Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) a Japan Today hírportálra hivatkozva közli, hogy a közelmúltban hatalomra került Japán Demokrata Párt főtitkára, Ozava Icsiro a kereszténységet és az iszlámot önző vallásoknak nevezte egy buddhista vezetővel történt megbeszélésén. Icsiro kijelentette: a keresztény hátterű európai és amerikai társadalmak kudarcot vallottak. Szerinte a mostani japán válság oka az, hogy az emberek elveszítették az eredeti szellemi értékeiket. A politikusok nem tudják jól elvégezni munkájukat, ha nem szánják rá magukat, hogy emberként és japánként is teljesítsék kötelességüket.

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszabadság (8.o.) A pápához készül Bajnai címmel harangozza be, hogy XVI. Benedek pápa holnap fogadja a Vatikánban Bajnai Gordont, majd a miniszterelnök Tarcisio Bertone szentszéki államtitkárral tárgyal. A látogatás előkészítői a lappal közölték: a vatikáni találkozón a pápa várhatóan megemlíti Meszlényi Zoltán közelmúltban történt boldoggáavatását, de most is az egyházi oktatási intézmények kvótája az aktualitása a négyszemközti megbeszélésnek. Alceste Santini, a l’Unitá egykori Vatikán-szakértője elmondta: államközi problémák nincsenek, mivel a feszültség ideje rég elmúlt. Ahogyan a vatikáni folyosókon mondják: Magyarországgal teljesen normális a kapcsolat, az esetleg felmerülő problémákat diplomáciai szinten rendezik, az egyházi iskolák támogatása pedig belpolitikai kérdés. Nyilatkozik Balassa János, hazánk vatikáni nagykövete is, aki leszögezte: „Nagyon jó az államközi viszony. A ’45-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok 1990 februárjában indultak újra, és a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról szóló ’97-es megállapodásunkat a Vatikánban példaértékűnek tartják az egész kelet-közép-európai térségben.”

A Magyar Fórumban (Centenárium… 9.o.) Fehér László, a budapesti Szent István-bazilika énekkarának karnagya nyilatkozik, abból az alkalomból, hogy a kórus az idén ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Fehér László 1962-től vezeti a bazilika énekkarát. Elmondta: „Azt vallom, hogy amíg van hallásom, tudok orgonálni és vezényelni, addig fel sem vetődjön bennem, hogy feladjam a hivatásomat. Amíg a Jóisten erőt ad nekem, és a főnökeim empátiáját élvezem, addig végzem feladatomat. A próba levezetésében többször segít nekem az egyik kórustagom, aki idén végez a Zeneakadémia karvezető szakán. De, amíg a Jóisten engedi, teszem a dolgom, hiszen a karnagyi feladat élethivatás, és ezzel a kórussal dolgozni nekem nem fárasztó munka, sőt lelkileg fiatalít is. A tagok szeretik egymást, én is szeretem őket. S ott, ahol a szeretet megvan… Ahogy az őskeresztény ének szövege mondja: ’Ubi caritas et amor, Deus ibi est. Ahol szeretet és megértés, ott van az Isten’!”

Interjút készített a Magyar Fórum (A kultúrával… 12.,15.o.) Bobory Zoltán költővel, a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház igazgatójával, a Vár című folyóirat főszerkesztőjével. Elmondta: „Hálás vagyok Spányi Antal megyéspüspöknek, mert az ő szeretete, megértése és támogatása a művelődési ház iránt azt eredményezi, hogy semmiben nem különbözik a miénk az állami intézményektől. Egy nyitott intézményről van szó. A bejáratra ki van írva: a keresztény szellemiség otthona. Tehát ami a keresztény szellemiség és értékrend szerint van és működik, annak helye van az intézményben. Ami az alapvető erkölcsi normák és jó ízlés ellen, az természetesen nem kívánatos az intézményben. De más fenntartású művelődési ház esetében is így tennék, ha történetesen egy olyat kellene igazgatnom. Meggyőződésem, hogy a mienkhez hasonló szellemiségű intézményekre nagy szükség lenne. A Szent István Művelődési Ház példája, ne vegyék önteltségnek, ezt mutatja.” A versírásról a költő elmondta: „A kegyelmi állapot felülről jön, és Isten ajándéka. Azt érzem versírás közben, hogy nem vagyok egyedül, Isten van mellettem.” A Vár című folyóiratról a főszerkesztő kifejtette: „Elsősorban azoknak a Fejér megyében élő költőknek és íróknak adunk publikálási lehetőséget, akik azonosulni tudnak a szellemiségünkkel, hiszen a lap egyik kiadója a Szent István Művelődési Ház. A Prohászka Ottokár Kiadó pedig a lánglelkű püspök szellemi hagyatékának, érték-üzenetei közvetítését vállalta, segíti az életben tartását, óvja, hirdeti szellemiségét. Nehéz a feladatunk, de tudjuk, hogy miért vállaltuk, és meggyőződéssel mondjuk: erre éppoly nagy szükség van, mint az intézményre, talán éppen ezért ágált ellene a kulturális bizottság SZDSZ-elnöke annak idején. Reménykedünk, hogy most más lesz a helyzet…” Bobory Zoltán elnöke a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetségnek is, de a doni magyar áldozatok emlékét már jóval korábban, a szövetség megalakulása előtt ápolta, s még az egypártrendszer idején kopjafát akart állítani a Don-kanyarnál. A költő-főszerkesztő felidézte, hogy már a rendszerváltozást követően, 1991-ben a kopjafát „nem engedték kivinni, így az urivi templom-dombra egy fakeresztet helyeztem el. Az időközben elkészült kopjafa ma is Magyarországon van, a Pákozdhoz közeli Mészeg-hegyen épült Don-kanyar emlékkápolnánál. Ugyanis, 1992-ben alapítványt hoztam létre a kápolna felépítésére, mely 1993-ban el is készült. Azóta minden esztendőben néhányszor, így a doni éttörés évfordulójának napján is összegyűlnek a kápolnánál egykori bajtársak, rokonok, özvegyek, hogy együtt emlékezzenek halottaikra és az ottani tragikus eseményekre. Minden esztendőben, január 12-én, annak a Don-kanyarból hazahozott katonának a sírja felett mondanak ökumenikus imát, tartanak megemlékezést a történelmi egyházak képviselői, akinek emlékműve jelképezi az összes ott elhunyt hős jeltelen sírját. Így lett az emlékkápolna egy hazai, jelentős, nemzeti zarándokhely.”

Magyar Kurír