Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszava (Elutasítják… 2.o.) és a Magyar Nemzet (A svájciak… 1.,8.o.) is beszámolnak arról, hogy a hivatalos eredmények szerint a tegnapi népszavazáson a svájciak több mint 57 százaléka támogatja azt a kezdeményezést, amelynek értelmében megtiltanák új minaretek építését az országban. Az államszövetséget alkotó 26 kanton közül mindössze négyben utasította el a többség a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVS) és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai által kezdeményezett építési tilalmat, amelynek célja, hogy megakadályozzák a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását. A referendum eredményeként módosítani kell az alkotmány 72. cikkét, amely az állam és az egyházak kapcsolatát szabályozza. Az új minaretek építésére vonatkozó tilalmat olyan intézkedésként vezetik be az alaptörvénybe, amely alkalmas a különböző vallási közösségek tagjai közötti béke fenntartására.

Hazai hírek
A Magyar Nemzetben (7.o.) Joó István Adventi előkészület címmel leszögezi: „Aki adventi várakozásban él, tulajdonképpen már célhoz ért. Lelki karjaival magához öleli azt a két évezrede született kisbabát, akit harminchárom év múltán majd kivégeznek, de harmadnapra feltámad, és aztán a mennybe megy. Szintúgy lelkileg átöleli a jövőt, amikor Krisztus visszatérésével maga az Atya jön el, hogy Isten gyermekeként magához ölelje, magához emelje fel azt, aki gyarló hitével ragaszkodott hozzá. Nem arra várunk tehát adventkor, hogy megszülessék a kis Jézus. E várakozás tartalma: elcsöndesedve, elmélyedve belehatolunk abba a csodába, mi mindent tett és még mi mindent fog tenni értünk az, aki bizonyosan eljő.” A cikkíró idézi Pascalt: „… akárki mondhatja, akár kijelentheti, hogy ő próféta. Ám azt látom, hogy a keresztény vallásban beteljesedett jövendölések vannak, ezt pedig egyik sem mondhatja el magáról.” Joó István hozzáteszi: „Valóban: többek között az első Úrjövetről szóló prófécia is igaznak bizonyult. Jézus Krisztus visszatérését pedig maga a feltámadott ígérte meg, aki ráadásul itt van, tapasztalható közelségben.”

Ugyancsak a Magyar Nemzet (2.o.) Fojtogatják az egyházi iskolákat címmel írja: további milliárdokkal növeli tartozását a balliberálisok irányította állam az iskolafenntartó egyházakkal szemben. Amint az ÁSZ még tavaly nyáron kimutatta: a 2006-os és 2007-es esztendőt illetően 2,9 milliárd forinttal rövidítették meg a felekezeti közoktatást. A kormány azonban, nem törődve az ÁSZ jelentésével, az összeg kifizetéséről hallani sem akar. Közben e hatalmas tartozás a másfélszeresére növekedett. Papp Kornél, a református egyház vezető oktatásügyi szakértője elmondta: 13 egyház egybehangzó számításai szerint 4,6 milliárd forintot kellene folyósítania az államnak a 2008-as év zárszámadásából következően a korábban alultervezett egyházi kiegészítő normatíva utólagos korrekciójaként, ám a Bajnai-kormány egyetlen fillért sem hajlandó fizetni. A Hiller István vezette oktatási tárca e járandóság eltüntetését azzal a bűvészkedéssel éri el, hogy nem veszi figyelembe a diákétkeztetés tételét a korrekció megállapításakor. Papp Kornél képtelenségnek nevezte, hogy „a végrehajtó hatalom visszamenőlegesen átértelmezi a jogszabályokat.” Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésben diákonként 190 ezer forintot terveznek egyházi kiegészítő támogatásként, a tavalyi 245 700 forinttal ellentétben. Ez 23 százalékos csökkentés a felekezeti oktatást igénybe vevő családok kárára.

Szintén a Magyar Nemzetben (A hajléktalanokon is… 2.o.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke elmondta: a szociális hálón évek óta hatalmasak a lyukak, de a jövő évi költségvetés ágazatot érintő megszorításai olyan embertelenek, hogy az egész ellátórendszert bedönthetik. A szociális tárca mindent megtett a támogatások szinten tartásáért, de alulmaradt a pénzügyminisztériumi diktátumokkal szemben. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ezért önálló javaslatot dolgozott ki a normatívák szinten tartása érdekében. Azt javasolják a kormánynak, hogy emelje fel az alapvető élelmiszerek 18 százalékos áfáját, és ebből kompenzálja az ágazatot. Vecsei Miklós állítja: egy átlagembernek havonta 170 forint megtakarítást jelent az alacsonyabb áfakulcs, a bajbajutottaknak viszont az életet. Ha az alacsonyabb kulcsot eltörölnék, egyetlen normatívát sem kellene csökkenteni, az átlaglakosság pedig nem érezné meg a változást, hiszen a kedvezményes kulccsal adózó élelmiszerek többsége olyan étel, amit csak a jómódúak tudnak megvásárolni. A szociális tárca már korábban támogatásáról biztosította a javaslatot, a kormány azonban az elmúlt két hétben nem nyújtott be ilyen irányú módosító indítványt a jövő évi költségvetéshez. A máltai szeretetszolgálat alelnöke arra is rámutatott: már a természetbeni juttatások adókötelessé tétele miatt is drasztikusan csökkent az adományozók száma. Ha egy bolt 150 ezer forint értékű élelmiszert adományoz a hajléktalanoknak, nemhogy nem dicsérik meg érte, de áfa címén majdnem 30 ezer forintot fizettetnek vele, vagyis megadóztatják azért, mert segített a rászorulókon. Megdöbbentő az is, hogy az elesetteket segítő szolgálatoknak cégautóadót is kell fizetniük minden olyan gépjármű után, amellyel az utcákat járják, hogy meleg ételt, italt adjanak a fedél nélkül élőknek, vagy éppen megmentsék őket a fagyhaláltól. A pénzbeli adományok számának csökkenése és az állami támogatások újabb mérséklése az eddig bevezetett megszorításokkal együtt beláthatatlan következményekkel járhat. Vecsei Miklós leszögezte: „Nem egyszerűen rossz, hanem ijesztő ez a típusú kormányzati gondolkodásmód, amely megnehezíti, hogy adományokat kapjanak a segélyszervezetek. Mi az utolsó pillanatig bízunk abban, hogy a kormány belátja a helyzet tarthatatlanságát, és elfogadja az áfára vonatkozó javaslatunkat.”

Magyar Kurír