Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (7.o.) Sárközy Júlia Boldoggá avatják II. János Pált címmel az olasz sajtóra hivatkozva közli, hogy Karol Wojtylát pápává választása évfordulóján, 2010. október 17-én – Krakkó érsekét 32 évvel és egy nappal korábban, 1978. október 16-án választotta meg a konklávé Szent Péter utódjának – boldoggá avatják, noha még nem hangzott el a hivatalos vatikáni bejelentés. A lap római tudósítója emlékeztet rá: az egyházjog a halál után öt év elteltével írja elő a boldoggáavatás elindítását, nehogy a pillanatnyi érzelmek vezéreljenek, de XVI. Benedek mégis engedett a gyors szenttéavatást követelő transzparenseknek, amelyeket a hívők lebegtettek II. János Pál temetésén. Sárközy Júlia hozzáteszi: „Az idő őt igazolta: az egyházat majdnem harminc éven át vezető elődje iránti kötődés nem múlt el. A spanyol hívők a mai napig II. János Pált éltetik a Szent Péter téren, a bazilika altemplomában a lengyel pápa sírjánál hosszú sorok állnak, és elég megkérdezni a Vatikán körüli szuvenírárusokat: elmondják, hogy még mindig a II. János Pál képével díszített kegytárgyakból fogy a legtöbb.”

Hazai hírek

A Magyar Demokratában (28-29.o.) Horváth László Nemzetek felett? címmel keményen bírálja a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát az újpogánysággal kiadott körlevele miatt. A cikkíró név szerint is említi Erdő Péter bíboros prímást, a püspöki konferencia elnökét. Horváth azt állítja, hogy Jézus nem volt zsidó.

A Népszabadság (Egyházak, pártok… 2.o.), a Népszava (Összefogás… 3.o.) és a Magyar Nemzet (Összefogás… 2.o.) is közlik, hogy az emberi méltóság, az alkotmányos közbeszéd védelme érdekében nyilatkozatot tett közzé tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke. Elmondta: miután nem született törvény a gyűlölet ellen, a demokratikus erőknek össze kell fogniuk a kirekesztés, a megbélyegzés ellen. A nyilatkozatot már aláírták a történelmi egyházak, a Fidesz nevében pedig Balog Zoltán, a Parlament emberi jogi bizottságának elnöke. Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke közleményben tudatta: pártja is elkötelezi magát az egyenlő méltóság védelme mellett. Balog Zoltán nyilatkozik is, hangsúlyozva: fontos végre kimondani, hogy Magyarországon ugyanúgy nem lehet kirekeszteni keresztényeket vagy keresztyéneket gyalázni, mint ahogyan nem lehet antiszemita kijelentéseket tenni, a magyarországi cigányságot kollektíven bűnösnek bélyegezni, vagy bárkit magyarságában megsérteni. A fideszes politikus egyértelműen kijelentette: „ha valakinek fájnak a holokauszt áldozatai, az akkor hiteles, ha fájnak a Gulág, a kommunista rendszer áldozatai is. Tiszta beszédre van szükség ahhoz, hogy eljöjjön a tiszta cselekvés ideje. Mielőtt mindenkinek elmegy a józan esze, jó, ha rögzíti azokat az elveket, amelyeket követni kell.”

A Népszava (6.o.) Oltárkép kétszáz apró töredékből című összeállítása szerint alighanem szakértő művészettörténészek sem tettek volna meg nagy összeget azért, hogy a szombathelyi székesegyház egykori monumentális oltárképét a nagyközönség még egyszer megcsodálhatja. A Nemzeti Galéria restaurátor-műhelyében azonban hosszú évek munkájával, pályázati forrásból most restaurálták a cafatokra szakadt kép egy részét. Az oltárkép lesz a dísze a galéria következő, Késő barokk impressziók című, november 19-én nyíló tárlatának. Juhász István, a galéria restaurátor osztályának vezetője a lapnak elmondta: a főműnek számító oltárkép eredetileg kb. 8,5-szer 4,5 méteres volt, a mozaikok, vászonmaradványok pedig a kép 75-80 százalékát teszik ki. Szerencsére legfőképpen háttérmotívumok hiányoznak, a figurális elemek mind megvannak. A lap azt is megjegyzi: a festmény jelentőségéhez, művészi értékéhez aligha fér kétség, a kép Franz Anton Maulbertsch főművének tekinthető. Az oltárképet Szily János szombathelyi püspök rendelte meg a készülő székesegyház számára. Festője nem érhette meg a kép felállítását, mivel 1796-ban, hetvenhét éves korában meghalt.

