Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzetben (15.o.) Hegyi Zoltán Boldogság címmel méltatja a 2005-ben elhunyt II. János Pál pápa érdemeit. A cikkíró „lenyűgöző, karizmatikus” személyiségnek nevezi Karol Wojty³át, akinek hatása ma is rendkívüli, „A fiatalok imádják, mint egy rock and roll sztárt, a Vatikánban a mai napig az ő képével díszített kegytárgyak fogynak a legjobban.” Hegyi Giacomo Battiato: Karol – A pápa, aki ember maradt című, kétrészes filmjét is méltatja, valamint emlékeztet rá, hogy a II. János Pál által boldoggá, majd szentté avatott, stigmatizált Pio atya 1946-ban azt mondta a hozzá elzarándokló, abban az évben felszentelt Karol Wojty³ának: „Egy napon a tiéd lesz a legmagasabb tisztség az egyházban.” Hegyi Zoltán az olvasók figyelmébe ajánlja az Etalon díszdobozos kiadványát: Madame Katharina Tangari Történetek Pio atyáról című könyvét, Carlo Carlei Pio atya – A csodák embere című játékfilmjét és a Feszület kereszt nélkül című, Massimo My által rendezett dokumentumfilmet.

A Magyar Demokratában (33-34.o.) Sayfo Omar Keresztes háború címmel készített összeállítást abból az alkalomból, hogy a közelmúltban az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott egy anya panaszának, aki úgy vélte, hogy a keresztény jelkép akadályozza abban, hogy saját világnézete szerint nevelje gyermekeit. A cikkíró rámutat, hogy az itáliai keresztbotrány nem elszigetelt eset. Egyúttal idéz a milánói Corriere della Sera című napilapból: „A strasbourgi bíróság olyan csodát tett, amilyenre korábban alig volt példa. Ha rövid időre is, de nemzeti egységet teremtett az egyébként széthúzó Olaszországban. Ráadásul az ügy kapcsán felerősödtek azok a jobboldali hangok, amelyek szerint a keresztény alapokat újra bele kellene foglaltatni az olasz alkotmányba.” Sayfo Omar hangsúlyozza: nem elszigetelt eseményről van szó. Így például 2004-ben az Európai Parlament megtorpedózta Rocco Buttiglione európai biztosi jelölését. A II. János Pál pápával baráti viszonyt ápoló politikus „bűne” az volt, hogy vállalta katolikus hitét és elítélően szólt a homoszexualitásról. A cikkíró egyúttal figyelmeztet: „Hiba lenne azzal vádolni Strasbourgot, hogy csupán a kereszténységgel van baja. A hitet és a tradíciót minden formájában üldözik. 2005-ben az emberjogi bíróság támogatásáról biztosította azt a törökországi törvényt, amelyik tiltotta nők számára fejkendő viseletét nyilvános épületekben. Strasbourg szégyene, hogy a kormányzó AKP azóta eltörölte a szóban forgó paragrafust. A hittelenség zászlóvivői saját portájukon is sepregetnek. Franciaországban a muszlim fejkendő mellett a kereszt és más vallási jelképek viselete is tilos az állami oktatási intézményekben.” A szerző rámutat: mindennek következtében az egyre anyagiasodó Európában súlyosan visszaesett a hívők aránya. Egy 2008-as Gallup-felmérés szerint a britek, franciák, csehek és skandinávok kétharmada nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy fontos-e számukra a vallás. Olaszországban ezzel szemben mindössze 23 százalék mondta, hogy nem fontos. Itália népességének 90 százaléka római katolikus. Bár a Gallup által megkérdezett embereknek csak a harmada jár rendszeresen templomba, a vallásosság – ahogy a mediterrán térségben általában – szerves része a népléleknek és az emberek mindennapjainak. A nyelvet vallásos fordulatok szövik át, a vallási ünnepek és események pedig a családi és társadalmi élet gerincét adják. A tantermi feszület kihelyezése az olasz lakosság túlnyomó többségét képviseli, joggal sértheti hát őket a Franciaországban született döntés – írja Sayfo Omar.

