Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) ismerteti a The Daily Telegraph című brit konzervatív napilap A Vatikán bekapcsolódik a földön kívüli létformák utáni kutatásba című cikkét, amely figyelemre méltónak tartja, hogy a Szentszéki Tudományos Akadémia „másfél ezer éves teológiai irányvonalát meghazudtolva” a héten a földön kívüli élet lehetőségével kapcsolatos konferenciát szervez Rómában. A lap idézi Jose Funes jezsuita atyát, a vatikáni obszervatórium csillagászát, a konferencia szervezőjét, aki a teológiai váltásról elmondta: „Mivel az élet a Földön is annyira sokszínű, így nagyon valószínű, hogy máshol is élhetnek akár intelligens lények, akiket szintén Isten teremtett.”

Hazai és külföldi, magyar vonatkozású hírek

A Népszava (6.o.) A pápának játszott a Rajkó Zenekar címmel idézi fel, hogy XVI. Benedek és hetvenezer főnyi zarándok előtt lépett fel a Rajkó Zenekar és Vincze Lilla a Vatikánban november 4-én. Gerendási István, a Rajkó Művészeti Együttes vezetője a lapnak elmondta: óriási, életre szóló élményt jelentett számukra az egyházfőnek muzsikálni. Az együttes eddig száznyolcvan országban lépett fel, de a Szent Péter-bazilika előtti koncert talán mindennek a koronáját jelentette. A zenekar tagjai közül hármuknak is megadatott a pápával is beszélni, hiszen személyes audiencián fogadta őket. A Szentatya előtt játszó együttesek közül egyedül a Rajkó Zenekart hívták meg a Vatikáni Rádióba, ahol félórás koncertet adtak.

A Népszabadságban (3. o.) Lencsés Károly Parlamentarizmus vagy putyini modell? címmel kiemeli: „Orbán Viktor hétfőn, az Echo TV-ben kijelentette, tiszteletben tartja, de nem tiszteli a magyar alkotmányt.” A cikkíró idéz a lengyel alkotmány előszavából: „Isten a hívők számára az igazság, az igazságosság, a jóság és a szépség forrása, de azok is, akik nem osztják ezt a hitet, tiszteletben tartják ezeket az egyetemes értékeket.” Lencsés hozzáteszi: „Orbán Viktor, a Fidesz elnöke számára ez az invokáció a minta.” A cikkíró megjegyzi: „igaz, az északi ország lakosainak több mint 90 százaléka katolikus, 75 százaléka gyakorolja is vallását. Magyarországon a vallásukat aktívan gyakorlók aránya a lakosság kb. 15 százaléka.”

A Magyar Hírlapban (4.o.) Kacsoh Dániel Egyházi iskolák: törvénysértésre készül a kabinet című összeállításából kiderül: a törvényeket megkerülve, kormányrendelettel határozná meg a tavalyi év után az egyházaknak járó közoktatási kiegészítő normatíva összegét a kabinet, és csak jövőre fizetné ki a támogatást. A felekezetek tiltakoznak, de már két parlamenti bizottság a javaslat mellé állt, ezért elképzelhető, hogy az ellenzék által is kifogásolt módosító indítványt megszavazza az Országgyűlés. Papp Kornél, a református zsinat oktatási kabinetjének vezetője a lapnak elmondta: a javaslat ellentétes az egyház-finanszírozásról szóló törvénnyel, amely szerint a kiegészítő normatívát csak törvényben lehet szabályozni. Erre az Állami Számvevőszék többször figyelmeztette a kormányzatot, úgy látszik, hiába.

A Magyar Demokratában (Puha világháború 30-31. o.) Vass Csaba filozófus, a Károli Gáspár Református Egyetem volt intézetvezető professzora nyilatkozik: „A világtörténelem során minden korban volt olyan hatalom, amely világuralomra tört, mint a Római Birodalom, vagy a Szovjetunió, de a globalizáció teljesen új jelenség, az élet minden területére kiterjedő hatalmi létmódváltás. A globalizáció lényege, hogy mesterséges valóságot hív életre, olyan dolgokat, amelyek a földi viszonyok között maguktól nem jönnének létre… A makroglobalizáció olyan mesterséges valóságot hoz létre, amely sokszoros pusztító válságot okozott. A földi élet elpusztításával fenyegető ökológiai válságot, a népességszabályozás felbontása miatti humanizációs válságot. Néhol túlnépesedés, másutt visszafordíthatatlansággal fenyegető fogyás tapasztalható, összességében milliárdos nagyságrendű népességcsökkenés. Kitörni ebből a mesterséges antivalóságból csak annak van esélye, akinek alternatív értékrendje van. Ezt az értékrendet a politika nem tudja biztosítani, mert… ő is rabja ennek a hatalomnak. A lelkiismeretes tudósok és az egyházak feladata lenne, hogy visszahozzák az emberileg elfogadható világot, s ebből a szempontból kedvező fejlemények is vannak. A vallás és az egyház korábbi ellenfele, Jürgen Habermas felismerte, hogy a globalitás igazságtalanságait, szabadságfosztását és embertelenítő gépezeteit csak akkor lehet visszavezetni az igazságosság, emberségesség és szabadság világába, ha feladjuk a felvilágosodást, és a vallást babona helyett igazságot, szabadságot és emberségességet hordozó tudásként is elismerjük. Azt állítja, hogy az erőszakos szekularizálásból vissza kell fordulni, s a posztszekuláris világot kell felépítenünk, ahol, teszem hozzá, a szakrális nemzet és tudás újra a megérdemelt helyére kerülhet. Mi, magyarok, jó helyzetben vagyunk: a Szent Korona közösségszervezési, gazdasági, ökológiai, humángazdasági és hatalomszerkezeti mintái állnak rendelkezésünkre, s ha ezeket kellő erudícióval népszerűsítjük, Európának is alternatívát kínálhatunk.”

Magyar Kurír