Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Hírlap (13.o.) 2011-ben szentté avathatják II. János Pált című beszámolója szerint Karol Wojtyla szentté avatási eljárása újabb akadályon van túl. A felkért két orvos nem talált tudományos magyarázatot Marie-Simon Pierre francia apáca hirtelen gyógyulására a Parkinson-kórból. A jelentést a teljes orvosi bizottság decemberben fogja megvizsgálni. Ha egyetértenek vele, a dokumentum a Vatikán Szenttéavatási Kongregációja elé kerül. Ha nem lesz semmi probléma, XVI. Benedek 2011 elején elismerheti a csodát, és a jövő év vége előtt szentté is avathatja 2005-ben elhunyt elődjét – írja az MH.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Magyar Hírlap (A bencések… 1.,13.o.) és a Magyar Nemzet (A bencések… 5.o.) is beszámolnak az Örökség és küldetés – bencések Magyarországon című, tegnap kezdődött, kétnapos budapesti konferenciáról, amelyen Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát úgy fogalmazott, hogy a bencések „szellemükkel megdolgozták Európát.” A Magyar Bencés Kongregáció vezetője elmondta: a hazai bencés közösség 1802-1945 között nyújtotta a legnagyobb teljesítményt. 1945-ben 300 fölötti volt a szerzetes pap tanárok és növendékek létszáma, kilenc gimnáziumot tartottak fenn. 1950-ben viszont elveszítették a földbirtokaikat, a pannonhalmi és a győri gimnázium kivételével intézményeiket, a bencések kétharmada nem folytathatta hivatását. „Belső függetlenségünk is megsemmisült az állambiztonság fűnyírója alatt” – állapította meg a püspök főapát. Felidézte: 1990-ben egy minden tekintetben megtört rend indult meg az újjászervezés útján. Hozzátette: fő gyakorlati törekvésük iskoláik számának és hatékonyságának a bővítése. A rendezvényen Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára figyelmeztetett: az értékeket megőrizve, a múltat meg nem tagadva, de a jövő kihívásaira figyelve kell munkálkodni a társadalom érdekében.
E munkálatok aktív közreműködést jelentenek, „a magyar társadalom lelki és fizikai értelemben vett jobb életének kialakítása érdekében.” Az államtitkár külön hangsúlyozta, hogy a bencés rend egyidős a magyar államisággal, és tudós szerzeteseivel, az iskoláikban végzett tanítványaival gazdagította a magyar kultúrát. A szerzetesek túlélték a tatárjárást, a törökdúlást, a nyilas és a kommunista diktatúrát, „Azon leszünk, hogy segítsünk annak megvalósulásában, hogy a bencések öröksége a jövőbe mutató küldetéséként minden támogatást, lehetőséget megkapjon” – mondta Szászfalvi László.

Ugyancsak a Magyar Hírlap (Krisztus… 13.o.) és a Magyar Nemzet (Lomnici… 4.o.) beszámolnak arról, hogy a szlovén államfőnél járt tegnap Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, volt főbíró. A találkozón Danilo Türk köztársasági elnök közölte: támogatja a tanács törekvését, hogy az olaszországi Doberdó egykori hadszíntere legyen a Kulturális Világörökség része. Ismeretes, hogy az első világháborús olasz frontszakaszon másfél millió katona – köztük 250 ezer magyar – lelte halálát. Jelentős volt a szlovénok vesztesége is. A látogatás eredményeként hamarosan eredeti helyére, Doberdóba kerül vissza az a Firenzében készült Krisztus-szobor, amelyet első világháborús zsákmányként Magyarországon őriznek azóta is.

A Magyar Hírlapban (Róma… 13.o.) Szerdahelyi Csongor emlékszik a közelmúltban, 97 éves korában elhunyt Hajnal Jánosra, a Vatikán magyar művészére. A cikkíró kiemeli: „Végtelenül szerény, visszahúzódó természetű, mély gondolkodású alkotó távozott személyében, a két világháború közötti úgynevezett római iskola utolsó nagy alakja.”

Magyar Kurír