Napi sajtószemle

Meszlényi Zoltán boldoggáavatásáról

A Magyar Hírlap (Boldoggá avatta a Szentszék… 1.,4.o.) részletesen, a Magyar Nemzet (A kommunizmus vértanúja 2.o.) röviden, a Népszava (Boldoggá avatták… 3.o.) néhány sorban számolnak be az ünnepi eseményről. A Népszabadság nem tudósított a boldoggáavatásról. A Magyar Hírlap kiemeli, hogy a boldoggáavatási szentmisén Erdő Péter bíboros prímás a vértanúhalált halt püspök 1945-ben elmondott és ma is megrendítően időszerű szavait idézte: „A mi régen lelkileg egészséges népünk ma olyan erkölcsi mélyponton áll, hogy ha az irgalmas Isten nem könyörül rajta, s ha nem lesz része egy újabb úrjövetben, akkor kételkedni lehet jövője felől.”

Egyéb témák

A Népszabadság (A horvát püspökök… 7.o.) beszámolója szerint a horvát katolikus egyház püspökei óva intettek attól a megállapodástól, amely Zágráb Szlovéniával fennálló határvitájára kínálna megoldást. A Iustitia et pax (Igazságosság és béke) püspöki bizottság „súlyos aggodalmát fejezte ki” mivel a Szlovéniával kötendő megállapodás nemzetközi jogot sérthet. A püspöki konferencia által szombaton elfogadott, s a Glas Koncila (A zsinat hangja) című katolikus lap honlapján elfogadott állásfoglalás szerint az ügyben „az Európai Bizottság túllépi felhatalmazását és két állam kétoldalú kérdéseibe ártja bele magát”, precedenst teremtve az európai és a nemzetközi jog megsértésében. A horvát parlament a napokban dönt a Szlovéniával kötendő kétoldalú megállapodásról, amelynek alapján nemzetközi döntőbíróságra bíznák a határvita megoldását. A püspökök szerint azonban ez a megállapodás már önmagában is egyfajta jóváhagyása a horvát területekre formált „jogosulatlan” követeléseknek. Szlovénia ragaszkodik hozzá, hogy szabad tengeri kijáratot kapjon az Adriára.

A Magyar Nemzet (Napi… 9.o.) ismerteti a konzervatív német napilap, a Die Welt egyik számát, amely beszámol arról, miként kergettek el török fiatalok Bochumból egy ortodox papot. Évek óta költöznek el az ortodox keresztények a multikulturális negyedből, többek között azért is, mert vallásuk miatt zaklatják őket. Egy vasárnap délután Alekszej Ribakov hazafelé tartott. Az ortodox pap miséről jött, ezért egyházi ruhában és mellén nagy ezüstkereszttel, két kezében szertartási kellékekkel haladt, amikor a háza előtt három fiatal elé ugrott. Az egyik szembeköpte, ócsárolta a kereszténységet és a papi hivatást, majd azt mondta, rámutatva a papi ruhára: „Így nem mutatkozol többé, érted?”

Hazai hírek

A Magyar Hírlap (Az államtitkár… 1.,3.o.) beszámol arról, hogy Katona Tamás, a PM államtitkára, Oszkó Péter pénzügyminiszternek írt levelében figyelmeztet: nem védhető az oktatási tárca álláspontja az egyházi iskolák kiegészítő támogatásáról. A lap birtokába került levelezésből kiderül, az államtitkár is érzékeltette, hogy valami ismét nem stimmel az egyházi kapcsolatokért is felelős, Hiller István által vezetett minisztériumban. Az újság emlékeztet rá: szeptember végén az oktatási tárca még azt közölte, hogy kiegészítő normatíva címén az iskolafenntartó egyházak 366 millió forintot vissza kell hogy fizessenek a kincstárnak. Október elejére kiderült, a helyzet fordított, és az állam tartozik 900 millióval. Röviddel később nullára redukálódott az összeg, senki nem tartozik senkinek. Az Országgyűlés emberi jogi bizottságának ellenzéki tagjai azt állítják, hogy az Állami Számvevőszék számításai szerint az állam adós négy és félmilliárddal az egyházaknak.

A Magyar Hírlap (Lezárult… 3.o.) és a Magyar Nemzet (A reformáció… 2.o.) is idézik Bölcskei Gusztáv püspököt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét, aki a reformáció emléknapja alkalmából a debreceni Nagytemplomban tartott istentiszteleten kijelentette: „Addig van jövőnk, amíg közünk van Jézushoz.” Fél évezrede a reformáció által vált világossá, hogy csak akkor lehet egy egyházat keresztyénnek nevezni, ha köze van Jézus Krisztushoz. A reformáció követői, ha kellett, a szenvedést választották Krisztussal, mert bármilyen körülmények között jobb, boldogítóbb vele lenni, mint nélküle.” A püspök hangsúlyozta: az egész társadalom megújulást, változást szeretne, ha tudna még remélni. A statisztikák alapján a magyar emberek 39 százaléka úgy ítéli meg, hogy esélye sincs élethelyzetének javítására. Látni azért boldog reformátusokat, például májusban az egységes Kárpát-medencei református egyház debreceni alkotmányozó zsinatán, illetve az elmúlt hetekben a Vajdaságban egy harangállításkor és Kárpátalján gyerekeknek vitt adományok szétosztásakor. A Magyar Nemzet idézi Fabinyi Tamás evangélikus püspököt is, aki felekezete budaörsi templomában Luther 95 tételéből a 62.-et idézte, miszerint az egyház igazi kincse az evangélium. A püspök leszögezte: ha a megszorítások, az általános elszegényesedés közepette az egyház is szegényedik, az említett kincs akkor is megmarad.

Magyar Kurír