Napi sajtószemle

Napi sajtószemle

A Magyar Nemzetben (6.o.) Németh György Vallásháború számokkal címmel fűz kommentárt ahhoz, hogy nem tartalmaz a 2011. évi népszámlálásról elfogadott törvény vallásra vonatkozó kérdést, amit több szakértő és Sólyom László köztársasági elnök is kifogásolt. A cikkíró rámutat, hogy a törvényt az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldő államfőt balliberális oldalról durva támadások érték. Németh kifejti: „Akárhogy próbálom megérteni a balliberálisok támadását az egyház-finanszírozás kapcsán a népszámlálás vallási-egyházi hovatartozást firtató kérdése ellen, nem jut eszembe más, mint antidemokratizmusuk. Balliberális polgártársainknak valahogy nem megy a demokrácia… közelednek a választások, ideje hát kirobbantani a vallásháborút. Vagy legalább egy jó kis kultúrharcot.” A szerző emlékeztet rá, hogy a 2001-es népszámláláskor az ország népességének 51,9 százaléka vallotta magát katolikusnak, 15,9 százaléka reformátusnak, 3 százaléka evangélikusnak, 1,0 százaléka izraelitának. Az egyszázalékos adófelajánlást tevők 61-64 százaléka katolikus, arányuk 2003-ban még 64,3 százalék volt, legutóbb már csak 61,1 százalék, a csökkenés trendszerű – írja Németh György, de hozzáteszi, hogy a javukra felajánlást tevők száma viszont emelkedik, több mint négyszázezerről a félmillió közelébe. A katolikusok részesedése az összes felajánlásból kissé elmarad létszámarányuktól, 97-99 százalék között van. A katolikusokkal szemben a reformátusok aránya folyamatosan emelkedett, bár nem sokkal, 19-ről kissé 20 százalék fölé. Az evangélikusok pedig az átlagnál 10 százalékkal többet adóznak, létszámarányuk 5,5-5,7 százalék között van. A három elismert keresztény egyházat az adófelajánlók 86,8 százaléka támogatja. A Mazsihisz átlagos adófelajánlója kétszer annyi adót fizet, mint az országos átlag. Németh György nyilvánvalónak tartja, hogy a balliberálisok a keresztény nagyegyházakra akartak csapást mérni, „de ezt nem érték el, sőt. A katolikusok pozíciója így is, úgy is ugyanaz, míg a reformátusok és evangélikusok számára kedvezőbb az adófelajánlás alapulvétele. A népszámlálás adatainak felhasználása esetén a szegény kisembereket soraikban tudó, döntősen vidéken működő keresztény gyülekezetek, szekták, kisegyházak helyzete erősödött volna. A módosabb híveket, támogatóikat soraikban és maguk mögött tudó, gyakran külföldi hátterű és onnan is támogatott, több esetben ’divatos’ jelzővel is illethetőké viszont romlott volna.”

A Magyar Fórumban (Veszélyben az anyanyelvi misézés 10.o.) Karaffa Attila, a Pázmaneum Társulás titkára, a felvidéki Ma című internetes lap szerkesztője nyilatkozik. Elmondta: „2005. október 2-án jött létre társulásunk dunaszerdahelyi székhellyel. Az alapítók közt világi hívek és lelkipásztorok egyaránt megtalálhatók. Úgy gondoltuk, hogy szükséges egy olyan társulás, mely segíti a magyar híveket és a papokat. Célunk az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Ennek az alapvető célnak az érdekében konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervezünk a vallás, a kultúra és a művelődés területén. Ezenkívül együttműködünk főleg a keresztény egyházakkal, elsősorban azokkal a felvidéki katolikus plébániákkal, melyek olyan helyen találhatók, ahol nagy számban élnek magyarok. Pázmány Péter szellemi örökségének értelmében támogatjuk a nemzetek együttélését a kölcsönös megértés és szeretet szellemében, de elsősorban a keresztény, magyar értékek továbbvitelében, amelyeket ő is védelmezett és gyarapított a keresztény magyarság javára. A hit és a magyar kultúra ápolása számunkra elsődleges feladat. Minden lehetséges fórumon felhívjuk a figyelmet arra, hogy magyar szülő magyar iskolába járassa a gyermekét. Számos hatás éri a felvidéki magyarságot, s megpróbálják őket beolvasztani a többségi nemzetbe. A Szent Korona Lovagrend felvidéki rendtartományát is Pázmaneum-tagok alkotják.” Karaffa Attila sajnálkozva szólt arról, hogy a Felvidéken csak kevés fiatal jelentkezik papnak, az a felvidéki magyar fiatal, aki pap szeretne lenni, inkább magyarországi szemináriumba jelentkezik. A Felvidéken egyre nehezebb a magyar katolikusok élete, „… s ennek az is az oka, hogy tavaly változtatták meg az egyházmegyék határait, s ezzel a felvidéki magyar katolikusságot ’feldarabolták’, ugyanis észak-déli felosztásról van szó.” Ha a magyar pap nem misézik szlovákul, akkor a szlovák családok beárulják őt az adott püspökségen. A Pázmaneum Társulás titkára azonban kiemelte, hogy „Kovalcsik Cirill ferences atya abban segíti az érsekújvári magyar katolikusokat, hogy anyanyelven hallgassanak szentmisét. Nagy hangsúlyt fektet a fiatal magyar hívők lelki gondozására is.”

Magyar Kurír