Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (10.o.) Pápai hagyománytörés címmel ismerteti a brit CathNews hírportál egyik írását, amely vatikáni forrásból úgy értesült: saját szokásjogát megtörve XVI. Benedek pápa maga hirdetné ki a brit John Henry Newman bíboros boldoggáavatását Birminghamben, méghozzá jövő szeptemberben esedékes nagy-britanniai apostoli látogatása során. Eddig ugyanis a boldoggáavatást olyan szentszéki képviselők végezték, akik az adott személy egyházmegyéjéből származnak. A brit hírportál szerint XVI. Benedek szokatlan lépésére személyes érintettsége a magyarázat, mivel a pápa igen nagyra értékeli és kedveli Newman bíboros teológiai munkáját, írásait. Az anglikán egyház egyelőre nem kommentálta XVI. Benedek állítólagos részvételét a boldoggáavatás kihirdetésében. Vincent Nichols westminsteri érsek közölte: a pápa jövő szeptemberi látogatásának részletei még nem ismertek. A Magyar Nemzet arra is emlékeztet, hogy a pápa a közelmúltban nyitott az anglikán egyház irányába.

Ugyancsak a Magyar Nemzet (10.o.) Bűnbe esett ír papok címmel írja: „Évtizedeken, sőt generációkon keresztül senki nem vonta felelősségre azokat az ír egyházi személyeket, akik plébániájukon gyermekeket zaklattak és lelkileg zsaroltak. A bűnbe esett papok büntetlenül misézhettek tovább akkor is, ha az ügyről tudó, ám a botrányt kerülni szándékozó egyházi szervek más plébániára helyezték őket. A gyermekzaklatást vizsgáló bizottság most napvilágot látott jelentése Írország katolikus mindennapjainak feltáratlan, kibeszéletlen területére kalauzolja a közvéleményt, illetve újból mozgásba lendíti az egykori áldozatok által alapított emberi jogi szervezeteket. Az egyház hatalmas összegű fájdalomdíjat készül fizetni az áldozatoknak.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (Bátorítja a németeket… 8.o.) beszámolója szerint a muzulmán mecsetek minaretjeit elutasító svájci szavazás eredményét fokozott érdeklődés kísérte a „párhuzamos társadalom” problémájával behatóan foglalkozó Németországban. Különösen figyelemre méltó, hogy a szavazó polgárok közel hatvan százaléka és a huszonhat kanton közül huszonkettő támogatta a néppárt (SVS) javaslatát: tilos a minaretek építése. Wolfgang Bosbach, a német Bundestag belpolitikai bizottságának kereszténydemokrata elnöke így értékelt: „A döntés az iszlamizálódástól való félelem kifejezése, a szomszéd ország elhatározását nálunk is komolyan kell venni.” A CDU képviselője óvott attól, hogy a Svájcban kialakult választási többséget fennhéjázón kritizálják. Bosbach hangsúlyozta: a társadalom megítélése jelentősen különbözik a nyilvánosan hangoztatott véleményektől, mert míg a különböző sajtókommentárok a megértést és a toleranciát helyezik előtérbe, addig Németországban számtalan polgárban növekszik az iszlamizálódás kiváltotta félelem. A Magyar Nemzet emlékeztet rá: az elmúlt évek során Németországban több mecset épült anélkül, hogy ezek kapcsán konfliktusokra került volna sor. Voltak azonban olyan építkezési tervek is, amelyek a méreteik miatt ellenállásba ütköztek, így például Kölnben és Duisburgban. A felhozott kritika az ellen a hatalmi vágy ellen irányult, amelyet a túlméretezett minaretek építészetileg szimbolizálnak. A polgári napilap idézi Bernard Kouchner francia külügyminisztert, aki az intolerancia kifejeződésének nevezte a minaretépítések betiltásáról szóló svájci népszavazás eredményét. Jean-Francois Copé, a jobbközép kormánypárt nemzetgyűlési frakcióvezetője pedig nagyon sajnálatosnak minősítette a „nem” győzelmét.

A Népszabadság (7.o.) Kispolgári rettegés a minarettől címmel számol be a svájci népszavazásról, kiemelve: „Az európai populista-jobboldal ünnepli a svájci népszavazást, és hasonló referendumokat tervez Dániától Hollandián át Olaszországig.” A lap szerint a svájci kormány attól tart, hogy a népszavazás eredménye miatt megromlanak gazdasági kapcsolatai az iszlám világgal. Az orgánum azt is megjegyzi: Magyarországon még büszkélkedünk az egri vagy pécsi minaretekkel, Nyugat-Európában azonban elemi félelmek égbekiáltó megtestesítőjeként tekintenek rájuk.

Ugyancsak a Népszabadságban (3.o.) Révész Sándor A minaret keresztje címmel azt fejtegeti, hogy a svájci népszavazás kezdeményezői a „svájci társadalom növekvő iszlamizálódását” kívánják megakadályozni. „Egy olyan országban, ahol a lakosság öt-hat százaléka mohamedán. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy akik egy felekezet dominanciáját jogi megkülönböztetéssel kívánják biztosítani, maguk is azt a nézetet képviselik, hogy a hitet állami erővel és törvényekkel kell támogatni más hitek ellenében. Õk az iszlám államhatalmak eszmetársai. A demokráciát nem lehet zárványokban fenntartani. Ha a szabadságjogok nem globalizálódnak a világgal együtt, akkor elenyésznek. Az iszlám elválasztása fegyverektől és államhatalmaktól a jövőnk egyik kulcskérdése. Akik viszont az iszlám egésze ellen lépnek föl állami erővel, minden mohamedánnak azt üzenik, csak az iszlám államok és fegyverek védelmében, erejében bízhatsz.”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Bepereli… 1.,4.o.) írása szerint felháborítónak tartja és határozottan visszautasítja a Váci Egyházmegye a kormányközeli Népszavában közelmúltban megjelent, cikkbe foglalt állítást, amely szerint el akarják lehetetleníteni az általuk fenntartott szociális szolgáltatórendszert. Éppen ellenkezőleg, bővíteni szeretnék a szociális ellátóhálózatot. A váci püspökség jogi lépéseket kezdeményez a rágalmazás miatt. A kártérítés összegét a rászoruló gyerekek és családok javára ajánlja fel.

Magyar Kurír