Napi sajtószemle

Külföldi hírek

A Népszabadságban (8.o.) Sárközy Júlia Marad a kereszt, Róma fellebbez című összeállításában emlékeztet rá: az olasz állami iskolák, kórházak és bíróságok falaira 1926 óta kiteszik a feszületet, és ezen s Strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság ítélete sem változtat. A cikkíró kiemeli: háttal mutatkozott a kameráknak a Padova közeli Abano Termében Massimo Albertin, s ezt így indokolta: „Nem akarom, hogy lássák az arcom, félek a katolikus táliboktól.” A lap római tudósítója emlékeztet rá: az olasz Ateisták és Agnosztikus Racioanlisták Uniójának (UAAR) tagja két (ma már nagykorú) fiának osztályterméből akarta levetetni a keresztet. A szülők és tanárok leszavazták, az olasz bíróságok nemet mondtak, ezért fordult 2002-ben Strasbourghoz. Véleményt nyilvánított Walter Kaper bíboros, a Keresztény Egység Elősegítése Pápai Tanácsának elnöke, aki viszont a hívők félelméről beszélt. Egyúttal leszögezte: „Kereszténység nélkül Európa nem létezik. Akkor Spanyolországtól Moszkváig az összes keresztet szedjük le, és mint jelképeket bezárjuk a székesegyházakat is?” Mariastella Felmini, a Berlusconi-kormány oktatási minisztere kijelentette: „Senki sem akarja kényszeríteni a katolikus vallást, de senki sem törölheti el identitásunkat.” A balközép Demokrata Párt főtitkára, Pier Luigi Bersani is úgy véli: „A józan ész vált a jog áldozatává: a hagyomány nem sérthet senkit.” Az olasz püspöki konferencia rövidlátónak és ideológiai alapon hozott ítéletnek tartja a strasbourgi határozatot. A tudósításból kiderül: Olaszországban a kereszt marad, sőt a római kormány fellebbez Strasbourgban. Sárközy hozzáteszi: ha veszít, az Albertin gyerekek által már elhagyott iskolából eltávolíthatják a keresztet. Ha más szülő is ugyanezt akarja, az emberi jogi bíróságnál jelentkezhet, és anyagi kártérítést követelhet jogai megsértéséért. A Népszabadság tudósítója nem említi, hogy a bírósági döntést követő napokban a milánói Corriere della Sera című napilapban megjelent felmérés szerint az olaszok 84 százaléka – még a templomba nem járók 68 százaléka is – egyetért azzal, hogy legyen kereszt az iskolákban.

A Magyar Nemzet (Napi… 8.o.) a berlini fal leomlásának huszadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezés kapcsán idézi Lech Walesát, a lengyel Szolidaritás szakszervezet volt elnökét, egykori államfőt, aki kijelentette: hazugság azt állítani, hogy Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár bontotta le a berlini falat, a valódi érdem ugyanis a néhai II. János Pál pápáé és a Szolidaritásé. „Az igazság az, hogy a berlini fal ledöntése ötven százalékban II. János Pál pápának, harminc százalékban pedig a Szolidaritásnak köszönhető, és csak húsz százalékban illeti elismerés a világ többi részét.”

A Népszabadságban (Kollaboránsok… 5.o.) a közelmúltban Budapesten járt és előadást tartott Csíkszentmihályi Mihály. Az Egyesült Államokban élő magyar származású pszichológus professzor, a híres áramlatelmélet, a „flow” megalkotója nyilatkozik. Ennek lényege, hogy az ember annyira elmerül valamilyen tevékenységben, hogy megfeledkezik a kinti világról, és utólag megállapítja, hogy például munkája, szerelmeskedése, sport- vagy művészi tevékenysége közben nagyon boldognak érezte magát. A professzor elmondta: „Akiben megvan a készség a flow élményre, azok a komplexebb tevékenységek közben olyan személyiségekké fejlődhetnek, hogy a korábban kaotikusnak tűnő hétköznapi eseményeket is képesek tartalmassá alakítani. Eközben nemcsak a saját életükben lelnek örömöt, az egész emberiség fejlődéséhez hozzájárulnak. Egy francia jezsuita pap, Pierre Teilhard de Chardin, akinek a gondolatai nagy hatással voltak az én evolúciós eszményeim kialakulására, azt mondta: ’…kötelességünk, hogy meghaladjuk önmagunkat, még akkor is, ha képességeink határai nem is látszanak pontosan. Kollaboránsok vagyunk a teremtésben’.” A pszichológus professzor által elképzelt komplex személyiségek olyan társadalmat építhetnek, amelyben egy-egy helyi feladat teljesítésére kis közösségek, evolúciós sejtek alakulhatnak, amelyekben sok lehetőség van az önként vállalt munkára, a szolidaritásra, a flow-tevékenységre. Kérdésre válaszolva Csíkszentmihályi Mihály azt is elmondta: „Ha Istenen azt a képzetet érti, amelyet sok ezer évvel ezelőtt a zsidó-keresztény vallás teremtett, abban határozottan nem hiszek. Másfelől viszont, a világmindenség, az idő és az energia keletkezése ma is misztérium számomra. Az, hogy valamilyen felsőbb hatalom teremtette az univerzumot – na, és akkor őt ki teremtette? –, véleményem szerint ugyanannyira valószínűtlen, mint az az alternatíva, hogy a mindenség ’csak úgy’ keletkezett.” A vallás és a tudomány kapcsolatáról a professzor kifejtette: „Az élőlények, az egysejtűtől az emberig tartó evolúciója mára szilárdan bizonyított tan, amelyet az egyház és a tudomány legjobbjai egyaránt elfogadnak. Attól, hogy valaki nem hiszi el már a bibliai teremtésmesét, még elfogadhatja Isten létezését. Azt persze nem tudjuk, van-e az evolúciónak végállomása. De abban egyetértenek a felvilágosult papok és tudósok, hogy mindannyian valami nagyobb egység részei vagyunk, és folyamatosan a komplexitás felé tartunk. Egykor az egyház és a tudomány még összetartozott, csak később vált szét, hogy két különböző fejlődési irányba haladjon. De ha szemléletet vált az emberiség, miért ne találkozhatnának újra?”

Magyar Kurír