Hazai hírek

A Népszabadság (A plébános… 22.o.) Somos László plébánost mutatja be, aki másfél évtizede papja öt somogyi községnek. Munkája jelentős része abból áll, hogy a falvak 600 cigány lakójának sorsát megpróbálja jobbá tenni. A plébános kuratóriumi elnöke egy főképp Németországból támogatott katolikus alapítványnak, ami élelemmel, tápszerrel, ruhával, gyógyszerrel és pénzzel segíti a falvak rászorulóit. Az alapítvány hat éve fenntart egy tanodát, ahol délutánonként 55 általános és középiskolába járó cigány diákot oktat és korrepetál négy pedagógus. A plébános nagyon büszke a tanodára, már arra is, ahogy felépült: 12 millióba került volna, de kijött feleannyiból, mert sokan vállaltak ingyenmunkát a kivitelezésben. Somos László arra is büszke, hogy a tanoda diákjainak egyike sem bukott évismétlésre, aki idejár, az elvégzi a nyolc osztályt, és továbbtanul. Ez komoly eredmény, mivel a tanoda a legnehezebben kezelhető gyerekeket veszi fel. A cikk szerint a plébános nem roma hívei időnként megpróbálják „felvilágosítani”. Erről azt mondta: „Az egyik elkezdi nekem, hogy ő mennyi rosszat tud a cigányokról. Én meg nevetek: maga?! Ugyan! Akkor én mennyit tudok! Tizenöt éve a cigányok között élek, s közben voltam börtönlelkész is. Ha belekezdek, hogy mennyi rosszat hallottam és láttam, akkor maga elájul, és fel kell itt mosni. Miután überoltam, elcsendesedik. Én meg azzal folytatom: magának nem kell azzal foglalkozni, hogy milyen a cigány, magának az a fontos, hogy maga milyen.” Somos László emlékeztet rá: „Jézus a tanítványainak azt mondta: úgy szeressétek egymást, ahogy én szeretlek benneteket. Jézus az ellenségeit is szerette. Ha erre a hívek morognak, hogy szeretni nehéz, akkor azt felelem: a keresztényi szeretet nem érzelem. Persze, ha van érzelmi alapja, az nagyon jó, a lényeg azonban az, hogy a szeretet egy magatartás: azt teszem, ami jó a másiknak.” A plébános tapasztalatai szerint a romák rettentően szenvednek a kisebbségrendűségi érzéstől: „Gyakorta kérdezik tőlem: miért büntette őket az Isten azzal, hogy romának születtek? Mindig azt felelem, hogy Isten úgy szeret téged, ahogy vagy. Az a dolgod, hogy vállald a romaságodat, és a rád mért felelősséget. A dolgodat végezd el, és ne keress mentséget. Persze, tudom, hogy nehéz nekik. Õk hatalmas hátránnyal startolnak. Amikor egy roma gyerek bekerül az iskolába, azt látja, hogy a többieknek szebb a ruhája, jobb a háza. A nem roma gyerek, amikor elkezdi az iskolát, már számol és olvas. Mivel a roma gyerek ebben nem veszi fel a versenyt, mi marad neki, ha fel akarja hívni magára a figyelmet? A rosszalkodás. Erre a padsor végébe ültetik, és lemondanak róla. Többé nincs esélye leküzdeni a hátrányát. Ezért kellene sok, a miénkhez hasonló tanoda. Valaha kilencven volt, mostanra tizenhárom maradt. Kevés.” Ha a munkatársai néha kudarcként élik meg, ha valamelyik védencük rossz útra téved, Somos László így vigasztalja őket: „Rosszul fogjátok fel. Nincs itt semmiféle kudarc. Egyszerűen csak arról van szó, hogy van még feladatunk.”

A Magyar Nemzet (Gospelkoncert… 14.o.) közli, hogy cigány gyermekek megsegítésére, oktatásuk és nevelésük támogatására szervez december 6-án vasárnap este 6 órától gospel-estet a Keresztyén Cigánymissziós Alapítvány a debreceni Kölcsey Központban. A koncert főszereplője Pintér Béla gospelénekes lesz, aki legújabb, tizenötödik lemezét mutatja be a közönségnek. Az ő fellépését követi a felerészben roma, felerészben magyar énekesekből szervezett gyermekkórus előadása, majd ismert karácsonyi énekek hangzanak el, Pintér Béla feldolgozásában. Az est fővédnöke Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere. A jótékonysági koncertet szervező alapítvány elnöke, Dan László a lapnak elmondta: alapítványuk tizenegy éve dolgozik a cigányság helyzetének javításán határon innen és túl. Elsősorban Erdélyben sikerült jelentős eredményeket elérni, ötvenöt településen vannak jelen, tizenhárom templom építésében működtek közre a cigány-magyar békés együttélés érdekében. Dan László hangsúlyozta: nem anyagi segítséggel, hanem neveléssel és az evangélium hirdetésével kívánnak tenni a cigányság felemelkedéséért.

Magyar Kurír