A Magyar Hírlapban (Közösségi élmények… 9.o.) Mayer Mihály, az idén fennállásának ezredik évfordulóját ünneplő pécsi egyházmegye püspöke nyilatkozik, aki elmondta: „… bár az idén azt ünnepeljük, hogy ezer éve van püspök Pécsett, ám fontos körülmény, hogy nálunk a kereszténységnek mintegy ezerhatszáz évre visszanyúló hagyománya van. Ezt bizonyítják többek között a világörökségileg dokumentált festett sírok, de tudjuk azt is, hogy a 9. században már templomot szentelt itt a salzburgi érsek. Az elmúlt tíz évszázadra gondolunk az idén vissza, de ezeket az előzményeket is meg kell említenünk a jubileum kapcsán.” A püspöki konferencia Iustitia et Pax bizottságának elnöke elmondta azt is: „XVI. Benedek legutóbbi enciklikájában megfogalmazott gondolatai pontosak. A pápa azt írta, hogy elsősorban nem pénzügyi, hanem bizalmi válság van ma a világban. Az emberek nem bíznak egymásban, az intézményekben, a bankokban, a kormányban. Ezért nem új struktúrákra, jogszabályokra van szükség a kilábaláshoz, hanem az embereknek kell megváltozniuk. Jó struktúrákat csak jó emberek tudnak létrehozni. Megjegyezném ugyanakkor, hogy nincs okunk csodálkozni a társadalom állapotán, mivel az emberek lelkéből kitörölték az Istent. Márpedig ha benne nem bízunk, senki másban sem tudunk. Ha nincsen az emberi szívben az Istentől származó iránytű, a közjó helyett könnyen a haszon kerülhet élete középpontjába. Ennek láthatjuk ma a következményeit. Mondják, tegyen valamit az egyház a javulásért. A legfontosabb lépés azonban – minden lehetséges segítségen túl – az lenne, ha az Istent visszahelyeznénk arra a trónra, ahonnan több száz évvel ezelőtt, a felvilágosodás elsötétülést hozó időszakában letaszították, és a ’népet’ ültették a helyébe.” Azzal kapcsolatban, hogy a strasbourgi bíróság a napokban úgy határozott, nem lehet az állami iskolák falán a kereszt, mert az sérti egyes diákok vallásszabadságát, Mayer Mihály elmondta: „Hasonló tendenciát hazánkban is érzékelek. Amikor például szóba került egy egyházi iskola alapításának lehetősége Pécsett, az állam részéről az a kifogás érkezett, hogy mi lesz akkor azzal a négy-öt tanulóval, akik nem vallásosak, és nem szeretnének az önkormányzati helyett az egyházi fenntartású intézménybe járni. Kérdem én, ez lenne a demokrácia, a többségi álláspont elfogadása? A demokráciára csak akkor hivatkoznak a baloldali véleményformálók, ha sekélyesíteni kell a társadalmat.” A pécsi püspök a legfontosabbnak a közösségi élményeket tartja. Felidézte: „Nemrég több ezer fiatal vett részt a pécsi taizéi találkozón. A résztvevők egymást erősítették a hitben, közösen énekeltek, imádkoztak. Az ilyen alkalmak talán ellensúlyozni tudják a világ felől áramló, olykor mérgező üzenetek hatását, illetve az iskolai elitoktatás egyre fájóbb hiányát.”
A Magyar Nemzet (Gazdagokat gyarapított… 4.o.) és a Népszabadság (Az adótól féltik… 2.o.) is beszámolnak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tegnapi sajtótájékoztatójáról. Vecsei Miklós alelnök kijelentette: a költségvetés sarokszámainak megszavazásával a kormány kimondta a halálos ítéletet a szociális ágazatra. A 20 milliárd forintos elvonás összeroppantja a szociális ellátórendszert. Vecsei elmondta: annyi élelmiszeradományt kérő levél érkezik naponta a máltaiakhoz, hogy megválaszolni sem tudják azokat, segíteni pedig csak kevesen tudnak. „Tavasz óta folyamatosan jelezzük, hogy a válság miatt iszonyatos nyomás nehezedik a szociális rendszerre, amelynek első jeleit már most érezni lehet” – emelte ki az alelnök. Vecsei Miklós arra is felhívta a figyelmet, hogy az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése nem segít a szegénységben élőkön. Ismeretes, a csökkentésnek az volt a célja, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élők olcsóbban juthassanak a legalapvetőbb élelmiszerekhez. A háztartási élelmiszerek közül azonban az egyetlen olyan tétel, amelyből a legszegényebb családok fogyasztanak többet, az a kenyér. A legszegényebbek fogyasztásának háromszorosát költik a leggazdagabbak joghurtra, tejfölre és csaknem ötszörösét sajtra és túróra. Tehát az áfa csökkentése optimális esetben is csak egyharmad részével támogatja a valóban rászorulókat. Ezért az MMSZ azt javasolja, hogy a kormány szüntesse meg a 18 százalékos áfát, és az így befolyó éppen 20 milliárd forintot fordítsa a szociális ellátórendszerre. Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat másik alelnöke elmondta: a szociális ágazatot sújtó 20 milliárd forintos megvonás megkérdőjelezi a krízisalap hitelességét. „Amit most elvesz a kormányzat az ágazattól, azt később többszörösen kell majd megfizetni azért, hogy ugyanarra a szintre kerülhessünk, ahol a szociális ellátórendszer ma áll” – figyelmeztetett a szeretetszolgálat alelnöke.
A Népszabadságban (10.o.) Csordás Lajos Még három évig dolgoznak a Mátyás-templomon címmel annak járt utána, milyen ütemben halad a budavári Mátyás-templom felújítási munkálata. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közölte, hogy ami tavaly karácsonykor még meg nem erősített hír volt, most már bizonyosság: a befejezés céldátumát 2010-ről 2012-re módosították a szerződésben. Elsősorban a nem várt többletmunkák, az egyházi használat lassító hatása és az infláció miatt, amelyek az ütemezést befolyásolták, és a költségeket is megemelték. Az is kiderült, hogy a 2006-ban tervezett 6,7 milliárd forint alákalkulált összeg volt. Az új keretösszeg 7,8 milliárd forint.
A Magyar Nemzet (Elbúcsúztatták… 2.o.) néhány sorban számol be arról, hogy a Farkasréti temető Hóvirág utcai ravatalozójában tegnap elbúcsúztatták Modor Ádám történészt, aki életének 51. évében hunyt el. A katolikus szertartást Vértesaljai László jezsuita atya celebrálta, a történész életútjáról Balog Zoltán református lelkész mondott beszédet.
Ugyancsak a Magyar Nemzet (Virrasztás… 2.o.) és a Népszabadság (Radnóti… 2.o.) közli, hogy a Hold utcai református templomban virrasztást tartanak az 1944. november 9-én meggyilkolt Radnóti Miklós emlékére. Balog Zoltán, a gyülekezet lelkésze elmondta: az esemény november 8-án, vasárnap este 8 órakor kezdődik, és másnap reggel 6 óráig tart. Gyertyákat, virágokat a templom lépcsőjén, illetve a templomban lehet elhelyezni.
Magyar Kurír