A Magyar Demokratában (Építsd… 26-27.o.) Bárdy Péter, a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium és Egyházzenei Szakközépiskola igazgatója, a Történelmi Egyházak Közoktatási Intézményvezetői Országos Egyesületének elnöke nyilatkozik, hangsúlyozva, hogy a jövő évi költségvetés 63 milliárd forintot von ki az állami és az egyházi oktatásból. Az igazgató a liberális oktatáspolitikában azt tartja a legszomorúbbnak, hogy „kiöli a személyes kapcsolatokat, és ez érződik a társadalmon is. A személyesség, a közvetlenség hiánya.” Bárdy Péter elmondta: „Az egyházi iskolákba nagyobb a túljelentkezés, de az egyháznak évek óta nincs lehetősége arra, hogy az intézményrendszert bővítse. Ma Magyarországon a közoktatási intézmények 5,2 százaléka egyházi fenntartású. Nem kell attól félnie senkinek, hogy az egyházi oktatás dominanciájának következtében valamiféle veszély fenyegetné a magyar társadalmat. Az egyházi oktatás értékmegőrző akar lenni. A kereszténység kétezer éves értékei helytállóbbak, kipróbáltabbak, mint a celebek óráról órára változó értékei. Nem bebetonozott, szemellenzős intézményekről van szó, amelyek a társadalmi hatásoktól teljesen elzárkóznak. Azt viszont mindig szem előtt tartjuk, hogy a módszerek csak eszközök, viszont a legfőbb cél a teljes ember formálása. Az ÁSZ-jelentés kiterjed az eredményességi mutatókra is, melyek szerint a felsőoktatási felvételi arányok, a kétszintű érettségi vizsgák átlagai és a felvételizők nyelvvizsgaarányai tekintetében is messze az országos átlag fölött teljesítenek az egyházi iskolában tanuló diákok.” A strasbourgi bíróság döntésével kapcsolatban, hogy Olaszországban az iskolákban le kell venni a tantermek falairól a feszületet, mert sértheti a nem keresztények érzékeit, a premontrei gimnázium igazgatója kifejtette: „Ez a kérdés csak az önkormányzati iskoláknál merülhet fel, ahol úgynevezett szektorsemlegesség van, ami azt jelenti, hogy a falon azért nem lehet kereszt, vagy a tanuló nem hordhat arab fejkendőt. Ezzel nem értek egyet. Ha integrált oktatást akarnak megvalósítani, akkor el kell fogadni egymást és egymás értékeit is. Ha valaki fejkendőben megy iskolába, akkor őt tisztelni kell, mert a vallása szerint él. Amikor a másság tiszteletéről beszélünk, akkor ezt el kell fogadni. A szektorsemlegességet és a másság tiszteletét nem csak egy bizonyos helyzetben kell hangsúlyozni, hiszen az ember sokféleképpen lehet más. Az egyházi oktatásnak ez is az előnye, mert nincs vita tanárok, diákok, szülők között abban, hogy mi a kereszt szellemiségében gondolkodunk, tanítunk és élünk, és nem kell a másikra sanda pillantást vetni, hogy ő most vajon mit gondol rólunk. A szolgáltató iskolában a tanár nemigen beszélhet az elkötelezettségeiről. Pedig pontosan ez a nevelés lényege.”

Magyar Kurír