Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6.o.) Koltay András Európa és a kereszt jele címmel reagál a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága közelmúltbeli döntésére, amely szerint az olasz állami iskolákban a falra kifüggesztett kereszt sérti a másvallásúak tanuláshoz, illetve vallásszabadsághoz való jogát. A cikkíró figyelmeztet: a döntés súlyos kérdéseket vet fel. Koltay hangsúlyozza, hogy a kereszt nem azt jelenti, hogy „értékét, az általa szimbolizált világnézetet mindenkinek el kell fogadnia. A kereszt egyik értelmezése, olvasata azonban mindenki számára kötelezően elfogadandó: Európa, és benne Olaszország múltját, történetét, kultúráját, végső soron létét jelképezi.” A cikkíró megemlíti Joseph Weiler Keresztény Európa című, a Szent István Társulatnál megjelent könyvét, amelyben  a szerző értetlenkedését fejezi ki, amiért Európa „nem vállalja fel önmagát: Európát ugyanis a görög demokrácián és a római jogon túl elsősorban a Golgota dombján hozott áldozat tette azzá, ami (természetesen sok egyéb tényező mellett, mint például az emberi jogok tiszteletét általánosan elfogadtató felvilágosodás). Ez nem ízlés vagy világnézet kérdése, hanem szikár tény. Ennek elutasítása pedig súlyos identitászavarról árulkodik.” (A könyvet 2007. november 2-ai számunkban részletesen ismertettük – a szerk.) Koltay érdekes fejleménynek nevezi, hogy „miközben Európa új, egyre nagyobb számban érkező lakosai jobbára ragaszkodnak vallásukhoz, meggyőződésükhöz, és a különböző civilizációk együttélésében mutatkozó harmónia hiányának több alkalommal tragikus következményei is voltak, Európa időnként mintha önként lemondana saját gyökereinek tiszteletéről. Nem arról van szó, hogy ideális esetben minden európai polgárnak katolikusnak vagy legalábbis kereszténynek kellene lennie, de a kereszténységre (is) alapozott európai kultúrát legalábbis magáénak kellene vallania. A gyökérzettől való – tudattalan vagy tudatos, például bírósági döntések által elősegített – elszakadás védtelenné, sőt identitászavarossá tehet minket. A korban, amikor Európa hosszú távú jövője is eldőlhet, ez adhat okot némi aggodalomra.”