük a megbékélés lehetőségeit.”

A Népszabadság (3.o.) Erdő Péter bíboros elutasítja a politikai keresztállításokat, a Népszava (3.o.) Nem lehet a politika díszlete a vallás, a Magyar Nemzet (2.o.) Erdő bíboros: milliárdokkal tartoznak, a Magyar Hírlap (4.o.) „Feszített és takarékos költségvetés” címekkel számol be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) tegnapi sajtótájékoztatójáról.

A Magyar Hírlap (Jövőre tolták… 4.o.) összeállításából kiderül: a jövő évre halasztotta a kormány az egyházi iskoláknak még a 2008-as év után járó kiegészítő támogatás összegének megállapítását. Ezek szerint hiába tiltakoztak a szerintük törvénysértő szocialista javaslat ellen – írja Kacsoh Dániel. Pósán László, a parlament alkotmányügyi bizottságának fideszes tagja arcátlanságnak nevezte az indítvány megszavazását. A képviselő elképzelhetőnek tartja, hogy pártja az Alkotmánybírósághoz fordul, ha az Országgyűlés elfogadja a zárszámadási törvényt, amelynek része a jogsértő módosítás. Pósán elképzelhetőnek tartja, hogy Sólyom László államfő nem írja alá a jogszabályt, mert abban több, az alaptörvénnyel ellentétes rész is van. A politikus kijelentette: a kormányzat évek óta nem fizeti ki az egyház iskoláknak a törvények alapján járó támogatást.

Magyar Kurír