Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadság (A pápa… 6.o.) beszámol arról, hogy XVI. Benedek pápa szombaton a Vatikánban fogadta Rowan Williamson canterbury-i érseket. A Szentszék által kiadott közlemény szerint a megbeszélés légköre szívélyes volt. A lap emlékeztet rá, hogy a Vatikán október 20-án bejelentette, megkönnyíti a katolicizmusra való áttérést az anglikánok számára. „Világszerte több száz anglikán, közöttük nős papok és mintegy húsz püspök térhet vissza Róma kebelébe közel 500 évvel az anglikán egyház 1534-ben történt kiszakadása óta. A canterburyi érsek meglepődött az intézkedésen, és közölte, ’igencsak későn’ tájékoztatták. Ugyanakkor a Vatikán magyarázata szerint nem hallgathatja süket fülekkel a többnyire hagyománytisztelő anglikánok ismételt és kitartó felszólításait, akik csalódottak amiatt, hogy egyházuk nőket szentel pappá, és egynemű párok frigyét áldja meg” – írja a Népszabadság.

Hazai hírek

Ugyancsak a Népszabadságban (1.,2.o.) Czene Gábor Kárpótlás egyházi birtokért? címmel készített összeállítást annak kapcsán, hogy a közelmúltban Bogárdi Szabó István református püspök úgy nyilatkozott, hogy előbb-utóbb elő kell venni a volt egyházi földbirtokok ügyét: „Úgy látom, a legjobbak véleménye arrafelé tart, hogy a magyar államnak, mintegy újranyitva a kárpótlási fejezetet, olyan egyház-finanszírozási alapot kellene létesítenie, amelynek a gazdája immár nem a magyar állam és legkevésbé a mindenkori költségvetés, hanem azok az egyházak, amelyekre ezt rábízzák” – mondta a református püspök. A cikkíró megjegyzi: „Az nem világos, hogy a költségvetésnek mekkora kiadással járna a kárpótlás. Az azonban bizonyos, hogy nem csekély összegről lenne szó: az 1935-ös birtokstatisztika szerint a hét legnagyobb magyarországi egyháznak összesen több mint egymillió kataszteri hold földje volt, a legnagyobb rész, 862 ezer hold a római katolikusok kezén.” Bogárdi Szabó István a lapban az egyházi iskolák körüli, évente ismétlődő vitával indokolta az igényt. Csepregi András, a kormány egyházi kapcsolatokért felelős titkárságának vezetője szerint az eddigi megbeszélésekből az derült ki, hogy az egyházak elsősorban nem oktatási célokra akarnak több pénzt, hanem egyéb épületeiket, köztük a műemlékeket szeretnék ebből a forrásból fenntartani. A tavaly nyáron alakult, az egyházak finanszírozásának hosszú távú stratégiájával foglalkozó bizottságban folynak a tárgyalások. A kormány nem zárkózik el a kárpótlás és az egyházi pénzügyi alap gondolatától – igaz, egyelőre nem is támogatja azt – mondta Csepregi András. Czene hangsúlyozza, hogy a döntés mindenképpen a következő kormányra marad, s a Fidesz is nyitott a kérdés átfogó vizsgálatára, ám Balog Zoltán, a parlament emberi jogi bizottságának fideszes elnöke „óvatos” megfogalmazása szerint a földbirtokkárpótlás mellett és ellene is szólnak érvek, az egyházak közreműködésével minden lehetőséget meg kell vizsgálni. Az egyházügyi alap javaslata mindenesetre szerepelt a Fidesz 2006-os programjában, s ugyanebben az évben hasonló indítványt tett a Tamás Pál szociológus vezetésével vizsgálódó bizottság is – írja a Népszabadság munkatársa, s emlékeztet rá: a kérdés már a ’90-es évek közepén felmerült, amikor a Horn-kormány a Vatikánnal kötendő konkordátum feltételeiről tárgyalt, „A katolikus püspöki kar ekkor a kulisszák mögött értésre adta, hogy egy ilyen megállapodásban az 1945 után államosított földbirtok ügyét is rendezni kellene. A katolikus egyház akkor nem akart jóvátételi követelésekkel föllépni, de azt sem akarta deklarálni, hogy végleg lemond ennek lehetőségéről… Hallgatólagos egyezség született arról, hogy a kormány alanyi jogon járó támogatások kifizetésére vállal garanciát, cserébe a katolikusok nem bolygatják a földek tulajdonjogát. Később a többi egyház finanszírozását is a vatikáni szerződéshez igazította a parlament.”

A Magyar Nemzet (Hárman… 14.o.) beszámolója szerint az idén hárman kapták meg a Fraknói Vilmos-díjat: Kovács Imre Endre premontrei szerzetes, történész, a csornai premontrei prépostság levéltárának vezetője; Bíróczi István esperes, plébános, iskolaalapító, a Miatyánk imakönyv szerkesztője és Legeza László mérnök tanár, fotográfus, a mérnöki etika tantárgy megteremtője.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (Madách… 15.o.) beszámol arról, hogy a pesti Zrínyi utcai Duna-palotában november 13-án pénteken telt házas vastapssal zárult az Evangélium Színház Tragédia előadása Udvaros Béla rendezésében. Ádámot Lénárt László, Évát Buzogány Mária, Lucifert Kárpáti Tibor alakítja, az Úr pedig Bánffy György, „aki Madách eredeti elképzeléseit valóra váltván zseniálisan kelti életre a kegyelmes Istent, aki megbocsátja az ember minden bűnét, ha a megbánás őszinte, lélekből fakad.” A lap kiemeli, hogy a rendező a legnehezebb megoldást választotta: „Madách eredeti üzenetét tolmácsolta. Az emberiségre leselkedő apokaliptikus veszélyeket csak úgy győzhetjük le, ha nemet mondunk a sátánra és igent Istenre.”

Magyar Kurír